Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-04 / 258. szám

2020. NOVEMBER 4., SZERDA GAZDASÁG y Nem úszhatja meg a versenyszféra a keresetek felzárkóztatását Változnak az alkupozíciók HÍREK Felértékelődik.a munkahely hosszú távú megtartása, a nem pénzbeli intézkedések, és nagyobb figyelmet kap a vállalatok egyéni helyzete. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FOGLALKOZTATÁS A minimál­bérről szóló országos egyez­tetések mellett a versenyszfé­rában is a járvány okozta bi­zonytalanság határozza meg a kezdődő bértárgyalásokat, így a fizetések jövő évi válto­zását. - Egyelőre konkrét szá­mokról még sehol sem tár­gyaltunk a munkáltatókkal, sőt még az irányok sem vilá­gosak. Az viszont már látható, hogy a keresetek emelkedése az előző évekhez képest szin­te biztosan mérséklődik. A bé­rek emelése ennek ellenére el­kerülhetetlen - mutatott rá az egyeztetések nehézségére Bu­­zásné Putz Erzsébet. A Mér­nökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kiemelte: emelni kell a dolgozók bérét 2021-ben is. Ennek oka részben az inf­láció. A szakszervezeti veze­tő viszont az inflációnál na­gyobb mértékű emelést is el­kerülhetetlennek tart, kiemel­ten azokon a területeken, ahol a munkavállalóknak most kell ledolgozniuk a tavaszi leállá­sokat. Az érintett dolgozók----------,——jl:---------------------:------------­amellett, hogy félnek a fertő­zéstől, rendkívül fáradtak. Sokan a leállások idején a fi­zetett szabadságuk terhére ma­radtak otthon, szintén sok dol­gozó pedig az említett időszak­ban csak alapbért kapott, vagy­is a fizetésének akár a jelen­tős részét képező pótlékoktól, egyéb juttatásoktól elesett, így csökkent a jövedelme. Buzás­­né Putz Erzsébet azt is elismer­te, a munkaadók helyzete sem könnyű, mivel nemhogy hosz­­szabb távra, de akár néhány hónapra előre sem tudnak ter­vezni - írta a Magyar Nemzet.- A sokszor emlegetett bi­zonytalanság ennek ellené­re nem jelenti azt, hogy az adott vállalkozás a saját gaz­dasági pozíciójának a rom­lására számít. Egyelőre nem látjuk, hol hajtottak végre a digitalizációhoz kapcsolódó fejlesztéseket, milyen újítások­kal növelhetik a cégek a keres­letet, miként szervezik át a te­vékenységüket. Illetve még az sem látható, hogy a távoktatás, az otthoni munkavégzés vagy az egyéb, korábban nem bevett munkaszervezési gyakorlatok általánossá válása mivel járhat - mondta az elnök.- A lehetőségekhez mérten minél nagyobb béremelés el­érésére törekszünk, illetve ki­emelten odafigyelünk arra, hogy a járvány ellenére is sta­bilan működő vállalkozások ne hivatkozhassanak az általános bizonytalanságra, ezzel elke­rülve a keresetek további fel­zárkóztatását. A munkaválla­lók alkupozíciója sajnos rom­lott. A dolgozók ráadásul féltik az állásukat, a megélhetésü­ket, és korábban nem tapasz­talt, gyorsan változó, kiszámít­hatatlan környezetben találták magukat a járvány megjelené­sével - összegezte. Buzásné Putz Erzsébet azt is elmondta, nincsenek töme­ges elbocsátások, nincs szó leépítési hullámról, sőt bizo­nyos területeken a megren­delések nőnek, ezért ideigle­nesen további, többnyire köl­csönzött munkaerőt vesznek fel a vállalkozások. Hozzátet­te: noha egy év alatt romlott a munkavállalói oldal alkupozí­ciója, a jelenlegi bizonytalan­ság nem lehet általános hivat­kozási alapja a keresetek befa­gyásának. Külképviselet nyílt Phnompenben KAMBODZSA A magyar kor­mány lendületet akar adni a magyar-kambodzsai kapcso­latoknak a phnompeni ma­gyar külképviselet újbóli meg­nyitásával a keleti nyitás stra­tégiájának részeként - jelen­tette ki tegnap Szijjártó Pé­ter külgazdasági és külügy­miniszter a konzulátus ün­nepélyes megnyitóján. A ha­noi magyar nagykövetség ré­szeként a kambodzsai fővá­rosban most megnyíló kon­zulátus remélhetőleg az újra­kezdés lendületét fogja adni a két ország kapcsolatainak, amelyeket Budapest a köl­csönös bizalom és tisztelet alapján szeretne folytatni - mondta a miniszter. MW Kevesebb új autót értékesítettek GÉPJÁRMŰPIAC Októberben 11946 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyar­­országon, 4 százalékkal keve­sebbet az egy évvel korábbi­nál - közölte tegnap a Magyar Gépjárműimportőrök Egye­sülete a DataHouse Kft. ada­tai alapján. Az év első tíz hó­napjában mintegy 102 ezer új személyautó került forgalom­ba, ami éves összevetésben 20 százalékos csökkenés. Áp­rilisban és májusban a koro­navírus miatti válságintézke­dések és a gyárbezárások mi­att 50 százalék feletti volt a visszaesés, ezt az egyesület várakozása szerint a második fél év valamennyire kompen­zálni tudja majd. MW Sok munkáltató csak májusban lép A vállalkozói szférának az az érdeke, hogy alkalmazkodjon, fenntartsa működését, ami a munkavállalóknak kedvező jö­vőt is hozhat - hangsúlyozta az MTSZSZ elnöke. Buzásné Putz Erzsébet emlékeztetett: a piaci szereplők többsége nem januártól, hanem az új üzle­ti évtől, májustól rendezi a ke­reseteket, ebben a helyzetben pedig nem várható kapkodás. Az is látható, hogy a jelenle­gi helyzetben az egyeztetése­ken az adott vállalkozás hely­zetét kell figyelembe vennie az MTSZSZ-nek, mivel vállalat­­mérettől és ágazattól függően jelentős eltérések mutatkoz­nak a szereplők helyzetében. Új kutatás vizsgálja a biobúzafaitákat A termőhelyhez alkalmazkodó gabonaféléket vetnének Fotó: MTI Évente 35,5 kilogramm baromfihúst eszünk Indul a tojáskampány Az utóbbi években egyre több tojást fogyasztunk Fotó: AFP TESZTELÉS Új vizsgálatok in­dulnak az ökobúzafajták tesz­telésére az Ökológiai Mezőgaz­dasági Kutatóintézet (ÖMKi) irányításával. A szakemberek ökológiai gazdálkodási körül­mények között, szántóföldi kis­­parcellás kísérletekben teszte­lik a biotermesztésre nézve ígéretes hazai és nemzetközi búzafajtákat - közölte tegnap az ÖMKi a magyar tudomány napján. A vizsgálat célja egye­bek mellett, hogy minél több egészséges, szermaradványok­tól mentes biobúzaliszt kerül­jön a pékségekbe és a hazai fo­gyasztók asztalára. Az országosan hét helyszí­nen, több mint 20 búzafajtával indított tesztek eredményei se­gíteni fogják a gazdákat abban, hogy a térségükben legjobban teljesítő, a termőhelyhez al­kalmazkodó, ellenálló fajtá­kat válasszák ki saját ökológi­ai művelésbe vont területeik­re. A globális kihívások, a klí­maváltozás, a népességnöveke­dés, a talajdegradáció vagy ép­pen a körülöttünk zajló világ­­járvány fokozottan rávilágíta­nak a biztonságos élelmiszer­­ellátás fontosságára, vagyis a helyben, fenntartható módsze­rekkel megtermelt, egészséges és elérhető élelmiszerek straté­giai szerepére. Magyarországon is érezhe­tő a fordulat, amely a kémiai növényvédő szerekre és mű­trágyákra alapozott mezőgaz­daság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó termelés felé mu­tat. Ezt igazolja többek között, hogy a biogazdálkodásba be­vont területek mérete az el­múlt öt évben megduplázódott és fokozott figyelmet kapnak az ökológiai gazdálkodást segí­tő tudományos kutatások. MW Ötezermilliárd forint van már a MÁP+-ban MEGTAKARÍTÁS Átlépte kedd­re az 5000 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszban (MÁP+) lévő megtakarítások értéke - közölte tegnap Var­ga Mihály hivatalos Facebook­­oldalán. A pénzügyminiszter elmondta: az elmúlt hetek or­szággyűlési vitáiban balolda­li kritikák érték az adósságke­zelő politikát is. A legjobb cáfo­lat a gyakorlat, ez pedig azt mu­tatja, hogy az emberek válság idején is bíznak az állampapí­rokban, mert azok adómentes, öt év alatt több mint 27 száza­lék kamatot fizető befektetést képviselnek. A válsághelyzet megmutatta, nagy előny, hogy Magyarország a saját lábán áll, támaszkodhat saját pénzügyi erejére - mondta Varga. Az országnak biztonságo­sabb, ha az államadósság mi­nél kisebb része van devizá­ban, illetve külföldiek kezében. „Ezért ezeket 2010 óta a felére csökkentettük, a devizaarány 53-ról 22 százalékra, a külföl­di kézben lévő adósság aránya 65-ről 34 százalékra javult” - mondta a tárcavezető. Ezzel párhuzamosan a lakos­ság szerepvállalása folyamato­san erősödött. Ma már az ál­lamadósság egynegyedét a ma­gyar emberek finanszírozzák, szemben a 2010-es 3 százalék­kal. így feleannyit fizetünk ka­matkiadásokra, mint tíz évvel ezelőtt. A kifizetett kamat pe­dig nem külföldre kerül, ha­nem visszajut a magyar gazda­ság vérkeringésébe. MW ÖSZTÖNZÉS Közösen indít kampányt a baromfihús és a tojás fogyasztásának ösztön­zésére az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Baromfi Terméktanács. A hazai hústermelés több mint felét a baromfiágazat adja, közel 2600 baromfitar­tó gazdaság állítja elő a friss, egészséges baromfihúst és to­jást - mondta Nagy István ag­rárminiszter a kampánynyi­tó budapesti sajtótájékozta­tón. Hozzátette: a fogyasztás ösztönzéséhez elengedhetet­len, hogy megismerkedhes­senek a fogyasztók a jó minő­ségű, egészséges és kedvező áron elérhető magyar tojással és baromfihússal, ezért széles körű felhasználási lehetősége­ik bemutatására törekednek a kampány során. Magyarországon a barom­fihús a legnépszerűbb állati eredetű fehérjeforrás, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magya­rok csaknem 35,5 kilogramm baromfit esznek meg évente. A tojásfogyasztás pedig az utóbbi években folyamato­san nő, 2015-ben fejenként 133 darabot ettünk, 2018-ban már 158 darabot. Nagy István elmondta, 2021-ben léphet hatályba az a minisztérium által készí­tett jogszabály, amely szerint az ömlesztett tojásokon nem­csak az országkód magyará­zatát, hanem a származási or­szág megnevezését is fel kell majd tüntetni, a hazai tojáso­kon pedig a nemzeti zászlót is meg kell jeleníteni. Jelenleg a dobozos és az ömlesztett tojá­sokon a származási országra vonatkozó információk csak közvetetten, a tojáshéjon el­helyezett kód által jelennek meg. A miniszter beszélt arról is, hogy problémákat okozott a koronavírus-járvány a ba­romfi- és a tojáspiacon, pél­daként hozta fel a vendéglá­tást, a közétkeztetést, a tu­rizmust ért lezárások hatá­sát. Hozzátette: a madárinflu­enza is komoly károkat oko­zott, de a hazai baromfiága­zat ilyen körülmények között is képes volt helytállni, és a lakosság számára biztosíta­ni a folyamatos élelmiszer-el­látást. Ehhez hozzájárult az is, hogy a hazai kiskereske­delmi láncok egyre nagyobb mennyiségben szerezték be hazai termelőktől a baromfi­húst és a tojást. A miniszter szerint közép­távon a baromfihús-fogyasz­tás lassú, de folyamatos növe­kedésével lehet számolni a kö­vetkező évtizedben. A Vidék­­fejlesztési Program pályázata­inak segítségével támogatják a baromfitartó telepek korsze­rűsítését és új telepek építé­sét, illetve a járványügyi koc­kázatokat csökkentő fejleszté­seket. Emellett támogatások­kal segítik a minél magasabb szintű állatjólléti színvonal fenntartását. MW Számos területen az inflációt meghaladó mértékben kellene növelni a kereseteket Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents