Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
2020-11-04 / 258. szám
2020. NOVEMBER 4., SZERDA 12 HEVES MEGYE GAZDASÁGA Átmeneti időszak az agrártámogatások uniós rendszerében Az Európai Parlament kevesebb pénzt juttatna a nagyüzemeknek Shutterstock-fotó HEOL.hu Tizenkilenc fertőzött vaddisznó HEVES MEGYE Továbbra sem ért véget a vaddisznók körében terjedő afrikai sertéspestis-járvány Heves megyében. Bár a betegség leginkább Borsodban terjed, megyénkben is számos elhullott állatot találtak, vagy fertőzött vaddisznót lőttek ki. Októberben 19 egyed mintájában mutatták ki a betegséget, ezek közül nyolcat Felsőtárkány határában találtak, de volt előfordulás Egerszalók, Egerbakta, Ivád, Sirok, Istenmezeje, Erdőkövesd és Gyöngyös külterületén is. T. B. Megtanulható a jó prezentáció A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pitch és storytelling képzést szervez azok számára, akik el szeretnék sajátítani, hogyan kell összeállítani egy emlékezetes prezentációt, rövid, informatív előadást, akár befektető kereséséhez, akár versenyen szeretne indulni. A négyórás, jó példákat bemutató és gyakorlatorientált műhelymunkára legalább tíz jelentkezőt várnak, a tervek szerint november 16-án tartanák. Jelentkezni, érdeklődni a kamaránál lehet. T.B. Támogatásra készülhetnek A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa arra kéri az ültetvényüket korszerűsíteni tervező szőlősgazdákat, hogy készüljenek föl arra, akár novemberben be lehet majd nyújtani az egyéni terveket a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására. Fölhívták a figyelmet arra, hogy az ügyintézés elektronikus és Ügyfélkapun keresztül zajlik, szükség lesz újratelepítési engedélyre is a hegybírótól, a kivágást pedig csak akkor szabad megkezdeni, ha valaki már benyújtotta egyéni tervét. T. B. A környezetvédelmi szempontok jelen lesznek a mezőgazdaságban, de valószínűleg nem lesznek betarthatatlanok a gazdák számára. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Alakul, hogyan állnak össze az agrártámogatások a következőkben, azaz körvonalazódik a Közös Agrárpolitika következő évekre vonatkozó rendszere. Mint ahogy Jakab Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági kamara Heves megyei igazgatója, a MAGOSZ főtitkára tájékoztatott, a Miniszterek Tanácsa Brüsszelben október 19-én és 20-án szavazott a Közös Agrárpolitika következő ciklusára vonatkozó intézkedéseiről. A magyar tárgyalódelegációnak jelentős eredményeket sikerült kiharcolnia, mely a Heves megyei gazdálkodók számára is biztosítja az eredményes munka feltételeit a következő hét esztendő tekintetében. Az igazgató szerint örömmel és büszkén mondható, hogy sikerült megvédeni a gazdák pénzét, hiszen a támogatások összege nagyságrendileg nem változik. Ezzel párhuzamosan, az Európai Parlament október 23-án döntött a Közös Agrárpolitikáról. A legfontosabb eredmények közül kiemelendő, hogy a fiatal gazdáknak továbbra is sikerült megőrizni a pluszkedvezményeket. Megmaradnak a termeléshez kötött támogatások - például anyatehén, cukorrépa, hízott bika. Sikerült kiharcolni az átmeneti nemzeti támogatások lehetőségét is. A 10 hektár alatti termelők mentesülnek a környezetvédelmi szabályok jelentős része alól. Nagy valószínűséggel bevezetik az úgynevezett eco-scheme rendszerét. Ebben a gazdák környezetvédelmi többletvállalásokat tehetnek, így további forrásokhoz juthatnak. Például a szántóföldi növénytermesztés esetén fákat, bokrokat ültetnek a tábla szélére, vagy meghatározott precíziós gazdálkodást folytatnak. A MAGOSZ főtitkára szerint fontos eredmény, hogy két év átmeneti időszak lesz a rendszerben, vagyis az uniós támogatások még a jelenlegi szabályok szerint, de már az új költségvetés terhére lesznek kifizethetők 2021-ben és 2022-ben is. Jakab Tamás úgy gondolja, elfogadhatatlan lenne a környezetvédelmi előírások túlzott emelése, főleg azzal együtt, hogy a harmadik - azaz európai unión kívüli - országokból ellenőrizetlenül özönlenek be az élelmiszerek az unió országaiba. Az életszerűtlen és semmiféle hatástanulmánnyal nem alátámasztott környezetvédelmi feltételeket sikerült elutasítani az Európai Parlamentben. Ez nagy eredmény, hiszen ezek elfogadása jelentős versenyhátrányt jelentene a magyar és az uniós gazdák számára.- Nem lehet a klímaváltozást a gazdák nyakába varrni, hiszen a magyar gazdaember évszázadok óta úgy gazdálkodik, hogy megőrzi a természeti értékeket a következő generációk számára. Fontos kihangsúlyozni, hogy a végső döntést a KAP- ról az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament háromoldalú egyeztetése hozza majd meg. Mint ahogy eddig is, ezután is mindent megteszünk a magyar, illetve a Heves megyei gazdák érdekeinek védelmében - mondta Jakab Tamás. A Közös Agrárpolitikában továbbra is jelen lesznek az éghajlat- és környezetbarát elemek, a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésben szeretne részesülni. A tervek szerint a vidékfejlesztési források egy része is környezetvédelmi célokat szolgálna, illetve több pénzt kapnának azok, akik ökogazdálkodást folytatnak, vagy annak egyes elemeit alkalmazzák. Szintén ösztönöznék a biológiai sokféleség megőrzését. Az Európai Parlament kevesebb pénzt juttatna a nagyüzemeknek, azonban több támogatást szeretne a kisvállalkozásoknak és a fiatal gazdálkodóknak, s egyúttal felső korlátot is szabna a támogatásoknak. A tervek szerint azonban az agráriumban fizetett munkabérek fele levonható volna a támogatásokból. Szigorúbban büntetnék azokat, akik több alkalommal is megsértik az uniós szabályokat például a környezetvédelem vagy az állatjólét terén. Negyedmillió forint volt az átlagos nettó kereset HEVES MEGYE Augusztusban az országos bruttó átlagkereset 391 ezer 600 forint volt, közölte a KSH, amely a hivatal szerint 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2020. január-augusztusban a bruttó átlagkereset 395 ezer 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 900 forintot ért el, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Heves megyében az átlagos bruttó átlagkereset 375 ezer, a nettó pedig majdnem 250 ezer forint volt a KSH adati alapján. A fizikai dolgozók átlagos nettója 203 ezer 600 forint, a szellemi dolgozóké pedig 311 ezer forint volt, a bruttó pedig 306 és 468 ezer forint. Az átlagos kereset a megyében 8,9 százalékkal növekedett, nagy a kontraszt viszont a fizikai és a szellemi dolgozóknak adott fizetésemelések között, előbbieknél 5,1, utóbbiaknál 11,4 százalékos volt a bérnövekedés egy év alatt. Többen dolgoznak ^részmunkaidőben, mint korábban A nettó átlagkereset a megyében a mezőgazdaságban 193, a bányászatban 519, a feldolgozóiparban 287, az építőiparban 190, a kereskedelemben 185, a vendéglátásban 155, a közigazgatásban 249, az oktatásban 232, az egészségügyben és a szociális ágazatban 172 ezer forint volt. A fizikai és szellemi dolgozók átlagkeresete között az egyes ágazatokban 20-250 százalék különbség is lehetett. Fontos tudni, hogy mindezt az öt embernél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, az állami és a nonprofit szférában teljes munkaidős alkalmazásban állók keresetéből számította ki a KSH. Az elmúlt időszakban több lett a részmunkaidőben foglalkoztatott ember, illetve voltak elbocsátások is, a kevesebbet keresők elbocsátása, illetve részmunkaidőben történő alkalmazása is közrejátszhatott a kimutatott növekedésben. T. B. Harmadannyi külföldi érkezett nyáron Heves megyébe, mint egy évvel korábban Az átlagnál kisebb volt a turizmus lemaradása HEVES MEGYE Országosan harmadával, megyei szinten pedig tizenöt százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma augusztusban, áll a KSH gyorsjelentésében. A kereskedelmi szálláshelyek forgalmára vonatkozó adatok szerint a külföldi vendégek által szállodákban, kempingekben töltött éjszakák száma hetvenegy százalékkal esett vissza, míg a belföldi vendégforgalom két százalékkal mérséklődött. Az összes vendégéjszaka több mint nyolcvan százalékát a belföldi turisták fizették. A szálláshelyek bevétele harmadával csökkent a nyár utolsó hónapjában az elmúlt év augusztusához képest. A belföldi vendégek a kisebb panziók után a szállodákat és a kempingeket is előszeretettel választották. Megyénkben a KSH adatai szerint 63 ezer vendég 163,7 ezer vendégéjszakát töltött el, ami 15-16 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A négyezer külföldi vendég és az általuk itt töltött tízezer éjszaka pedig harmada a tavalyi adatnak, de a belföldi turistáknál is volt elmaradás. A külföldi vendégforgalom-csökkenés a megye Turisták az egri várban. Elsősorban belföldről jöttek Fotó: H. M. minden térségét érintette, a kistelepüléseket és a vonzóbb célpontokat is, mindegyiket hasonló mértékben. Esetükben az elmaradó külföldi vendégeknek köszönhető, ha elmaradtak a tavaly augusztusi, összesített eredményüktől, hiszen a különbség Eger esetében is a hiányzó külföldiek száma, vendégéjszakaszáma volt. Gyöngyös ellenben, ha minimálisan is, de növelni tudta forgalmát, legalábbis a vendégéjszakaszámban - 25,5 ezer -, míg a vendégek számában - 9,5 ezer - minimális elmaradás volt. Ugyancsak keresettebb volt Egerszalók, ahol a vendégforgalom hat, az éjszakaszám kilenc százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, előbbi 9, utóbbi 24 ezer volt. Szintén növekedést tudott felmutatni Demjén és Parádsasvár, Noszvajon a csak a vendégszám nőtt ötszázzal, de kevesebb ideig maradtak a turisták. Poroszló és Mátraszentimre kereskedelmi szálláshelyeinek forgalma a felére csökkent, az egriek negyedével, a parádiak ötödével, a szilvásváradiak kilenc százalékkal kevesebb vendégforgalomról számoltak be. T. B.
