Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
2020-11-21 / 273. szám
www.helyorseg.rn % 2020. november 21. IV. évfolyam 47. szám 4 Szondy-Adorján György novellája 6 A Trianon 100 pályázat fődíjas novellája 7-Böszörményi Zoltán és Ácsai Roland regényeit ajánljuk IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET n az ortodox lányok a réten keresték meg a jövendőt n vezervers Nyáj (olaj, vászon, 2018) Muszka Sándor A fal A forradalom vasárnap érkezett, végigdübörgött az ébredő városon, siessenek a főtérre, emberek. A meggyalázott nők is ott vannak, a függönytartókból aranygyűrű hull, egy tisztet rángatnak le a mentőről, nem kegyelmeznek. A tévében őrült ismeretlenek, kiabálják, a gyilkos megszökött, katonák és forradalmárok, bakancs nélküli, egyforma holtak. A diktátort és nejét egy tankból húzták ki, oda lökték őket a fal elé, és gyermekük, a nép, lőtt. Mennyből az angyalt zengett az utca, ez volt az első szabad karácsony, Isten, áldd meg... fújta négy tömbház félelem nélkül, először, egyszer. IS ortre n Ha az embernek hite van, az mindenhez erőt ad n Bonczidai Éva Egy robusztus kőfal tövében kuporgó nő rövidre nyírt barna hajjal, karikás, kisírt szemmel - én így láttam meg először Szilágyi Enikőt. Egy fotón a Kolozsvári Állami Magyar Színházban: ő volt Júlia Visky András monodrámájában. Mire tanulmányaim okán Kolozsvárra érkeztem, már nem volt repertoáron a 2002-ben bemutatott darab, sosem láttam. Csak a szöveget és a mögötte lévő valós történetet ismertem, meg persze a rengeteg méltatást, a szuperlatívuszok lajstromát, amelyet rendre felmondtak, ha valahol szóba került a színésznő neve vagy ez az előadás. Júlia - a valóságban - Visky András édesanyja volt. A drámaíró édesapja 1939-ben Magyarországra szökött, itt tanult, lelkipásztor lett, itt ismerte meg későbbi feleségét, akivel néhány hónappal a házasságkötésük után úgy döntöttek, Erdélyben vállalnak szolgálatot, és visszaszöktek Romániába. Az 1956-os forradalom utáni, romániai megtorlások idején a lelkészt 22 év nehéz börtönre ítélték, és a pesti polgári családból származó Júlia hét gyermekkel teljesen egyedül maradt, a román nyelvet sem beszélte. Miközben félje, akiről azt sem tudta, életben van-e még, a szamosújvári börtönben ült, Júliát és gyermekeit kitelepítették a Duna-deltába, a román Gulagra, mintegy ezer kilométerre otthonuktól. Ebben, a barakkok közötti kiszolgáltatottságban szólal meg Júlia a Párbeszéd a szerelemről alcímet viselő monodrámában. Konok, erős asszony - ilyennek képzeltem a fal tövében kuporgó Szilágyi Enikőt is. Amit a fotó alapján nem sejthettem, hogy mindemellett ő igazi díva is. Szilágyi Enikő 1952-ben született Kolozsváron, 1978-ban diplomázott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozatához szerződött, de a kolozsvári Magyar Színházban és a Marosvásárhelyi Román Tagozaton is fellépett vendégként. 1989-ig tizenhét filmben kapott fontos szerepet, köztük nemzetközi produkciókban •) is - még csak elsőéves hallgató volt, de már forgatott. (2012-ben kiemelkedő alakításaiért jelentős román filmművészeti elismerést, Ars Cinematografica-díjat kapott.) 1989 nyarán hagyta el Romániát, pár hónapos németországi tartózkodás után férjével Hollandiába, majd Belgiumba ment; politikai menekültként érkeztek, majd négy év után letelepedési engedélyt kaptak. Tizennégy évig Magyarországon is játszott: a Budapesti Kamaraszínházban, a Thália Színházban, a Bárka Színházban, a Merlin Színházban, Debrecenben, a Csokonai Színházban és Kecskeméten, a Katona József Színházban is láthatta őt a közönség. Az év legjobb színésznőjeként négyszer lett nívódíjas, magkapta a szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjat, és kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével. Idén nyáron láthattam őt először színpadon - Kathit alakította a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Eltűntek című produkciójában, mely a Gyulai Várszínház Erdélyi hetén vendégszerepeit. Az előadás után szóba elegyedtünk, kiderült, hogy budapesti próbái idejére ugyanabban a házban szállt meg, ahol mi is lakunk. Ez az augusztusi találkozás azok közül való volt, amikor mindkét fél érzi - hiába, hogy csak most látják egymást először -, régi ismerőssel találkozott. folytatás a 3. oldalon | \
