Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
2020-11-07 / 261. szám
IÖŐ4 -VEGYHÁZMEGY mvw.^erjegyKazmegye^u inío@eger.egyhazmegye .hu XI. évfolyam, li. s W Uí* 2020. nőve ■)í ■ ? Megjelenik minden hónap első szombatján Ti NOVEMBER ÜZENETE „Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van ” (Rém 8,38-39). Mindenszentek ünnepe, Halottak napja Pápa szobor Miskolcon Ternyák Csaba egri érsek megáldotta a szobrot, amely főpapként ábrázolja a szent pápát, kezében a pásztorbottal, fején a püspöksüveggel, nyakában a palliummal Fotó: Végh Csaba Á keleti egyház már 380-ban megtartotta Mindenszentek ünnepét, az egyház vértanúiról, minden szentről megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be az ünnep, aki a római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünneplendők körét: „a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hit vallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette Mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827-844) november 1-jére helyezte az ünnepet. November 2-án, Halottak napján a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösképpen „a tisztulás állapotában levő szenvedő telkekről”. A Halottak napjáról először 998-ban emlékeztek meg, majd a 11. századtól a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt. Az egyház ezen az ünnepen „bizalommal kér” kegyelmet Istentől az elhunytaknak. Mindenszentek ünnepe Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap. Október 22-én, csütörtökön Ternyák Csaba egri érsek leleplezte és megáldotta Szent II. János Pál pápa szobrát a diósgyőri templomkertben. Mikolai Vince diósgyőri plébános a szertartás elején köszöntötte a főpásztort, Juhász Ferenc esperes, pasztorális helynököt és a miskolci papság megjelent tagjait, valamint Kovács Jenő művészt, a szobor alkotóját, Varga Andrea alpolgármestert, Molnár Pétert, a miskolci KDNP vezetőjét, az önkormányzati képviselőket és minden megjelentet. A házigazda elmondta: Szent II. János Pál pápa születésének 100. évfordulójához kapcsolódva, a szent pápa liturgikus emléknapján áldják meg az új szobrot. 2013 novemberében az önkormányzat elfogadta, hogy ezt a teret II. János Pál pápáról nevezzék el. Ekkor kezdődött a további tervezés és az anyagi feltételek előteremtésének indítása; kezdettől fogva az volt a szándék, hogy a templomkertben kapjon helyet a szobor. A plébános úgy fogalmazott: a szobor áldó kezével befogja az egész teret. Kovács Jenő szobrászművész kapta a megbízást, akinek Egerben már több műve díszít tereket. 2014-ben a miskolci plébániák gyűjtést szerveztek a szobor felállítására, a szoboráilítás költségének mintegy kétharmadát az érsekség vállalta, valamint a diósgyőri hívek adományaival együtt gyűlt össze a szükséges összeg. A plébános felkérte Ternyák Csaba egri érseket a szobor megáldására. Mint fogalmazott: alkalmasabb személyt nem találhattak volna, hiszen a főpásztort II. János Pál pápa nevezte ki és szentelte püspökké, aki később egyik közvetlen munkatársa tett. Ternyák érsek elmondta: nagy örömmel tölti el, hogy az önkormányzat a templommal szemben álló teret II. János Pál pápáról nevezte el. Ennek nyomán fogalmazódott meg az igény, hogy egy műalkotás emelkedjen a közelben, így került ez a szobor ide, Miskolc város örömére. A főpásztor megköszönte az alkotó művésznek, Kovács Jenőnek, hogy megformáltaezt a szobrot, amely főpapként ábrázolja a szent pápát, kezében a pásztorbottal, fején a püspöksüveggel, nyakában a palliummal. „Mi is a hit szemével tekintünk rá. Katolikusként benne a pápát, Krisztus földi helytartóját látjuk. A személye iránt megmutatkozó érdeklődés, lelkesedés sokszor mégis inkább az emberre, Karol Wojtylára irányult, aki szimpatikus, barátságos, humoros, szerethető ember volt. Ő pedig mindent megtett azért, hogy ezt a feléje irányuló szeretetet Krisztusra irányítsa, akinek ő a szolgálatába állította életét. Jó időpontban van ez a szoboravatás, amikor az emberek az egész világon saját maguk és a többiek életéért aggódva teki ntenek a jövőbe, akkor nagy szükség van a pápa bátorítására.” A főpásztor hozzátette: amikor a jövőért aggódunk, a pápa szobra emlékeztessen bennünket Jézus szavaira: „Ne féljetek!”. Végül Szent II. János Pál pápa szolgálatának kezdetén, 1978. október 22-én elhangzott szavait idézte: „Fivéreim és nővéreim! Ne féljetek Krisztus körül összegyűlni és elfogadni az ő hatalmát! Legyetek segítségére a pápának és mindazoknak, akik Krisztusnak akarnak szolgálni és Krisztus hatalmával akarják szolgálni az embert és az egész emberiséget! Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat! Nyissátok meg az ő üdvözítő hatalma előtt az államhatárokat, a gazdasági és politikai rendszerek határait, a kultúra, a fejlődés és a civilizáció széles mezőinek korlátáit. Ne féljetek! Krisztus tudja, hogy »mi lakik az emberben«. De egyedül ő tudja ezt! Manapság az emberek nagyon sokszor nem tudják, hogy mit hordoznak magukban, telkük mélyén, a szívükben. Sokszor olyan bizonytalanná válik a földi étet értelme. Kételyek árasztják el az embert, és kétségbe is tud esni. Engedjétek tehát - kértek benneteket, alázattal és bizalommal kérlek -, hagyjátok,' hogy Krisztus beszéljen az emberekhez. Egyedül nála vannak az élet, az örök élet igéi!” Ezt követően Ternyák Csaba egri érsek megáldotta a szobrot, kérte: áldja meg az Isten mindazokat, akik itt összegyűltek, adja, hogy a város lakói és vezetői őrizzék az emberi és a keresztény kultúra alapvető értékeit, melyeket a Megváltónk hirdetett meg nekünk. Bérczessy András Diakónusokat szenteltek Egerben Palánki Ferenc püspök, Noel Benedict Tajos Antasoda és Jorge Luis Altamirano Mendez papnövendékeket szentelte diakónussá az egri főegyházmegye szolgálatára Fotó: Gergely Gábor 2020. október 14-én, a Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szeminárium védőszentjének, Avilai Szent Teréz emléknapjának előestéjén szentelte diakónussá Palánki Ferenc debrecen-ny íregyházi megyéspüspök Noel Benedict Tajos Antasoda és Jorge Luis Altamirano Mendez papnövendékeket az egri bazilikában. A szentelési szertartás kezdetén a szeminárium rektora, Michal Bartosz Muszynsky atya szólította a szentelendőket, tanúsítva a jelöltek félkészültségét és a szent szolgálatra való alkalmasságát. A szentelést végző Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök tanításában elmondta: „a diakónus szolgát jelent, aki Jézus követője, aki életét adja mindenkiért. Az Egri Főegyházmegyében érsek atya felkérésére és megbízásából az egyházmegye szolgálatára szenteltek benneteket.” A szerpapjelöltek ezután a szentelő püspök előtt ígéretet tettek szándékuk tisztaságáról, hogy cölibátusban élve magukat egészen Krisztusnak szentelik. Ezt követte az engedelmességi ígéret, majd a Mindenszentek litániájával folytatódott a szertartás. Eközben a diakónusok az oltár előtt arcra borulva fejezték ki, hogy meghalnak a világnak és csak Istennek akarnak élni. A szentelési ima után a diakónusokat beöltöztették a liturgikus ruhába. A stólát, a papi hatalom szimbólumát még csak az egyik vállukon átvetve viselik, jelezvén, hogy a papi szolgálat teljességét még nem nyerték el. Elsősorban az igehirdetés, keresztelés. áldoztatás, esketés és a temetés tesz a feladatuk. A diakónusszentelés zárásaként a felszenteltek Palánki püspöktől átvették az evangéliumos könyvet, kifejezve, hogy feladatuk lesz az Örömhír felolvasása. Az új diákonusok megkezdték január közepéig tartó lelkipásztori szolgálatukat. Noel Benedict Tajos Antasoda Miskolc Diósgyőr plébániára, Jorge Luis Altamirano Mendez Mezőkövesd I. plébániára került. JEGYZET "A "néhány hónappal ezelőtt, I \l itt-ott- a világjárványmi- JL j att-már a világvége,-hangulat is megjelent az emberek között. A világvégével kapcsolatosan jövendöléseket is olvashattunk a lapokban és az elektronikus felületeken. Ezek pedig egyáltalán nem a biztonságérzetünket erősítik. Az emberek többsége különböző félelmekkel van tele. Féltjük az egészségünket, az életünket, az anyagi jólétünket és aggodalommal tekintünk a jövőbe. Szinte az összes fejlett nyugat-európai ország lakói pesszimisták a nemzetük és a világ jövőjével kapcsolatban. Az interneten a világ végével kapcsolatban sokféle próféciával és jóslással lehet találkozni, de a világvége közgondolkodásban jelen lévő érzete egyáltalán nem azonos a keresztény hit szerinti világvége értelmezésével. A világcége a közgondolkodásban természetes folyamatok következménye. A keresztények szerint azonban vallási esemény: Isten közvetlen beavatkozásának eredménye, amely a föltámadt jézus Krisztus visszatérésével következik be. A világ nem pusztul el, hanem ahogy a Biblia írja, „új eget és új földet” teremt Isten. Ez az esemény, amely az Úr Jézus második eljövetelével következik be, valami újnak a kezdetét jelenti. Kétségtelen tény, hogy a megváltó Jézus beszélt a világ végéről, az ő második eljöveteléről, ennek az előjeleiről. Búcsúbeszédében ezt mondta az apostoloknak: „nem hagylak árván titeket, visszajövök hozzátok.” (Jn 14,18) Nemcsak az Apostoli hitvallásban, a Hiszekegyében (újra eljön ítélni élőket és holtakat), hanem a szentmisében máshol is meg valljuk az Ő második eljövetelét, amely a világ végéhez kapcsolódik. „Halálodat hirdetjük Urunk és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz”. - Mondjuk, hisszük, valljuk és hirdetjük! A Biblia alapján jézus második eljövetelének hét előjeléről szoktunk beszélni (az evangéliumot hirdetik minden teremtménynek, Izrael elfogadja Jézust Messiásnak, az Antikrisztus fellépése, Illés és Hénok megjelenése, háborúk és viszályok a világban, kozmikus katasztrófák és az Emberfiának megjelenése), de ezek alapján nem lehet megállapítani, hogy mikor jön el a világvége. Jézus beszélt a világvége (paruzia) időpontjáról is, de nem azért, hogy számolgassunk. Több alkalommal is kijelentette: „Nem tudjátok sem a napot, sem az órát.” (Lk 12,40, Mt 25,1-13) Az Emberfia úgy jön el, mint a tolvaj (Mt 24,43), vagy mint az idegenből váratlanul hazatérő gazda (Lk 12,37). Eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok (lk 12,40). Nyilvánvaló, hogy a megváltó Jézus nem egy világcégével fenyegetődző próféta volt. Végső időkre vonatkozó beszédeiben csak azt hangsúlyozta, hogy újbóli eljövetele biztosan be fog következni; ez pedig az ítélet és az iulvösség megvalósulásával számunkra egy vigasztaló ígéret. zon, hogy mikor következik be, nem érdemes töprengeni. Két okból. Egyrészt Jézus mondta, hogy ezt nem tudhatjuk, csak az a biztos, hogy eljön ez az idő. Másrészt, aki Isten törvényei és Jézus tanítása szerint él, az egészen biztos, hogy minden időben méltó lesz arra, hogy Krisztus második eljövetelekor nyugodt szívvel állhasson Isten színe elé. Dolhai Lajos Világvege
