Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
2020-11-24 / 275. szám
2020. NOVEMBER 24., KEDD KÖRKÉP y Magyarország megbüntetése mellett agitálnak Nyugat-Európában Hazánk kereszttűz alatt Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar kormányfőt támadják a vétó miatt Fotó: AFP Napokkal az EU-csúcs után a nemzetközi sajtó még mindig a magyarok és a lengyelek vétójával foglalkozik. Többségük dühösen nekiront Budapestnek és Varsónak. Magyar Nemzet-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BRÜSSZEL Ha Magyarországnak és Lengyelországnak sikerül a zsarolás, akkor más, Szlovéniához hasonló tagok követnék a példát, és a liberális demokrácia komoly veszélybe kerülne - írta elmarasztaló hangvétellel a The New York Times a múlt heti Európai Uniós csúcson történtekről. Az EU már régóta észrevette a két ország illiberális átalakulását, de a döntéshozatali rendszer eddig csaknem lehetetlenné tette a fellépést. Most, hogy végül találtak egy olyan eszközt, amely képes rákényszeríteni a tagokat a nyugati demokrácia alaptételeinek betartására, az uniónak készen kell állnia a használatára - írta az amerikai napilap. FRANKFURTER RUNDSCHAU Egy uniós diplomata szerint az a cél, hogy tényszerűen beszéljenek Budapest és Varsó kritikájáról, egyúttal egyértelművé tegyék, hogy a két ország „magára maradt”. Arra a kérdésre, opció-e, hogy Magyarországot és Lengyelországot szavazati jogaik elvételével fenyegessék, Merkel azt mondta: „Számomra a fenyegetés szó ebben a kontextusban nem létezik. Az a kötelességünk, hogy megpróbáljunk kiutat találni” - jelent meg a baloldali német Frankfurter Rundschau honlapján. DIE WELT Az EU-nak keményebbnek kellene lennie Magyarországgal és Lengyelországgal szemben - írja vasárnapi számában a Die Welt. Tizenhat évvel ezelőtt senki nem sejtette, hogy ma a lengyel és a magyar kormány, valamint Románia is azon dolgoznak majd, hogy átalakítsák jogrendszerüket, és nem csak kokettálni fognak az autoriter struktúrákkal. Magyarországon évek óta olyan törvényeket fogadnak el, amelyek korlátozzák az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média nagy része egy kormányzati alapítvány kontrollja alatt áll, a nem kedvelt NGO-kat pedig befeketítik - állítja a szerző. DIE ZEIT A liberális német Die Zeit honlapján Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke kommentárja jelent meg, aki szerint Orbán Viktor ismét túszul ejtette az uniót. Barley szerint most bosszulja meg magát, hogy az Európai Néppárt ilyen sokáig tűrte Orbánt a sorai között. Orbán konzekvens alulbecsülése konzervatív oldalról megengedi neki, hogy évek óta az orránál fogva vezesse az EU-t. Mostanra az is világossá vált, hogy ez a fajta viselkedés ragályos, ha nem fékezik meg időben. Egyre több kormánynak tetszik meg az „illiberális demokrácia” - írja. EL PAÍS Az El País nemzetközi politikáról szóló rovatában Xavier Vidal-Folch közölt véleménycikket arról, milyen módszerekkel lehet meggyőzni az illiberálisokat. Egyrészt a lakosságot kellene nevelni és taníttatni a liberális demokrácia értékeire és elveire, másrészt az Európai Néppárttal helyeznének nyomást Orbán Viktorra. Továbbra sem engedhetnek álláspontjukból, miszerint csak az részesülhet uniós támogatásban, aki megfelel az általuk szabott demokratikus normáknak. Ha ez nem jön be, jöhet az „atombomba”, vagyis az illiberálisok magukra hagyása, úgymond „brexitelése” - írták. Oltványárusokat bírságolt a Nébih Tíz esetben, több mint 1,5 millió forintra bírságolt gyümölcs- és szőlőoltványokkal kereskedő árusokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - olvasható a hivatal hétfői közleményében. A Nébih az elmúlt hetekben 130 árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot ellenőrzött a kormányhivatalokkal együttműködve. A kifogások legnagyobb része hiányos jelölésekre, nyomon követhetőségi, minőségi hibákra vezethető vissza. Csaknem háromezer ismeretlen eredetű oltványt meg kellett semmisíteni. Előfordult, hogy a kereskedők életképtelen csemetéket árultak, méghozzá alig olcsóbban, minta megbízható kertészetek. MW Többen kötnek biztosítást online FELMÉRÉS A biztosítás bizalmi kérdés, mégis egyre többen kötnek szerződést online, a személyes ügyintézéshez a legtöbben csak megszokásból ragaszkodnak - közölte az OTP Mobil Kft. tegnap. Az OTP fintech vállalatának reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 47 százaléka az elmúlt évben már online kötött szerződést. Benyó Péter ügyvezető hozzátette, hogy a legtöbben még honlapon intézik az ügyeiket, de 10 százalék már a mobilalkalmazásokat választja. A kutatás szerint a szokásokat a járvány is befolyásolta. MW Soros György újra akcióban Magyarország és Lengyelország helyreállítási alapra vonatkozó uniós vétóját „két elkövető kétségbeesett lépéseként” határozza meg Soros György, mellyel esküdt ellenségeire, Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és Jarostaw Kaczynskira utalt az olasz Sole240re által közzétett interjújában. Soros szerint a miniszterelnök Magyarországon „kifinomult kleptokratikus rendszert hozott létre azzal a céllal, hogy erőforrásokat lopjon el az országból”. Az EU-nak nem szabad kompromisszumot kötnie Orbán Viktorral, teljes konfrontációra kell törekednie - vélekedik. Védjegy a kiváló minőségű élelmiszereknek Alap- és aranyfokozat Tovább robotizálják a hazai autóipart Pénzügyi terheket csökkentének GAZDASÁGVÉDELEM Egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a pénzügyek intézése a gazdaságvédelmi operatív törzs javaslatai alapján - jelentette be tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban. A testület ma dönt az újabb tehercsökkentésekről. A tervek szerint a készpénz visszaszorítása és az online ügyintézés bővítése egyszerre fogja segíteni a gazdaság újraindítását, valamint a járvány elleni védekezést. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a gazdaságvédelmi operatív «törzs korábbi javaslatai közül negyvennégy már megvalósult, és hamarosan további húsz is a jogszabályok része lehet. Elmondta, hogy a gazdasági növekedés akadályait az építőiparban, az élelmiszergazdaságban, az idegenforgalomban és a beruházásokban is sikerült mérsékelni. Csökkentek az adóterhek, meghosszabbodott a hitelezési moratórium, kedvezményes hitelhez jutnak a turisztikai vállalkozások, bővülnek az élelmiszer-kistermelők lehetőségei, megszűnt az illeték számos közigazgatási eljárásban, valamint az egyik legbonyolultabb adóadminisztrációs teher, a feltöltési kötelezettség is. Varga Mihály abban bízik, hogy az eddigiekhez hasonlóan az új javaslatok elfogadásából is mielőbb kézzelfogható eredmények születhetnek. MW KAMPÁNY Elindult a Kiváló minőségű élelmiszer védjegyrendszert népszerűsítő kampány, az Agrárminisztérium (AM) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen népszerűsíti az állami garanciával járó minőséget. Közös közleményükben kiemelték, a Kiváló minőségű élelmiszer (KMÉ) védjegyeket bemutató kampány célja, hogy a lakosság és az élelmiszeripar szereplői közül is minél többen megismerhessék az új védjegyrendszert és annak előnyeit. A KMÉ-védjegyekkel fémjelzett, megbízható minőségű termékek mögött ellenőrzött alapanyagok és gyártási folyamatok állnak. Hangsúlyozzák, a KMÉ- védjegyek a termelők, az előállítók, a feldolgozók, a forgalmazók és a vásárlók számára egyaránt garantálják a kiváló minőséget. A kétfokozatú védjegyrendszer ösztönzi a termelőket és a feldolgozókat termékeik minőségének fejlesztésére, annak folyamatos fenntartására, és hatékony eszköz a piaci ismertség növeléséhez is. A vásárlókat pedig a piacon található termékek közötti tájékozódásban támogatja azáltal, hogy a magasabb minőséget garantálja és így hozzájárul a tudatos vásárlói magatartás kialakításához. Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerláncfelügyeletért felelős államtitkára a közleményben kiemelte, a KMÉ-védjegyrendszer képviseli a kormány és az Agrárminisztérium célját, hogy mindenki számára biztonságos, jó minőségű élelmiszert biztosítsanak. Oravecz Márton, a Nébih elnöke a kampány indulása kapcsán a közleményben elmondta, hogy a KMÉ-védjegyrendszer új tartalommal tölti meg a kiválóság fogalmát. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese pedig kiemelte, egy védjegyrendszer értéke annak ismertségében és elismertségében rejlik, ezért a december közepéig tartó kampányidőszak célja a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyek ismertségének és elismertségének növelése a fogyasztók körében. A védjegyrendszer kétszintű: alap- és aranyfokozata van. Az alapfokozatra bárki pályázhat, aki élelmiszert állít elő vagy saját márkás terméket forgalmaz. A sikeres pályázathoz meg kell felelni a kiválósági kritériumoknak. A pályázati eljárás során a gyártónak igazolnia kell, hogy terméke miben emelkedik ki a piacon található többi árutól. A pályázati dokumentumok tartalma, a termékminta vizsgálata, valamint egy helyszíni ellenőrzés elvégzése után a bírálóbizottság javaslatot tesz a védjegyhasználati jog odaítélésére. MW MAGYARORSZÁG Robotokkal váltják ki a magyarországi autógyárakban a munkafolyamatok nagy részét, de arra minden gyártó felhívja a figyelmet, hogy az emberi munka a jövőben is megkerülhetetlen lesz - derült ki az iparági szereplők Világgazdaságnak adott válaszaiból. Magyarországon a robotokat elsősorban az autóipar használja, néhány éve pedig még szinte kizárólag ez az ágazat működtetett automatizált eszközöket. A szentgotthárdi Opel-gyár motorépítő üzemében például 112 robot dolgozik, Tavaly a szerelő- és a gyártósoron ötöt új robotot állítottak üzembe, a gyártást alapvetően a meglévő eszközök áthelyezésével fejlesztik, és további, a meglévőkhöz hasonló típusú automatizált gépek vásárlására készülnek. A Suzuki Hungary esztergomi gyárában ezer hegesztő- és manipulátor robot dolgozik. Azt tervezik, hogy a gépek fokozatos beszerzésével megvalósuljon az okosgyár-koncepció. Két és fél éve a vállalat még csak 770 robotról számolt be. Az Audi Hungária győri egységében például a motorgyárban, a présüzemben, a karosszériaüzemben, a lakkozóban, a jármű-összeszerelésben, a minőségbiztosításban és a szerszámgyárban is használnak robotokat. A présüzemben, a présgép belsejében a munkafolyamatok között robotokkal mozgatják a lemezeket, a karoszszériaüzemben mozgató- mellett ponthegesztő, ragasztó-, csavarozórobotok is működnek. A lakkozóban például robotok viszik fel a festéket a karosszériára, a jármű-összeszerelőben pedig a futóműveket csavarozzák össze. A Mercedes korábban azt közölte, hogy 2018 elején 700 robot működött a kecskeméti gyárban. MW Az Audi karosszériaüzemében is dolgoznak robotok Fotó: MTI Folyamatos fejlesztésre ösztönöz az új rendszer Fotó: MTI
