Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-02 / 256. szám

2020. NOVEMBER 2., HÉTFŐ GAZDASÁG y Csak az érintettek ötödé számol azzal, hogy muszáj lesz dolgoznia Spórolnának a nyugdíjra Tízből hatan bíznak az időben elkezdett kis összegű megtakarításokban Fotó: Shutterstock Bár az emberek 82 száza­léka fontosnak tartja az ön­­gondoskodást, mégis főleg az állami nyugdíjra számíta­nak időskorukban - derült ki egy friss kutatásból. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ELŐRELÁTÁS A magyarok 82 százaléka tisztában van az­zal, hogy ha nyugdíjas évei­ben is fent akarja tartani je­lenlegi életszínvonalát, akkor szüksége lesz az állami nyug­díj kiegészítésére. Mégis vi­szonylag kevesen tesznek fél­re erre a célra, mert a bizton­sági tartalék képzése az elsőd­leges - olvasható a K&H Biz­tosító friss kutatásának össze­foglalójában. Miközben a megkérdezet­tek 15 százaléka teljesen az állami nyugdíjra támaszko­dik majd időskorában, 42 szá­zalékuk pedig főként az ál­lamtól kapott juttatásból ter­vezi megélhetését, kismér­tékben kiegészítve más for­rásból, addig továbbra is csu­pán 33 százalékuk mondta azt, hogy jól meg is tudna élni a kapott összegből - ismertet­te a kutatás eredményeit Szé­kely Pálma, a biztosító életbiz­tosításokért és saját értékesí­tési csatornákért felelős veze­tője. 20 százalék mondta azt, hogy hasonló arányt képvisel majd a nyugdíjaskori költség­vetésében az államtól és más forrásból, például munká­ból szerzett jövedelem. Vagy­is ők már most azzal számol­nak, hogy muszáj lesz dolgoz­niuk a megfelelő életszínvona­luk fenntartásáért. A kutatás a 30-59 éves la­kosság megtakarítási haj­landóságát is vizsgálta, és az eredmények azt mutatják, hogy tízből hatan bíznak az időben elkezdett kis összegű megtakarításokban.- Akiknek van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, azok még mindig csak átla­gosan 1,8 millió forintos fél­retett összeggel rendelkez­nek, pedig összesen 21 millió forintos megtakarítást kelle­ne felhalmozniuk a nyugdíj­ba vonulásig, hogy idősko­rukban ne legyenek pénz­ügyi gondjaik - részletezte a szakember. Mindezek elle­nére az érintettek 43 százalé­ka továbbra is kevesebb mint 500 ezer forintos nyugdíjcé­lú megtakarítással rendel­kezik. 40 százalék a járvány miatt most kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas évei­re, és minél jobban érintett valaki, annál kevésbé akar a hosszú távú pénzügyekkel foglalkozni. A kutatásban megkérdezet­tek legnagyobb mértékben, 38 százalékban az önkén­tes nyugdíjpénztárat jelölték meg mint megtakarítási for­mát, második helyen, 20 szá­zalékban pedig a nyugdíjcé­lú biztosítást. Sokan ingatlan­ból (20 százalék), vállalkozás­ból (13 százalék) vagy családi segítségből (9 százalék) egé­szítenék ki az államtól kapott nyugdíjat. HÍREK Sokan fektetnek babakötvénybe BUDAPEST Átlépte a százmil­­liárd forintot a babakötvény­be fektetett összeg - közöl­te a pénzügyminiszter szom­baton. Varga Mihály a közös­ségi oldalára feltöltött videó­ban úgy fogalmazott: azzal a 27 ezer gyermekkel együtt, akiknek idén nyitottak szám­lát, már 228 ezer gyermek­nek gyűlik baba kötvényben a megtakarítása. A pénzügymi­niszter szerint babakötvényt vásárolni azért érdemes, mert adó-, járulék- és illeték­­mentes, nincs számlaveze­tési díja, az inflációnál há­rom százalékkal magasabb a kamata, a befizetett összeg mellé pedig állami támoga­tás is jár. MW Plusz ötmilliárd jut munkásszállásokra PÁLYÁZAT November elejétől ötödik alkalommal lehet pá­lyázni a munkásszállások ki­alakítására meghirdetett köz­ponti munkaerőpiaci prog­ram forrásaira - közölte az In­novációs és Technológiai Mi­nisztérium szombaton. A tár­ca által a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap jövő évi kerete terhére biztosított ke­retösszeg ezúttal 5 milliárd forint - jelentette be Bodó Sándor foglalkoztatáspolitiká­ért felelős államtitkár. A prog­ram első négy kiírásában 39 önkormányzat és gazdasági társaság alakíthatott ki mint­egy 5 ezer munkásszáltási fé­rőhelyet, összesen 12,4 milli­árd forint támogatással. MW Tovább dolgoznak az idősek a szövetkezetekben, megfelelő óvintézkedésekkel Nem okozott visszaesést a nyugdíjas foglalkoztatottak bérében a járvány, de a szá­muk a mintegy 15 ezerről 10- 12 ezerre csökkent az év eleje óta - mondta el a Világgazda­ságnak Dolgos Attila, a Közér­dekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szö­vetségének (Közész) alelnöke. Meglátása szerint sokkal fel­készültebbé tette a partnere­ket a pandémia első időszaka, a rengeteg óvintézkedés miatt sokkal biztonságosabb mun­kakörnyezetben dolgozhatnak a nyugdíjasok, így a második hullám hatására sincs jelen­tős visszaesés a teljesítésben. A szövetkezetek figyelnek arra, hogy ne állítsanak munkába túl idős tagokat, és hogy jó fizikai állapotban legyen mindenki, aki munkát vállal. Átlagos havi keresetről nehéz beszélni a közérdekű nyugdí­jas-szövetkezeti rendszerben. * ,«t hiszen van, aki havi húsz órát dolgozik, van, aki ötvenet, vagy akár folyamatosan egész hó­napban. A könnyű fizikai mun­kák ezer forint körüli bérért vál­lalhatók, szakképzettséget igénylő feladatokkal ennél jóval magasabb órabért kínálnak a partnercégek. Kiugróan sok látogatót fogadtak idén nyáron Turistavonzó örökség Reneszánsz hangulatú a füzérradványi Károlyi-kastély Fotó: MTI Idővonalon tárul fel a Seuso-kincs titka IDEGENFORGALOM Közel 50 százalékkal többen látogat­ták meg idén augusztusban a hazai kastélyokat és várakat, mint az előző év hasonló idő­szakában. Nem törte meg a jár­vány a belföldi turisztikai lá­togatókedvet a júniusi újra­­nyitás óta - közölte Glázer Ta­más, a Nemzeti Örökségvédel­mi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) ügyvezető igazgató­ja. Rámutatott: a világjárvány miatt tavasszal csaknem há­rom hónapra bezártak az épí­tett örökségek, a hazai kasté­lyok, várak, műemlékek, de jú­nius óta folyamatosan több lá­togatót fogadtak, mint tavaly. Az idei nyári turisztikai sze­zon látogatószámai annak el­lenére meghaladták a várako­zásokat, hogy a járványügyi korlátozások miatt jelentősen csökkenteni kellett az épüle­tekbe egy időben beengedhe­tő vendégek számát. Glázer Tamás példaként említette a siroki várat, az edelényi Kas­télyszigetet, a füzérradványi Károlyi-kastély parkját, a ti­­szadobi Andrássy-kastélyt, a majki Kamalduli remeteséget és az ozorai Pipó-várkastélyt, ahol a nyári hónapokban ki­ugróan magas volt a látogató­szám. A hazai műemlék kasté­lyok és várak, valamint kas­télykertek és parkok szeptem­ber végéig csaknem 150 ezer érdeklődőt vonzottak. Július­ban 35 százalékkal, augusz­tusban 48 százalékkal, szep­temberben pedig közel 20 szá­zalékkal többen látogatták meg a NÖF fenntartásában lé­vő műemlékeket, mint a tava­lyi év hasonló időszakában. Eközben ráadásul több léte­sítmény felújítás alatt van - emelte ki Glázer Tamás. A NÖF további eredményei­ről elmondta: az idén nyáron bevezetett, különböző kedvez­ményeket és exkluzív tartal­makat biztosító Kastélykár­tya program méltán népszerű a látogatók körében. Hason­lóképpen sikeres az épített örökség világából különleges­ségeket, érdekességeket be­mutató, a nagyközönség szá­mára a helyszíneken ingyene­sen elérhető Mű/emlék című kastély- és vármagazinjuk ki­adása is - tette hozzá. Kitért rá, eredményesen pá­lyáztak a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiírt Kisfalu­dy turisztikai fejlesztési prog­ramban, így ennek köszönhe­tően az ország több pontján lévő szálláshelyeik is meg­újulnak a közeljövőben. Az ügyvezető igazgató az idei év legjelentősebb eseményének nevezte, hogy decemberben megnyitja kapuit a felújított tatai Esterházy-kastély. A lé­tesítmény a nemzeti kastély­­program keretében megújul­va, új látogatóközponttal kie­gészülve várja december ele­jétől ismét egyéni vendégeit és a rendezvényeket. MW Megtakarítás a virtuális erőművel ENERGIA Egy milliós nagyvá­ros éves lakossági áramigé­nyének megfelelő energiát ta­karítottak meg beruházásaik­kal a Virtuális erőmű program­ban (VEP) részt vevő vállala­tok, önkormányzatok és intéz­mények az elmúlt évben. Most újra megnyíltak a VEP pályá­zatai az energiahatékony, il­letve az energiatudatos válla­lat, önkormányzat vagy intéz­mény cím elnyeréséért. Immár megyei szinten is, hogy a leg­kisebb települések is bekap­csolódhassanak a programba. A pályázóktól olyan energia­hatékonysági projektet vagy vállalásokat várnak, amelyek érdemi energiamegtakarítási vagy szén-dioxid-csökkentési eredményt hoznak.- Egy kisbolt például a nyi­tott hűtőinek a beüvegezésé­­vel harmadára csökkentette a hűtési energiaigényét, egy fürdő a termálhővel váltotta ki a gázfűtését, más a jármű­vei fékezési energiáját táplál­ta vissza a hálózatba. A meg­takarítások aránya a pályázat­ra benyújtott projekteknél jel­lemzően 20-80 százalék kö­zött van, de ennél alacsonyabb eredményt hozó projekttel is lehet pályázni - hangsúlyozta Molnár Ferenc a VEP vezetője. A tíz éve működő Virtuális erőmű programban eddig kö­zel tízezer vállalat, 350 ezer di­ák és több száz önkormányzat, intézmény, valamint lakossági partner vett részt a fenntart­hatósági projektjeivel. MW ÉRTÉK Saját honlapot kapott a Seuso-kincs. A Szépművésze­ti Múzeum és a Magyar Nem­zeti Múzeum által közösen létrehozott ’ Seuso.mnm.hu weboldal célja a közösen koor­dinált kutatási program tudo­mányos ismeretterjesztő be­mutatása. A honlap látogatói megtudhatják, mit neveznek Seuso-kincsnek, miért mond­ható róla, hogy anyagi és mű­vészi értékét tekintve a legje­lentősebb késő római ezüst­­kincsleletek egyike. Valamint azt is, hogy eredetileg mekko­ra lehetett az elrejtett kincs és milyen tárgyak tartozhattak még hozzá. Az érdeklődő tá­jékozódhat a Seuso-kincshez korban és összetételben ha­sonló leletekről is, például a mildenhalli, a kaiseraugsti vagy a közelmúltban előke­rült vinkovci kincsekről. Nagy érdeklődésre tart­hat számot a Nemzeti Múze­um állandó kiállításán látha­tó Seuso-kincs krimibe illő, emberi sorstragédiákkal kí­sért modern kori története is. Elrejtésének és megtalálásá­nak körülményei és a hozzá kapcsolódó, megoldatlan bűn­tények sorozata máig izgalom­ban tartja a közönséget. A weboldal a szöveges és a képi tartalom mellett játé­kos, könnyen érthető info­grafikákkal segíti az infor­mációszerzést. A felhaszná­lókat egy idővonal kalauzol­ja a Római Birodalom és a pannóniai tartományok vilá­gába, a Seuso-kincs egykori kulturális közegébe. A törté­neti eseményeket, kiemelke­dő művészeti alkotásokat és írott forrásokat egyaránt be­mutató kronológia elsősorban a Seuso-kincs korszakának főbb közigazgatási, társadal­mi és művészeti változásai­ra világít rá, segítve ezzel a kincs késő császárkori össze­függéseinek megértését. MW Az egyik legjelentősebb késő római ezüstkincslelet Fotó: MW

Next

/
Thumbnails
Contents