Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
2020-12-08 / 287. szám
2020. DECEMBER 8.,KEDD KÖRKÉP "J Nagy örömmel fogadják az itthoniak a külföldről visszatelepülő magyarokat Rengetegen költöznek haza Koroknai Gábor költöztető szerint sokan az új kedvezmények miatt térnek haza, példaként említette a csokot, a babavárót és a felújítási támogatásokat, és úgy véli a családi adókedvezmények is népszerűek a hazatérő családok körében. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST A több mint ezer követővel rendelkező közösségi oldalt is üzemeltető Koroknai Gábor a két legfontosabb okként a külhoni romló közbiztonságot és a kormány családtámogatási politikáját említette a Magyar Nemzetnek azzal kapcsolatban, hogy miért költöznek haza egyre többen a magyarok közül Nyugat-Európából. Hozzátette, a magas megélhetési költségek is sokat nyomnak a latban. Amíg például egy Nyugaton élő házaspár mindkét tagja dolgozik, addig nincsen gond, jól tudnak élni, de ha a gyermekvállalás miatt az anya „kiesik a munkából”, akkor annyira megcsappan a család bevétele, hogy ki kell találniuk valamit. - Nyugaton sincs kolbászból a kerítés - mondta Koroknai Gábor. A hazaköltöztető kifejtette, nagyjából havonta egy kiköltöztetésre jut tíz hazaköltöztetés, ami jól szemlélteti az utóbbi évek tendenciáját. Van tudomása olyan hazaköltözésről, amikor egy magyar hölgy jött haza, aki olasz párjával érkezett, nekik a tömeges migráció nyomán fellépő biztonsági problémák és a rossz tapasztalatok jelentették az utolsó cseppet a pohárban. A vállalkozó elmondta, több hazaköltöztető cég is kínálja szolgáltatásait itthon, tízhúsz bejáratott cég van a piacon, amelyek eltérő profillal rendelkezek. Egyesek országspecifikusan dolgoznak, mondjuk, csak Anglia és Magyarország között fuvaroznak, Koroknaiék célországa főként Németország, de máshonnan is költöztettek már haza családokat. Tapasztalatai szerint az ezredforduló után, az uniós tagság nyomán indultak meg sokan Nyugatra szerencsét próbálni, hiszen akkor még sokkal nagyobb volt a bérkülönbség a két régió között, mint most. - Hál’ Istennek, a nagy többség számára sikeresen végződött a kinti élet, hazatérve lakást vásárolnak, mert itthon szeretnék tovább él-A családbarát intézkedéseknek nagy a vonzóerejük ni az életüket, a szülők, családtagok és barátaik közelében, boldogan, szeretetben - mondta a költöztetési vállaltkozó. Koroknai Gábor beszámolt arról is, hogy ma már rengeteg olyan internetes csoport van, amelyen az emberek nemcsak a kiköltözésről, hanem a hazatérésről is eszmecserét folytatnak. Itt a leggyakoribb téma a kijelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók és az igénybe vehető állami támogatások, adókedvezmények mértéke. A hazaköltöztető biztos benne, hogy a kormány családbarát politikája nagyon sokakat elgondolkodtat a hazatérésen. - Egyre többen választják a hazatérést emiatt is - vélekedett. A csokot, a babavárót vagy a felújítási támogatásokat is említhetném, és a családi adókedvezmények is népszerűek a családok körében - emelte ki. Hangsúlyozta azt is, mekkora örömmel fogadják az itthoniak azokat, akik hazatérnek, rengeteg szívszorító történetet hall, vannak, akik a hazatérés után fél évvel is felhívják, hogy még egyszer megköszönjék munkájukat, és beszámoljanak arról, milyen szeretetteljes lett az életük a hazatérés után. Ők egymaguk évente százötven-százhatvan családot költöztetnek haza, ami azt jelenti, hogy csaknem minden második napra jut egy-egy fuvar, ami nem kis munka. A vállalkozó olyan esetekről- is beszámolt, amikor valaki kudarcos kinn tartózkodás után jön haza vagy nem akarta megosztani velük történetét. Koroknai leszögezte, hogy mindenkit tisztel, akinek van bátorsága és ereje szerencsét próbálni külföldön, és neki nem ellenszenves, aki nem a kormánypártokat támogatja. Ő maga viszont meg van róla győződve, hogy az ország jó irányba halad, a családtámogatások pedig valóban hazatérésre is sarkallhatják a Nyugatra vándorolt magyarokat. „Lelket melengető, érzésekben bővelkedő” tevékenység Koroknai Gábor 23 éve dolgozik vállalkozóként, korábban egy festékkazetta- és tintapatron-felújító üzeme volt, azonban 2010 utáni években ez az iparág itthon tönkrement. A válság hatására ő is Nyugat felé orientálódott, de termékeiket kiszorították a Keletről érkező olcsóbb áruk. Ezután autóipari szállításokat végzett, ez vetítette előre mostani üzletét. Azt mondja, már a kezdetektől voltak költöztetési megkereséseik, de 2015 óta egyértelműen megnőtt az érdeklődés e szolgáltatás iránt. Jelenleg hárman dolgoznak a cégben, és rengeteg munkájuk van. Saját fia is besegít a családi vállalkozásba, néha ő is végzi a költöztetést. Szeretné, hogy egyszer majd ő vegye át teljesen a vállalkozást, és folytassa ezt a „lelket melengető, érzésekben bővelkedő” tevékenységet. Az elektromos autóké a jövő A Nordmann-fenyő a legkedveltebb karácsonyfa Kevesebb fenyőt vágtak Visszafogottabb forgalomra számítanak a kereskedők Fotó: MW KÖRNYEZETVÉDELEM Az új technológiákra való átállás, főképp az elektromosautózás előretörése sokkal gyorsabb ütemben zajlik, mint ahogy korábban várták - erről Nyírő József, a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének elnöke beszélt járműipari cégek vezetőinek a Világgazdaság beszámolója szerint. Ezt a trendet minden magyarországi ágazati szereplőnek tudomásul kell vennie. A figyelmeztetések nem alaptalanok, egymást érik azok az üzleti és politikai döntések, amelyek felgyorsítják a villanymeghajtás elterjedését, egyúttal a kizárólag belső égésű konstrukciók piacvesztését. A Volkswagen-csoport a világ legnagyobb autógyártójaként már 73 milliárd eurót tervez elkölteni az elektromos- és önvezető autózásra, valamint a digitalizációra a következő öt évben. Az EU napirendjén lévő Euro-7-es norma -2025-től piros zónába sorolna kategóriától függetlenül minden olyan új járművet, amely bármekkora mértékben károsanyag-koncentrációt produkál. Ennek kiiktatása a belső égésű motoroknál műszakilag kivitelezhetetlen. A magyarországi gyárak sorsát alapvetően a csoportszintű elektromosítási tervek határozzák meg, ebben jól áll a VW égisze alá tartozó Audi, a Daimler és a Debrecenben új egységet létesítő BMW is. A magyar beszállítói réteg a képességeit tekintve alapvetően alkalmas a zöldfordulatra, amely ráadásul jókora felfutással kecsegtet. A közép- és kelet-európai részesedés eddig is emelkedett az autóipari termelésben, és ez a trend az elektromosítással is folytatódik: a régió válik a termelés súlypontjává, 2030-ra harmincöt százalékos kapacitásbővítés megy végbe a 2019-es csúcshoz képest. MW ÜNNEPEK. A fenyőtermesztők visszafogottabb forgalomra számítanak az idén, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének előrejelzése alapján a fenyőfaárak a tavalyihoz hasonló szinten alakulnak: a lucfenyőt méterenként 3 ezer forintért, az ezüstfenyőt 4-5 ezer forint közötti, míg a Nordmann-fenyőt 6 ezer forint körüli áron lehet megvásárolni - közölte tegnap az Agroinform.hu mezőgazdasági portál tegnap. Felmérése szerint a korábban évente fenyőfát vásárlók öt-hat százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a vírushelyzet miatt idén nem állít hagyományos karácsonyfát. A termelők visszajelzései alapján a kereskedők az előző évekhez képest kevesebb fenyőfát kötöttek le náluk idén, ezért a szokásos időszakban, november végén a megszokottnál valamivel kevesebb fát vágtak ki az ültetvényeken. Az, hogy lesz-e elegendő választék az idei karácsonyra, csupán az utolsó napokban fog kiderülni, mivel a vásárlók 44 százaléka a karácsony előtti utolsó héten szerzi be a díszítésre szánt fenyőt, ekkor pedig már nehéz lesz pótolni az esetleg hiányzó mennyiséget - áll a közleményben. Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője elmondta, további bizonytalansági tényező, hogy sokan, akik minden évben belföldi vagy külföldi szállodába vagy rokonokhoz utaztak el, idén zömmel otthon maradnak, és nem tudni, hogy ők mekkora pótlólagos keresletet jelentenek majd a piacon. A felmérés szerint a fenyőfát vásárlók körében immár messze a Nordmann-fenyő a legnépszerűbb, a vásárlók 54 százaléka választja ezt a fajtát. A második helyen az ezüstfenyő, míg a harmadikon a lucfenyő áll 22, illetve 21 százalékkal. Az idei évben a fenyőt vásárlók huszonöt százaléka szeretne 5 ezer forinton belül maradni az erre szánt kiadásnál, 5-10 ezer forint közötti összeget tervez költeni ötvenkét százalék, míg a maradék huszonhárom százalék 10 ezer forintnál többet is hajlandó kiadni a megfelelő karácsonyfának valóra. Még a koronavírus-járvány idején is a válaszadóknak mindössze kilenc százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy online rendeljen fenyőfát karácsonyra. A válaszolók több mint harmada tart attól, hogy a látatlanban megvett és kiszállított fenyő nem az ő elképzeléseinek megfelelő formájú vagy minőségű lesz. A szemlélet persze folyamatosan változik, egyre több termékkör kerül át folyamatosan az online kereskedelmi térbe, egyvalami azonban biztosnak látszik: a tömeges online fenyőfavásárra még várni kell. MW Amerikai fölény a fegyverpiacon A világfegyver- és hadfelszerelés-piacának bő hatvan százalékát amerikai cégek uralták 2019-ben, a 25 legjelentősebb vállalat eladásai 361 milliárd dollárt tettek ki, 8,5 százalékkal többet tavalyelőtthöz képest - közölte tegnap a svéd Nemzetközi Békekutató Intézel. A 25-ös toplistán tizenkét amerikai, hat nyugat-európai, négy kínai és két orosz vállalat szerepel, továbbá most először egy közel-keleti is. Ugyan az európai cégek lemaradni látszanak, de külföldi eladásaik továbbra is jelentősek. A páneurópai Airbus és a francia Thales 24-24 külföldi országban van jelen, ezzel megelőzik a második legnagyobb amerikai céget. MW Pocokinvázió a földeken MEZŐGAZDASÁG A mezei pockok gyérítése érdekében a Nébih szükséghelyzeti engedélyt adott a klórfacinon hatóanyagú Pocok Tox használatára. A lépést azzal indokolták, hogy a gazdálkodók az elmúlt hetekben több megyéből is jelezték, jelentősen elszaporodtak a mezei pockok a szántóföldeken. A Nébih közölte: az ismert illegális módszerek - például háztartási patkányirtó vagy házi készítésű, méreggel kevert csalétkek - nem hatékonyabbak a mezei pockok ellen, viszont sokkal veszélyesebbek a vadakra, madarakra, ezért tilosak. MW A beszállítóknak lesz nehezebb az átállás Fotó: Zsedrovits Enikő A tapasztalatok szerint tízszer annyian térnek vissza, mint amennyien Nyugatra mennek Fotó: MTI
