Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-11 / 290. szám

2020. DECEMBER 11., PENTEK SPORT 15 A DVTK-tól távozó Feczkó Tamás magára vállalja a felelősséget Győzni csak együtt lehet Fotó: Tumbász Hédi A Diósgyőr futballcsapatá­tól távozó vezetőedző, Fecz­kó Tamás szerint a klub jel­szavának megfelelően ak­kor léphet ismét a győzelem útjára a DVTK, ha valóban mindenki szeretné. Tősér Norbert/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Összepakolt?- Jelenleg a jogszabálynak megfelelően a harmincnapos felmondási időmet töltöm - mondta Feczkó Tamás, a Diós­győri VTK-tól kedden menesz­tett vezetőedző. - Tizenöt hó­napon keresztül voltam a klub­nál, hosszabb ideje csak Szer­­gej Rebrov és Hornyák Zsolt dolgozik a csapatával az élvo­nalban. Sajnálom, hogy vége, de az eredmények ismereté­ben megértem a klub döntését.- Pedig a vírushelyzet előtt szinte ugyanezzel a kerettel év­tizedes rossz sorozatokat dön­töttek meg.- Az még az előző idényben történt, és bár tény, hogy a baj­nokság márciusi felfüggeszté­séig az ötödik helyen álltunk, a keddi döntés egyértelműen a jelenlegi idényben mutatott eredménytelenség következ­ménye.- A vírushelyzet valamennyi klubot érzékenyen érintette. A Diósgyőrnél mi változott meg?- A januártól a bajnokság fel­függesztéséig lejátszott kilenc bajnokin tizennyolc pontot sze­reztünk. Ez a legjobb teljesít­mény volt a mezőnyben, még a Ferencváros is eggyel keveseb­bet gyűjtött; igaz, egy mérkő­zéssel kevesebbet is játszott. Ti­zenkilenc gólunk a legtöbb volt a mezőnyben a bajnokságnak abban a szakaszában, ráadásul minden poszton versenyhely­zet volt. Még a májusi újraindu­láskor is ideálisnak mondhat­tuk a helyzetet, mert legyőztük a Mezőkövesdet, a negyedik he­lyen álltunk a tabellán, és né­­hányan már-már nemzetközi kupaindulásról kezdtek beszél­ni. Ez persze irreális elvárás lett volna, de mert sportembe­rek vagyunk, megpróbáltuk el­érni. Négy fordulóval az idény vége előtt a Puskás Akadémia elleni vereséggel egyértelművé vált, hogy a nemzetközi kupa­szereplés csak ábránd marad. De legalább eldőlt az is, hogy bent maradunk az NB I.-ben. így viszont a klubvezetőség cél­ként tűzte ki a saját nevelésű já­tékosok szerepeltetését, vagyis a hajrában az egyik legalacso­nyabb átlagéletkorú csapattal léptünk pályára.- Ezt értem, de mitől kezdett mélyrepülésbe a csapat? Az előző idény utolsó öt bajnokiját elveszítették, most meg utol­só előtti, kiesést jelentő helyen szerénykednek. Tizenöt hónapig volt a Diósgyőrnél V- Tamás Márk még febru­árban, idény közben távozott, ahogyan a hajrában Dusán Brkovic is. Mindketten belső védők és vezéregyéniségek, mindketten voltak csapatka­pitányok, szóval nélkülözhe­tetlenek voltak a védelemben. Már a nyáron jeleztem a veze­tőknek, hogy egy tapasztalt belső védőre szükségem len­ne, elsősorban olyanra, aki irányíthatja a védelmet. A tu­lajdonos, aki egyébként min­den kérésemet támogatta, ez­úttal is biztosította az anya­gi hátteret, ám az üzlet a mai napig nem valósult meg. Az eredmények pedig megmu­tatták, hogy valóban szüksé­günk lett volna egy ilyen típu­sú játékosra.- Ön szerint minden egyetlen belső védőn múlt?- Természetesen nem. A leg­nagyobb felelősség az enyém, és ezt vállalom is. Mivel azon­ban nem teljesült a kérésem, a mezőny egyik legfiatalabb bel­ső védőpárosával játszottunk. Közben a tapasztaltabb Vá­­gi Andrásra és Dejan Karan­­ra sérülés miatt sok mérkőzé­sen nem számíthattunk, ezért a korábbi versenyhelyzet meg­szűnt, s nem sikerült stabilizál­ni a védekezést. Három mérkő­zés kivételével mindig az ellen­fél szerzett vezetést. Habár oly­kor sikerült felállnunk, a pont­jaink mégsem gyűltek. Molnár Gábor is hiányzott a támadó­sorból, hiszen amikor egészsé­ges volt, fontos gólokat szerzett, fontos gólpasszokkal segített.- Azért jó élményei is voltak?- Persze, megtiszteltetés volt a Diósgyőrnél dolgoz­ni, és fantasztikus érzés volt ilyen szurkolótábor előtt irá­nyítani a csapatot. Rengeteg kedvező visszajelzést kaptam a szurkolóktól, kívánom, hogy újra győzelmeknek örülhesse­nek, illetve hogy a tulajdonos és a csapat sikereket érjen el. No persze a klub Együtt va­gyunk, győzni fogunk! jelsza­vából az utóbbi csak akkor va­lósulhat meg, ha az előbbi is. A Salzburg búcsúzott a Bajnokok Ligájától, Szoboszlai Dominik talán nem Újabb rekordokat ért el a Real Madrid LABDARÚGÁS A Bajnokok Ligá­ja utolsó fordulójának a szer­dai játéknapján a Salzburg­nak hazai győzelemre volt szüksége az Atlético Madrid ellen a továbbjutáshoz, de a sok helyzet ellenére nem si­került a bravúr, a spanyolok 2-0-s győzelemmel távoztak Ausztriából.- Természetesen csalódottak vagyunk, merj kilencven per­cen át jobban futballoztunk. Bátrak voltunk, agresszívek, sok párharcot nyertünk meg, de sajnos nem tudtunk a kapu­ba találni, az Atlético pedig si­kerre vitte a maga játékát. Ez­zel együtt a teljes Bajnokok Li­­gája-szezonunkra büszkék le­hetünk - értékelt a salzburgi­ak középpályása, Zlatko Junu­­zovic. Az osztrák bajnok tavasz­­szal az Európa-ligában foly­tathatja nemzetközi szereplé­sét, várhatóan már a BL-cso­­portkörben két gólt szerző Szo­boszlai Dominik nélkül. Köny­­nyen elképzelhető, hogy a ma­gyar játékost tavasszal is a Baj­nokok Ligájában látjuk, a leg­valószínűbbnek tűnő forgató-Karim Benzema két szép gólt bólintott a Mönchengladbach ellen, ami továbbjutást ért Fotó: AFP könyv szerint Gulácsi Péter és Willi Orbán csapattársaként a Leipzig színeiben. A BL-főtáb­­lára huszonöt év után visszaté­rő Ferencváros egy pontot sze­rezve búcsúzott a csoportkör­ben, ahogy a francia Rennes A BL-nyolcaddöntők mezőnye Csoportelsők: Bayern Mün­chen (német), Real Madrid (spanyol), Manchester City (an­gol), Liverpool (angol), Chelsea (angol), Borussia Dortmund (német), Juventus (olasz), Paris Saint-Germain (francia) Csoportmásodikok: Atléti­co Madrid (spanyol), Borus­sia Mönchengladbach (né­met), Porto (portugál), Atalan­­ta (olasz), Sevilla (spanyol), La­zio (olasz), Barcelona (spanyol), RB Leipzig (német). és az orosz Zenit is a maga né­gyesében. A rossz kezdés ellenére meg­nyerte csoportját a Real Mad­rid, amely a záró játéknapon 2-0-ra legyőzte a Borussia Mönchengladbachot. Mindkét gólt a francia Karim Benzema szerezte, aki 527. meccsét ját­szotta a Real Madrid színei­ben, ezzel utolérte az idegenlé­giósok listájának élén a brazil Roberto Carlost.- Ilyen meccsekre van szük­ségünk, hogy helyreálljon az önbizalmunk. Most végre érezzük, hogy jó úton járunk. A Bajnokok Ligájában nincse­nek könnyű meccsek, egyes találkozókon a szerencse sem volt velünk, de most már csak az számít, hogy kiharcoltuk a továbbjutást - summázott Benzema, aki a hét végi, Atlé­tico elleni derbin lehet egyedü­li csúcstartó. Rekordoknak csapatszinten sincs híján a Real Madrid. A ti­zenháromszoros BEK/BL-győz­­tes klub sorozatban a huszon­negyedik kiírásban jutott a Baj­nokok Ligája egyenes kiesé­ses fázisába. Ezzel szemben a Mönchengladbach története so­rán először szerepelhet ebben a szakaszban - igaz, a BEK-kor­szakban, 1977-ben döntőt is ját­szott a német klub. Nagy vissza­térő a Lazio, amely húsz év után jutott ismét Európa legjobb ti­zenhat csapata közé. Összességében a négy leg­erősebb európai bajnokság ti­zenhat csapata közül csupán kettő nem jutott az egyenes ki­eséses szakaszba: a Manches­ter United a tavalyi döntős Pa­ris Saint-Germain és az előző idényben elődöntőig jutó RB Leipzig mögött lett harmadik, így az Európa-ligában folytat­hatja tavasszal. A tavalyi El-fi­­nalista Internek viszont még a vigaszág sem jött össze a Real Madrid, a Mönchengladbach és a Sahtar Doneck mögött. A PSG mellett a Porto képvi­seli Európa topligákon kívü­li csapatait a tavaszi szakasz­ban. A nyolcaddöntő párosításai december 14-én, hétfőn ala­kulnak ki, mindegyik pár­harcban egy csoportelső mér­kőzik egy második helyen to­vábbjutott csapattal. Az azo­nos négyesből érkezők, illetve az azonos nemzetbeli együtte­sek nem kerülhetnek össze. A legkevesebb lehetséges ellen­fele a Real Madridnak maradt, mivel a másik három spanyol klub egyaránt második helyen lépett tovább csoportjából. Az összecsapások első mécs­esét februárban, a csoportmá­sodik otthonában rendezik, míg a visszavágókat márci­usban, a csoportelső pályavá­lasztásával. MW A rózsaszín golyó Petri k József jegyzet@mediaworks.hu Amióta az európai sportcsa­tornák foghatóak nálunk, azóta figyelem a különfé­le sznúker és dartsverse­­nyeket. Egy ideig úgy tekin­tett rájuk a világ - kicsit le­kezelően mint a kocsmai sportokra, viszont a népsze­rűségük annyira megnőtt, hogy ma már egy-egy ran­gos verseny közvetítési jogá­ért nagy tévétársaságok ver­sengenek. Bevallom, először magam is teljesen véletlenül ragad­tam a képernyő előtt sznú­kert látva. Nem ismervén a szabályokat, a szakkifeje­zéseket, leginkább az lepett meg, hogy milyen hatalmas asztalon és mennyi golyóval játsszák ezt a játékot. Persze magamból indultam ki, hogy amikor a cimboráimmal bili­­árdoztunk a klubban, sok­szor még a három vagy négy golyóbis is soknak tűnt. Mivel az apró lándzsák do­­bálása mellett erre a sokgo­lyós „valamire” gyorsan kí­váncsi lettem, szerettem vol­na megismerni is. Ennek megfelelően fél évig - a té­vén keresztül - autodidakta módon tanultam a sznúkert. És ma már elméletben na­gyon jól értek hozzá. Hang­súlyoznám, elméletben... Az évek, évtizedek során annyi kiváló játékost láttam a zöld posztó mellett „felnő­ni”, annyi nagy csatát, fan­tasztikus lökést, safety ütést csodálhattam meg, hogy ért­hető módon a vonzalmam azóta csak erősödött a sznú­ker iránt. És akkor még nem is szóltam a maximum breakekről, ami leginkább a darts kilencnyilasához mér­hető teljesítmény, ugyanis ti­zenöt piros és tizenöt feke­te golyó egymást váltó, hiba nélküli lyukba ütésével ér­hető el. Örülök, hogy a legnagyob­bak közül még láthattam Steve Davist vagy Stephen Hendryt. Miközben ebből a generációból a „Forgószél”, Jimmy White még ma is gya­korlatilag aktív, hiszen a leg­utóbbi, Mikuláskor véget ért Egyesült Királyság-bajnok­ságon Milton Keynes-ben még asztalhoz állt. Néhány éve azonban már egy új társaság viszi a prímet. Mark Selbyre, Ronnie 0’ Sul­­livanre, Judd Trumpra, illet­ve Neil Robertsonra gondo­lok. Nos, ők valamennyien ott voltak az említett bajnoksá­gon a Marshall Arénában. A világranglistát vezető Trump le is győzte az aktuális világ­bajnok O’Sullivant, így a dön­tőben az Angliában élő auszt­rál világranglista-harmadik, Robertson várt rá. Kettejük párharca bőven éjfél után ért véget. Már úgy kellett kitámasztani a szem­héjamat, hogy el ne aludjak, de megérte. A parádés pár­harc végkimenetele ugyan­is egyetlen, a még asztalon lévő utolsó előtti rózsaszín golyón múlott. A döntő fra­­me-ben Trump kezében volt az esély, de hibázott, így Neil nyerte a vb-t követő legrango­sabb sznúkertornát 10-9-re.

Next

/
Thumbnails
Contents