Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-11 / 290. szám

2 megyei körkép 2020. DECEMBER 11., PÉNTEK Kutatásban Heves a középmezőnyben i mm ^ mr * # ■ ■ Kutatásfejlesztés Heves megyében 1 2010 2014 2018 2019 Kutatóhelyek száma (db) 71 1 nl 83 j 81 K+F létszám (főj 10041 I 968 I 865 | 1177 í K+F ráfordítás (Mrd Ft) 3,3991 5,5361 5,1671 ÍTM1 Forrás: KSH Megyénkben a kutató-fejlesztő helyeken tavaly 1177-en dolgoztak Illusztráció: Huszár Márk Kormányablakok az ünnepek alatt HEVES MEGYE A kormányab­lakok és okmányirodák egy­séges, év végi nyitvatartása az alábbiak szerint alakul: december 11-én változatla­nul, a pénteki ügyfélfogadási rend szerint, december 12. szombaton pedig 8 és 12 óra között. December 24-én és 25-én zárva tartanak, 28. és 30. között pedig a szo­kott időben várják az ügyfe­leket. December 31-én csü­törtökön szintén 8 és 12 kö­zött lesznek nyitva, január el­sején pedig valamennyiben szünetel az ügyfélfogadás - tette közzé a Heves Megyei Kormányhivatal. Sz. M. L. Ma még lehet regisztrálni Még lehet ma regiszt­rálni Az EKMK Karácsonyi Csodavilág programjára a sidlo.dorottya@ekmk.eu e-mail-címen vagy a 06 20 779 2879 telefonszámon - adta hírül az Egri Kulturális és Művészeti Központ. Az on­line eseményen videókban mutatják meg, hogyan ké­szíthetőek el az ünnepi de­korációk, melyekhez az alap­anyagokat eljuttatják a részt­­vevőkhöz. Sz. M. L. Harlekin online adventi napok CSER Az online adventi na­pok programsorozata kere­tében december 13-án va­sárnap 14 órától látható a Harlekin Bábszínház követ­kező előadása, melyben Cécile Alix A Jegesmedve és a Hold történetét dolgozza fel mesekönyvszínház for­májában. További részletek és az online esemény a szín­ház Facebook-oldalán talál­ható. Sz. M. L. Vannak biztató jelek, de a Heves megyei cégek GDP- arányosan még harmadany­­nyit költenek kutatásfejlesz­tésre, mint a főváros által megemelt országos átlag. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Tavaly 702 mil­liárd forintot fordítottak Ma­gyarországon kutatásfejlesz­tésre, ami a bruttó hazai ter­mék (GDP) 1,48 százalékát tet­te ki, közölte tanulmányában a Központi Statisztikai Hivatal. Magyarbrszág, ahogyan a térség többi állama, tovább­ra is mérsékelt innovátor, tel­jesítménye az uniós átlag két­harmadán áll. A vállalati beru­házások terén élre tört a maga 42 százalékos növekedésével, ám a kis- és középvállalkozá­sok még mindig kevéssé inno­­vatívak. A felsőoktatási és ál­lami szektor összegszerű köl­tése ugyan nőtt, ám hányada a K+F-ráfordításban 33 száza­lékra csökkent, míg a céges ré­szesedés 53 százalékra emel­kedett az utóbbi években. Tíz év alatt ötödével, 3555- re nőtt a kutató-fejlesztő he­lyek száma az országban, más­­félszeresére emelkedett a vál­lalkozási kutatóhelyek száma. Ezeken összesen 85 ezren dol­goztak, közülük 58 ezer ember kutató volt. Jelentősen emelke­dett a női kutatók száma, bár az állami szektorban kevesebb nőt foglalkoztattak. A publiká­ciók száma negyedével nőtt. A kutatás-fejlesztés még mindig Budapestre koncentrá­lódott, a vidéki régiók rangso­rát Dél-Alföld vezette, a legki­sebb kutatási intenzitás Észak- Magyarországot jellemezte. A kutatóhelyek 6,6 százaléka, a K+F tényleges állományi lét­szám 4,4 százaléka és a K+F- ráfordítások 3,4 százaléka re­alizálódott itt, fele a dél-alföl­dinek. Régiónkban 2016-2018 között nagyjából minden ne­gyedik cég végzett valamilyen innovációs tevékenységet, ez kevéssel elmarad az országos átlagtól. A vállalkozások egy­ötöde új vagy továbbfejlesztett terméket - árut vagy szolgál­tatást - vezetett piacra, ugyan­ilyen arányban újították meg üzleti folyamataikat is. A cégek harmada másokkal együttmű­ködve innovált. Az operatív programok tavaly elsősorban a vállalkozásokat, és főleg a kísérleti fejlesztést ösztönözték 79 milliárd forint­tal, ebből 55 milliárd a cégek­nek jutott. Az állam a profitori­entált szektor által kevésbé tá­mogatott alapkutatásokat is fi­nanszírozta, például a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innová­ciós Alapból, ennek az 54 mil­liárd forintnak a fele került vál­lalkozásokhoz. Felsőoktatásból másfél milli­árd forint. A vállalkozások 527 milliárd forintot fordítottak ku­tatás-fejlesztésre, kétharma-Heves megyében 2018-ban az itt megtermelt GDP 0,54 százaléka jutott innovációra (ez a megyék között a 12. he­lyet jelenti), az elmúlt években volt ennél jobb és rosszabb is a helyzet. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó helyek száma is év­ről évre változott, 2019-ben 81 helyen - ebben tizenegyedik megyénk - végeztek ilyen te­dá.t nyereségükből. Tavaly a fel­sőoktatási szektor 100, az álla­mi szektor pedig 70 milliárd fo­rintot fordított kutatás-fejlesz­tésre. Az összes pénz kéthar­mada egyébként a száz legna­gyobb vállalkozáshoz került, a legdinamikusabban a műszaki tudományokra, a természettu­dományokra költött pénz növe­kedett, de orvostudományra és agrártudományra is áldoztak. Az 586 milliárd forintot kitevő költségek majdnem hattizede bérre ment el, beruházásra, fő­ként gépekre, műszerekre 112 milliárdot áldoztak. vékenységet, 2010-ben tízzel, 2015-ben pedig huszonöttel ke­vesebb volt ez a szám. Az egy helyre jutó K+F-ráfordítás 83 millió forint volt 2019-ben He­vesben, ennél csak öt megyé­ben volt kisebb ez a mutató. A K+F-re költött összeg 6,73 milliárd forintot tett ki 2019- ben, tehát a 2006 utáni idő­szak évi 2,8-5,5 milliárd fo­rintjához képest kiugró össze­get szántak erre a megyei gaz­dasági és tudományos élet sze­replői. A pénz nagyobbik ré­szét a kutatás költségeire for­dították, kisebb részét pedig kapcsolódó beruházásra, ta­valy például 4,7 milliárd, illet­ve 2 milliárd forint ment ezek­re a célokra, a korábbi években a költségek a ráfordítás három­negyedét képviselték. Megyénkben a kutató-fej­lesztő helyeken tavaly 1177-en dolgoztak, a tíz évvel korábbi ezer után nyolcszáz körül moz­gott az alkalmazottak száma. A dolgozók 58 százaléka volt kutató, 27 százaléka segédsze­mélyzet, s 15 százalék egyéb alkalmazott. Tisztára mosta a traktor áleladásából kapott pénzt EGER Pénzmosás bűntette mi­att emelt vádat a Heves Megyei Főügyészség egy egri lakos el­len - tájékoztatta csütörtökön a Hírlapot dr. Szalóki Zoltán megyei főügyész. A vád szerint a 44 éves fér­fi egy népszerű internetes hir­detési felületen csalási szán­dékkal eladásra kínált trak­tor vételáraként átutalt több millió forintot, az ismeretle­nül maradt hirdető megbízá­sából felvette, majd azt neki átadta. Az illető rábírta tavaly áprilisban a vádlottat arra, hogy nyisson számlát egy eg­ri bankfiókban, ahová a meg­bízó a bűntényből szárma­zó pénzt átutaltatja, persze, a személyazonosságának titok­ban tartása mellett. A rejté­lyes egyén múlt év május 2-án álnéven regisztrált a portá­lon, ahol másnap kecsegtető, képpel is illusztrált hirdetést adott fel egy kitűnő műszaki és esztétikai állapotú traktort kínálva megvásárlásra. Főügyészség: a bí­róság sújtsa két év szabadságvesztés­sel a vádlottat Az erre jelentkező polgár a megegyezés alapján a trak­tor vételáraként két és fél mil­lió forintot küldött az áleladó neki megadott, s a terhelt ál­tal nyitott bankszámlára. Utá­na rögtön a netről eltüntet­ték a megtévesztő reklámot. A feladója elérhetetlenné vált, a traktort sosem kapta meg a sértett. Négy nap múlva a nem ismert csaló értesítette a vád­lottat, hogy az összeg megér­kezett. A terhelt kétmillió 460 ezer forintot vett fel a pénz­intézetben. Persze, jól tudta, hogy a pénz büntetendő cse­lekményből ered. Ő e milliók átadásakor hatszázezer forin­tot kapott a közreműködéséért az ötletgazdától. A főügyészség azt indítvá­nyozta, hogy a büntetett előé­letű, visszaeső terheltet - bű­nössége beismerése esetén - a bíróság sújtsa két év szabad­ságvesztéssel, ennyi időre tilt­sa el a közügyek gyakorlásá­tól, s alkalmazzon vele szem­ben vagyonelkobzást is. Sz. Z. További izgalmas hírekért látogasson el ide: HEOL.hu A vállalkozások költötték a legtöbbet Több mint százmillió forintból szépülhet meg az épület Felújítják a Ziffer-galériát Jelkép számukra minden felajánlás EGER Elindult a Ziffer-galéria felújítása, melynek köszönhe­tően a város egyik újabb, kul­turális ékköve lehet. A teg­nap tartott sajtótájékoztatón Minczér Gábor alpolgármes­ter elmondta, a korábban or­todox zsinagógaként működő intézmény a Dobó István Vár­múzeum (DIV) gondozásában van, így nekik, illetve pályá­zati forrásnak köszönhetően válhat szebbé az épület.- A mintegy 122 millió fo­rintos beruházás decem­berben kezdődik, s a tervek szerint májusra véget érhet - tette hozzá. Ringert Csa­ba, a DIV igazgatója elmond­ta, nem csak kiállítóhely­ként, hanem a helyi szerep­lők aktivitásának növelésé­vel a kultúra terén működő civil közösségek megerősö­désének egy fontos helyszí­névé is válhat.- A beruházásnak köszön­hetően új helyre kerül a ga­léria bejárata és fogadótere, így az épület egyaránt alkal­mas lesz állandó és időszakos kiállítások megrendezésére, professzionális és amatőr mű­vészek szellemi műhelye le­het, ugyanakkor lehetőséget teremt közösségi rendezvé­nyek, koncertek megvalósítá­sára is - részletezte. M. H. Napokon belül átveszi a helyszínt a kivitelező Fotó: Berán Dániel (Folytatás az első oldalról) EGER - Azt hiszem, minden felajánlás annak a jelképe, hogy jól végezzük a munkán­kat, egyfajta visszacsatolás. Mindegy, hogy milyen mérté­kű vagy értékű az, amit kap az intézmény, mi megtisztelte­tésnek vesszük az egészen ap­ró gesztusokat is, s természe­tesen az ilyen hatalmas cso­magokat is, melyet ma vehet­tünk át - mondta dr. Vácity Jó­zsef főigazgató csütörtök dél­előtt. Szendrei László kérdésünk­re elmondta, hogy az adomá­nyozó Heves Megyei Gazda­körök Szövetségének huszon­két gazdakör a tagja, akik sa­ját termékeiket ajánlották fel az intézmény részére.- Ebben a pandémiás hely­zetben mi is jól látjuk, milyen megfeszített tempóban kell a kórház munkatársainak dol­goznia azért, hogy mi egészsé­gesek maradhassunk - fogal­mazott Szendrei László, a szö­vetség elnöke. Hozzátette, ha­bár jóval másabb a munkájuk, a gazdák is jól tudják azt, hogy mit jelent az egészségügyi dol­gozók élete. Hiszen mindany­­nyian élőlényekről gondos­kodnak, ami sok lemondással, éjszakázással és komoly áldo­zatokkal jár. Sz. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents