Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-12 / 291. szám

2020. DECEMBER 12., SZOMBAT g MEGYEI KÖRKÉP A kortárs irodalmi sorozatban a Partium folyóirat is bemutatkozott Egerben Oláh András költő a műhelyről Oláh András, a Partium főszerkesztője Fotó: Gál Gábor EGER Az élő irodalom folyó­iratok szerkesztőségében születik. A Kelet-Magyaror­­szág régióban ilyen az Al­föld, a Bárka, a Vörös pos­takocsi, a Spanyolnátha és a Partium. Eger kiadványa, az Agria, szoros kapcsola­tot ápol e fórumokkal. Még a karantén előtt az EKMK irodalmi estjén Oláh And­rást, a Vásárosnaményban szerkesztett Partium főszer­kesztőjét faggatuk. Jámbor Ildikó szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- Az est Ratkó József megze­nésített versével kezdődött.- Mi közünk van Ratkó Jó­zsefhez? Ennek a lapnak a megálmodója Ratkó József költő. Még 1987-ben létre­hozott egy irodalmi társasá­got, melynek színhelye Tokaj volt. A társaság egyik tagja tokaji, G. Nagy Iliánnak hív­ták. A hajdú-bihari, Szabolcs Szatmár-Bereg megyei, akkor szárnyaikat bontogató költő­ket hívta meg erre a rendez­vényre, s a szervezet neve, amit megalapítottak, Partium Irodalmi Társaság lett.- A folyóirat kitekint még a ha­táron túli területekre is. Kötő­dik az unitárius egyházhoz, s negyedévenként jelenik meg.- A Partium, az egy törté­nelmi fogalom, s ezen a néven az Erdélyhez csatolt, de nem odatartozó területeket nevez­tük. Mi is csak később vettük észre, hogy a Partium szóban benne van az ART, azaz a mű­vészet kifejezés. Azóta a borí­tón tipográfiailag is külön ki­emeljük ezt, hiszen mi való­ban a partiumi részekben élő vagy innen származó szer­zőktől kérjük a műveket. Any­­nyira népszerűek vagyunk, hogy most már a dunántú­li tájakról is kapjuk az íráso­kat, de a helyi kötődésűeket is közöljük. Sajnos, Ratkó József már az első szám megjelené­sét sem érhette meg, ő 1989- ben meghalt. A társaság vi­szont fennmaradt, és 0. Sza­bó István vezetésével végül is egy sikeres folyóiratot tud­tak előállítani. Gyakorlatilag négy évig Debrecenből szer­kesztették a kiadványt, de a rendszerváltás éveiben nem igazán volt fedezet a folyama­tos megjelentetésére, s végül föladták. Szóltak nekünk, a szomszédos megyében élők­nek, hogy ha van kedvetek, segítsetek be, s én is így ke­veredtem bele a kilencvenes évek elején. Akkor a Parti­um Irodalmi Társaság átadta a megjelenés lehetőségét a vá­­sárosnaményi székhelyű Uni­tárius Alkotók Társaságának, amely aztán továbbadta.- A lap anyagi alapját egy egyesület, vallási közösség vagy netán önkormányzat állja?- Kezdetben minden me­gyének megvolt a maga iro­dalmi fóruma. Szabqlcs-Szat­­már-Bereg megyének példá­ul a Szemle és a Vörös pos­takocsi. Később viszont jöt­tek a nehézségek, ugyanak­kor különböző pályázati for­rások megnyíltak. A Nemze­ti Kulturális Alap (NKA) az­óta támogat minket. Ám, nem mondhatjuk, hogy lubicko­lunk a pénzben, mert arra jut, hogy a nyomtatott változat megjelenjen, de sem a szer­zőket nem tudjuk honorálni, sem a szerkesztőséget, ezért szép lassan elkopunk. Egy­szer a kilencvenes évek vé­gén, amikor általános iskolai intézményvezető-helyettes lettem, én is elfáradtam. Az­tán visszacsábítottak, előbb munkatársként, majd a vers­rovat szerkesztőjeként, végül 2014-től főszerkesztőként te­vékenykedem.- Nyilván az NKA azokat a fóru­mokat támogatja, melyek élet­képesek és valóban metszés­pontok az irodalmi életben. Mit tudhatunk a szerkesztőség hétköznapjairól?- Általában elektronikusan érkeznek az írások, de van, hogy postán. Amikor nyom­tatásban megjelenünk, akkor sűrűsödnek a telefonok, rekla­málnak a szerzők. A lap meg­jelent, és ő még nem kapta meg a tiszteletpéldányát.- A terjesztés mindig nehéz...- Ha valamivel meg tud­juk tartani a szerzőinket, az az, hogy van egy jó küllemű lap, amit fel tudnak mutat­ni, hogy itt jelent meg az írá­som. Fizetni nem tudunk, azt tisztáztuk, de van egy mar­káns derékhad, amely kötő­dik hozzánk. Nos, alapvető­en a szépirodalom teszi ki a folyóirat felét, a másikat pe­dig több rovat. A legnagyobb, amely az irodalomtörténeti vagy történelmi tanulmányo­kat tartalmazza. Nos, az eg­ri Cs. Varga István irodalom­­történész például rendszeres szerzőnk. Van egy rovatunk az unitárius egyházhoz kap­csolódóan. Az ismertetők, re­cenziók rovata a Szemle, ahol általában a lapunkhoz köthe­tő szerzőkről írunk. A mosta­ni számban az egri Bakacsi Ernő Árpád álma című köte­téről. Rettentően büszke va­gyok a Kopogtató rovatunk­ra. Itt mutatkoznak be a pá­lyakezdő szerzők, akikben fantáziát látunk. Ilyen Shrek Tímea Kárpátaljáról, itt vol­tak az első publikációi, s ma már egyetlen olyan folyóirat sincs, ahol ne jelennének meg írásai. Programozott gyártósor, átalakított raktár szolgálja a jövőt a Schneidernél Komoly gyöngyösi fejlesztések a magyar állam támogatásával A magyar állam hatszáz­millió forinttal járul hozzá a francia vállalat jelenleg is zajló magyarországi fejlesz­téseihez. A gyöngyösi gyár is csúcstechnológiával működik majd Fotó: MW További izgalmas hírekért látogasson el ide: GYÖNGYÖS A közelmúltban ír­ták alá azt a megállapodást Pá­rizsban, amely szerint a magyar állam támogatással járul hozzá a Schneider Electric magyaror­szági beruházásaihoz. Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter az MTI-nek elmond­ta, Európa egyik legnagyobb elektronikai cége a zalaegersze­gi, a gyöngyösi és a kunszent­­miklósi gyárat is bővíteni fogja. A beruházás értéke négy és fél milliárd forint, amelyhez a ma­gyar kormány 600 millió forin­tos támogatást biztosít. Ezek a gyárak elsősorban az autóipari beszállításhoz és más elektro­nikai gyártáshoz állítanak elő különböző alkatrészeket. A fej­lesztésben a vállalat Budapest­re hozza az egyik európai be­szerzési központját, amelynek nyomán több mint száz új mun­kavállalót fognak alkalmazni a . rábban elkezdődtek, és most is szolgáltatóközpontjukban. zajlanak fejlesztések Gyöngyö-A Schneider Electrictől meg- sön. Mint írták, jelentős beru­­tudtuk, a beruházások már ko- házásokat valósítottak meg idén magyarországi érdekelt- A fejlesztések első részeként ségeiknél, összesen mintegy gyöngyösi üzemükben 1800 12 millió eurót fordítottak kor- négyzetméteres résszel bővítet­­szerűsítésre, illetve bővítésre, ték a meglévő gyártócsarnokot, illetve új gyártósorokat helyez­tek üzembe. A fejlesztések má­sodik lépéseként további 2100 négyzetméteres bővítést indí­tottak útjára, amely logisztikai, tevékenységükhöz szükséges. Emellett jelentős mértékben A jelentős beruházás révén bővül a modern üzem kapacitása is megújították a termelést kiszol­gáló informatikai infrastruktú­rát is. A beruházás eredménye­ként bővül majd az üzem kapa­citása, a múlt év végi létszámot eddig tíz százalékkal bővítet­ték, jelenleg 210 embert foglal­koztatnak. A Schneider Electric gyöngyösi gyára az energiamenedzsment digitalizációjában és az ipa­ri automatizálási megoldá­sokban világszinten is meg­határozó cég globális terme­lésében is speciális szere­pet tölt be. Egyike ugyan­is annak a három üzemnek, amelyben a vállalat áramsí­neket állít elő. A fejlesztésekkel kapcsola­tos kérdésünkre megírták, az új csúcstechnológiát képviselő berendezések és hatékony fo­lyamatok alkalmazásától azt várják, hogy az előállított ter­mékek gyártási költségét sike­rült optimalizálniuk, ami hoz­zájárul a versenyképességük növeléséhez. Az új, progra­mozható gyártósor áttörést je­lent a hagyományos technoló­giához képest, és lehetővé te­szi, hogy a jövőbeli módosítá­sokat a termékcsalád esetében rugalmasan, valamint ala­csony beruházási összeg mel­lett tudják lekövetni a gyártás­ban, tudatták. Az új épületben raktárukat is átalakították a biztonság szem előtt tartásával, egymás­tól elkülönülő útvonalakat hoztak létre az alapanyagok, félkész és késztermékek szá­mára. Az új létesítmény modu­láris felépítésének köszönhe­tően a további bővítések köny­­nyen, egyszerűbben és kisebb beruházási költséggel valósít­hatók majd meg, közölte a cég. Tóth Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents