Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-26 / 277. szám

ft KÖRKÉP 2020. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Századvég-felmérés: Ha krízisben nem lépnek időben, távozzanak a bürokraták! Hódít a brüsszeli kettős mérce Elegük van az európai polgá­roknak a brüsszeli bürokra­tákból. A Századvég nagy uni­ós kutatásából az is kiderült, hogy a tagállamokban az em­berek inkább a saját orszá­gukhoz tartozónak, mint eu­rópainak vallják magukat. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KUTATÁS A Századvég Ala­pítvány Európa Projekt nevű közvélemény-kutatása az Eu­rópai Unió 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra fó­kuszált. Kiderült belőle, hogy a polgárok ugyan elkötelezet­tek az EU mellett, ám kifogá­solják az uniót vezető brüsz­­szeli bürokratahálózatot. A megkérdezettek EU-tag­­ság iránti elkötelezettségét tanúsítja, hogy több mint két­harmaduk (67 százalékuk) a maradásra szavazna egy uni­ós tagságról szóló népszava­záson, és mindössze a 24 szá­zalékuk voksolna a távozás­ra. A V4-országok polgárai­nak a háromnegyede (75 szá­zalék), ezen belül a magyarok 81 százaléka támogatja, hogy országa továbbra is az Euró­pai Unió tagja maradjon. A Századvég elemzéséből kiderült, a tagállamok meg­kérdezettjeinek többsége tá­mogatná az uniós bürokrá­cia leépítését, mert az nega­tívan befolyásolja az Európai Unió működőképességét. En­nek tükrében nem meglepő, hogy - Dánia kivételével - va­lamennyi uniós tagállam vá­laszadóinak többsége úgy vé­li, amennyiben krízishelyzet­ben Brüsszel nem lép időben, az uniós vezetőknek is poli­tikai felelősséget kell vállal­niuk érte, és távozniuk kell posztjukról. Az európai polgárok 71, a visegrádiak 74, míg a ma­gyarok 81 százaléka helyesli a brüsszeli elit szigorúbb el­számoltathatóságát. Az uniós tagállamok polgárainak zöme pedig úgy gondolja, hogy egy­szerűbbé és átláthatóbbá kel­lene tenni az EU működését. Az európaiak az erős nem­zetállamokból építkező uni­óban hisznek. A kutatás rá-A Fidesz-KDNP európai parla­menti delegációjának vezető­je szerint mások akarják meg­mondani nekünk, hogyan ala­kítsuk az életünket. Deutsch Ta­más a Magyar Nemzetnek el­mondta, a helyzet olyan, mint­ha a befőtt akarná eltenni a nagymamát, hiszen nem az Eu-HIRDETÉS MINDEN 3 ÓT, 3Ó ÁRON! cuu ŐRÜLETES 1H Hűtött SZUPER ÁR! Hűtött MILB0NA Maasdamer sajt Caractére / Lacréme 1 kg = 1995 Ft HÚSFARM Friss, darált sertéshús 1 kg = 998 Ft SOLEVITA Frissen préselt narancslé 9 VITAMINS Soleviio orange ■ ^ JÉ Multi­vitaminlé Citrom KIVÁLÓ MINŐSÉG CSAK ENNYIÉRT! 100% gyümölcs' tartalom Az akció érvényessége: 2020.11.26.-12.02. Az akció érvényessége: 2020.11.26.-12.02. Akciós termékeink már az akció első napján elfogyhatnak. Nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Az árak a dekorációt nem tartalmazzák és forintban értendők. *A beszállító állal megadott adat, amely a termék szállitáskoii minimum tömegét vagy méietét jelöli világít arra, hogy a polgárok relatív többsége (49 százalé­ka) több hatalmat adna a tag­államoknak Brüsszel felett, és mindössze 34 százalékuk vé­li úgy, hogy az EU-nak több hatalma kellene hogy legyen a tagállamok felett. A nemze­ti szuverenitás iránti igény is magas: a csehek 71, a szlová­kok 69, míg a magyarok 54 százaléka támogatja az erő­sebb nemzetállami kereteket a brüsszeli hatáskörépítéssel szemben. A tagállamok polgárai szá­mára a nemzeti identitás meg­előzi az európai azonosságtu­datot, ugyanis több mint a háromnegyedük (77 száza­lékuk) elsősorban a saját or­szágához tartozónak, mint­sem európainak vallja magát. Mindez egyebek mellett arra vezethető vissza, hogy Brüsz­­szel nem képviseli megfelelő­en az érdekeiket - emelte ki a Századvég. Az uniós polgárok 58 szá­zaléka véli azt, hogy kettős mérce érvényesül saját or­szágával szemben az EU- ban. A brüsszeli kettős mér­ce a vizsgált 28-ból 22 or­szág válaszadóinak többsége szerint létező jelenség. Ha­zánkban azon megkérdezet­tek aránya, akik kettős mér­cét tapasztalnak a brüsszeli szervek részéről, 60 száza­lékra tehető. A válaszadók 56 százaléka ellene van annak, hogy jelen­tős üzleti és politikai befolyás­sal bíró üzletemberek NGO-k és egyéb lobbiszervezetek se­gítségével beleszólhassanak az uniós országok belügye­­ibe. Érdekesség, hogy a ma­gyarok több mint háromne­gyede (80 százalékuk) eluta­sítja az ilyen NGO-k politi­kai nyomásgyakorlási kísér­leteit, ezzel szemben 9 száza­lékuk eltérő álláspontra he­lyezkedett. Deutsch Webernek: A Gestapo és az ÁVH is ezt mondta rópai Bizottság, az uniós parla­ment vagy éppen az Európai Bí­róság hozta létre a tagállamo­kat, éppen fordítva történt. - A Gestapo és az ÁVH is ugyanezt mondta: akinek nincs takargat­­nivalója, annak nincs félnivalója - hangoztatta Deutsch az Euró­pai Néppárt EP-frakcióvezetője, Manfred Weber szavaira utalva, aki egy hét végi lapinterjúban azzal érvelt, hogy ha az igazság­szolgáltatás függetlensége és a média szabadsága is mara­déktalanul megvalósul Magyar­­országon, a kormánynak nincs félnivalója a jogállamisági felté­telrendszertől. Fokozódó nyomás a magyar határon MIGRÁCIÓ Idén eddig több mint 35 300 migráns próbált illegálisan átjutni a magyar határon, ami a 2019-es adatok több mint kétszerese - mond­ta tegnap Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Eddig 387 em­bercsempészt fogtak el, akik a Nyugatra tartó illegális mig­­ránsokat segítették. Ez több, mint az elmúlt három évben elfogottak összesített száma. Hozzátette, a határon való át­­jutás kísérletei komoly nyo­más alatt tartják a rendvédel­mi erőket. Eközben az uniós politikai nyomás is folyama­tos 2015 óta, és különösen az idén erősödött fel. Bakondi György szerint po­litikai szándék áll annak hát­terében, hogy a migránsok fo­lyamatosan Európába érkez­zenek, és ennek az a célja, hogy megtörje a nemzetálla­mokat. „A magyar kormány mindent megtesz annak ér­dekében, hogy megakadályoz­za azokat az elgondolásokat, amelyek veszélyt jelentenek a magyar emberekre, amelyek ellentétesek a magyar embe­rek akaratával, legyen szó be­telepítési kvótáról, legyen szó belépési csatornák nyitásáról, legyen szó a határőrizet aka­dályozásáról” - hangsúlyozta. A Kossuth rádió ló reggelt, Magyarország! című műsorá­ban elmondta azt is, új jelen­ség, hogy a Spanyolország­hoz tartozó Kanári-szigetek­re egyre több migráns érke­zik, idén tízszer annyian ha­józtak be, mint tavaly. Mivel nem lehet őket a szigeteken tartani, előbb-utóbb megkez­dődik az átszállításuk a kon­tinensre. Hozzátette, hogy ha­sonló a helyzet Olaszország­ban, és intenzív növekedést jelez a balkáni útvonalon ér­kezők száma is. MW Kétszer annyi migráns próbált beszökni, mint tavaly Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents