Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-10 / 289. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2020. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK A település vezetése továbbra sem számol milliárdos hitellel A pénzügyi nehézségeket jelzi, hogy a piac átépítését emellett halasztani Archív fotó: H. Szabó S. HÍREK Változik a nyitvatartás HEVES MEGYE A kormányab­lakok és okmányirodák or­szágosan egységes - a mun­kaszüneti napok körüli mun­karendváltozásra tekintet­tel meghatározott - év végi nyitvatartása változik. E hét szombatján 8-tól délig lesz­nek nyitva, december 24-én, 25-én zárva tartanak. A rá­következő hétfőn, kedden és szerdán normál rend sze­rint dolgoznak a kormány­ablakokban és az okmány­irodákban, míg csütörtökön 8-tól 12 óráig, valamint janu­ár 1-én nem nyitnak ki. M. H. Kéregetnek a cég nevében EGER A korábbi évek hason­ló időszakában - főleg ka­rácsony előtt és újévkor - azt tapasztalta az Egri Hul­ladékgazdálkodási Nonpro­fit Kft., hogy nevükkel vissza­élve házaltak ismeretlen em­berek pénzt kérve - adta hí­rül a cég honlapján. így arra figyelmeztetnek, hogy dolgo­zóiknak az ilyen magatartás szigorúan tilos és a cég tel­jes mértékben elhatárolódik minden ilyen megnyilvánu­lástól. A munkavállalóik kizá­rólag az Egri Hulladékgazdál­kodás lógójával ellátott sár­ga alapon kék színű munka­ruhában dolgoznak. M. H. Díjazták a recski segítőt RECSK A Magyar Vöröske­reszt Eger Területi Szerveze­te a napokban szerény kö­rülmények között adta átTö­­rökné Tóth Mária (balról) recski segítőjük, alapszerve­zeti vezetőségi tag részére a bronz fokozatú kitüntetést. Mária az elmúlt tíz évben bi­zonyította az elkötelezettsé­gét a vöröskeresztes munka iránt, a szociális területen és a véradás szervezés terén. M.H. A napokban elterjedt a hír, hogy a városvezetés egymil­liárdos hitelt készül felven­ni, hogy úrrá legyen az anya­gi nehézségeken. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu HATVAN Helyben szokatlan­nak mondható bejegyzést tett közzé a legismertebb kö­zösségi portálon Bíró József, aki a korábbi ciklusban a Ma­gyar Szocialista Párt önkor­mányzati képviselőjeként te­vékenykedett. „Egymilliár­dos hitellel tudják csak mű­ködtetni a várost!” című be­jegyzésében az önkormány­zat rendeletét citálja, amely szerint az idei költségvetésé­ről szóló részben a rendelke­zés így szól: a képviselő-tes­tület a finanszírozási műve­letek és pénzforgalom nélkü­li bevételekkel - pénzmarad­vánnyal - csökkentett bevé­teli főösszegét 6 milliárd, ki­adási főösszegét csaknem 9 és fél milliárd forintban ál­lapítja meg. A 2020-as felhal­mozási költségvetés egyen­lege mínusz hárommilliárd forint, amit a kétmilliárdos pénzmaradványból és egy­milliárdos felhalmozási köl­csön felvételével biztosítja az önkormányzat - írja az ex­képviselő, megjegyzést fűzve hozzá, miszerint: „Azért ez elég elgondolkodtató! Vagy nem?” A poszt alatt mindössze né­hány megjegyzés olvasható, amelyek közül a legpikán­­sabb Érsek Zsolté, aki 2002 és 2010 között a település pol­gármestere volt. „Hol van már a működési hiány nélküli hat­vani költségvetés? Hol van már a »vagyonért vagyon« gazdasági koncepció?” - tette fel a kérdést, amit több felki­áltójellel is igyekezett nyoma­tékosítani. A fentiekkel megkerestük a városházát, ahol Jagodics Milán kabinetfőnök válaszolt kérdéseinkre. Az alábbiakat írta: Hatvant az összes tele­püléshez hasonlóan hatalmas kihívás elé állította a járvány­helyzet. A tervezetthez ké­pest idén 736 millió forinttal lett kevesebb a város bevéte­le. A nehézségek ellenére si­került megtartanunk gazda­sági stabilitásunkat, amely a körülmények ismeretében rendkívüli eredmény.- Az önkormányzat vezeté­ke nem tervezi, hogy kölcsönt vegyen fel, a kormány ren­delkezésétől függetlenül pe­dig adóemeléseken sem gon­dolkodtunk. A hatvaniakkal együttműködve, felelősség­­teljesen kezeljük a válságot, hogy meg tudjuk őrizni közös értékeinket, eredményeinket - közölte Jagodics Milán. Tény, hogy az utóbbi idő­szak képviselő-testületi ülé­sein rendszeresen terítékre kerül az önkormányzat gaz­dasági helyzete, különös te­kintettel az adóbevételek ol­dalán jelentkező kiesésekre. Ezzel is magyarázható, hogy számos kényszerű intézke­désre volt szükség. így pél­dául lemondták az ez évi ren­dezvényeket - mint később kiderült, a járvány miatt ezek egy részének megtar­tására amúgy sem lett volna lehetőség s további olyan döntéseket hoztak, amelyek­kel biztosítható a város gaz­dasági stabilitása. Horváth Richárd polgármester úgy fo­galmazott: rendkívül szigorú gazdálkodást követnek a jö­vőben is. A megye több pontján osztanak ételt HEVES MEGYE Elkezdődött a Krisna-hívők ünnepi étel­­osztás-sorozata, a 30. Orszá­gos Karácsonyi Szeretetlako­­ma. Az idei akciót a járvány­ügyi helyzetre való tekintet­tel részletekben, több hely­színre elosztva, egyszerre ke­vesebb ember számára, de megrendezik. A megye több pontján lehet majd velük ta­lálkozni, december 19-én a megyeszékhelyen, 21-én Pé­­tervásárán, 22-én Szihalmon és Mezőszemerén, 23-án pe­dig Szentdomonkoson, Évá­don, Váraszón, valamint Tar­­naleleszen. Az adagszámok nem változ­nak sem a hétköznapi ételosz­tásokon, sem az ünnepek alatt - karácsony alkalmával hat­ezer-ötszáz tartós élelmiszer­csomag és meleg ebéd talál majd gazdára. A kiemelt ak­ció keretében a szokásos me­leg étel mellé ezúttal minden ellátott egy-egy ajándék élel­miszercsomagot is hazavihet. Bár a járvány fizikálisán el­szigetel minket egymástól, a Krisna-hívők azt remélik, hogy lélekben viszont köze­lebb hozza az embereket egy­máshoz. M. H. Adomány a Bugát kórháznak (Folytatás az első oldalról) GYÖNGYÖS Az adományozó a Higiguard családi vállalko­zás. Szögi András ügyveze­tő igazgató felesége, Patkó Ve­ronika kiemelte, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a környe­zettudatosságra. A fiukat, Bo­­tondot is arra nevelik, hogy egészen fiatalon ez váljon szá­mára alapértékké. Fontosnak tartja, hogy a gyermeke tisz­tában legyen a segítségnyúj­tás jelentőségével is, és így nőjön fel. Dr. Watti Jezdancher szerint a kórház önkéntes támogatói­nak köszönhetően is gyarapo­dik az intézmény eszközkész­lete, ami az emberi erőforrásra is vonzóan hat. Ennek eredmé­nyeként a Bugát Pál Kórház ma már az ország élvonalába tar­tozik, különösen a szülészet vagy a sebészet terén. Sz. Sz. I. HEOL.hu aA szakember sajtóközleményben magyarázza el a most tapasztalható jelenséget Hová tűntek a madarak? Miért üresek az etetők? HEVES MEGYE A Magyar Ma­dártani és Természetvédel­mi Egyesülethez (MME) szá­mos kérdés érkezett az elmúlt két hétben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek mada­rak az etetőkön? Lapunkban néhány hete bővebben is fog­lalkoztunk a témával, azon­ban azóta is számos aggódó te­lefonhívás érkezett szerkesz­tőségünkbe. Orbán Zoltán, az MME sajtó­­szóvivője sajtóközleményt jut­tatott el a Hírlaphoz, amelyben a jelenség hátterét vázolja fel. Azt írja, a madarak átmeneti eltűnésének oka a madárvonu­lás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztal­ható enyhe, hómentes időjárás. Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval eny­hébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó éne­­kesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkez­hetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az olyan inváziós fajok, mint a fe­nyőrigó, fenyőpinty, csonttol­lú, keresztcsőrű. A madárhiánynak ezt az ér­zését tovább fokozza, hogy a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő Kevés a madár az etetőkön, enyhe az idő MTI-fotó: Róka L. őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálé­kot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre. A jelenség harmadik össze­tevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak no­vember-decemberi kezdetekor a hazai vonulók és részleges vonulók - például: fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó - már elhagyták az orszá­got. Végül, de nem utolsósor­ban a Magyarországon tar­tózkodó énekesmadarak ál­talános túlélési viselkedése, hogy a közeledő hidegfront elől, amit egy-két nappal ko­rábban, akár ezer kilométer­nél is nagyobb távolságról ér­zékelnek, szinte egyszerre a délebbi országokba húzód­nak. Ennek a négy hatásnak - késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők - az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte szó szerint kiürül, nem­hogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarak jelzőhang­jait. A jelenségről bővebben az MME honlapján lehet részlete­sen olvasni A madarak etető­látogatási szokásai bejegyzés alatt. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents