Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-09 / 262. szám

2020. NOVEMBER 9., HÉTFŐ GAZDASÁG y Támogatja a lakosság az elöregedett vezetekrendszer felújítását Alig iszunk az ivóvizünkből Kényelmesen hozzáférhető a csapvíz, és hulladék sem keletkezik a fogyasztásával Fotó: Shutterstock A csapvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerünk, mégis a legkevésbé ivásra használjuk - derült ki a nyá­ron lefolytatott lakossági felmérésből. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KÖZMŰ Magyarországon 100 ezer kilométernél is hosz­­szabb a víz- és szennyvízháló­zat, életkora miatt jelentős ré­sze felújításra-fejlesztésre szo­rul, amit már a lakosság is ér­zékel. A Széchenyi 2020 prog­ramban európai uniós támo­gatással megvalósuló Vízérték szemléletformáló programban társadalmi felmérés készült arról, milyen szinten ismeri a lakosság a problémát és hatá­sait. A felmérés eredményét az Inforádióban a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (Maszesz) mutatta be. Tiszta, finom, friss - ezek a legfontosabb tulajdonságok, amelyeket elvárunk a hazai csapvíztől. Csak kevesen gon­dolnak bele abba, hogy a minő­sége a szállítás és tárolás során, azaz a víztisztítástól a csapból való kiengedésig sokat változ­hat. Hogy a jó minőségű ivóvíz a jövő generációinak is fenn­tartható módon folyamatosan és korlátlan mennyiségben ren­delkezésre álljon, ahhoz a víz­vezetékrendszer jelentős részé­nek mielőbbi felújítására-fej­­lesztésére van szükség - szöge­zi le a Maszesz. A lakosság is közvetlenül érzékeli a problé­mát, hiszen a felmérésben a vá­laszadók 48 százalékának kör­nyezetében történt csőtörés az elmúlt két évben, és ennek leg­főbb okát az elöregedett háló­zatban látják (89 százalék). A felújítási költségekre - sok fogyasztó feltételezésével ellentétben - a víz- és szenny­vízdíjak nem nyújtanak fede­zetet. A kutatásból kiderült, a lakosság 86 százaléka ak­kor is támogatná a vezetékhá­lózatok mihamarabbi felújítá­sát, ha ez anyagi hozzájárulást követelne tőlük. Arra is rákér­deztek a felmérésben, hogy a vízzel kapcsolatban milyen helyzetek miatt nyugtalanok leginkább a fogyasztók. A vá­laszokból kiviláglik, hogy leg­inkább a hazai vízkészletek és az ivóvízellátást biztosító rendszer minősége ad okot az aggodalomra. A felmérésből egyúttal kide­rült, hogy valójában nem ivás­ra, hanem tisztálkodásra, mo­sásra, főzésre és takarításra használják legtöbben a csap­vizet, az ivóvízfogyasztás csak az ötödik helyen szerepel a fel­használási listán. Emellett a lakosság közel harmada (30,9 százalék) kerti locsolóvízként, durván minden ötödik ember (21,3 százalék) pedig autómo­sásra is használja a tiszta csap­vizet. Akik csapvizet isznak, azok­nak 88,1 százaléka rendsze­resen, mindennap él vele. Na­gyon helyesen, hiszen nem­csak tiszta, egészséges, hapem kényelmés is, mert folyamato­san elérhető a lakásunkban, és még csomagolási hulladék sem keletkezik vele - teszi hozzá a Maszesz. Az átlagosnál maga­sabb arányban isznak csapvi­zet a férfiak, a 65 éven felüli­ek, a magasabb iskolai végzett­ségűek, a nagyobb települése­ken élők és az átlagosnál jobb anyagi helyzetben lévők. A hazai csapvíz a minősé­gét tekintve 3,5-re vizsgázott. A megkérdezettek szerint a jó csapvíz ismérve, hogy friss, jó ízű, zamatos és szagmentes. Ezzel kapcsolatban nem kívá­natos, kellemetlen körülmény­ként említették a klórozást. HÍREK Forgalomba állt egy felújított Fiirt VASÚT Forgalomba áll az első felújított Fiirt motorvo­nat - közölte a MÁV-Start. A 2006-2010 között vásárolt 60 darab Fiirt motorvonatot felújítják, korszerűsítik, mű­szaki színvonalát az újabb beszerzésű járművekhez iga­zítják. Ettől az utasok elége­dettségének javulását, az utasszám növekedését, va­lamint az üzemeltetés és a karbantartás hatékonyságá­nak javulását várják. A kor­mány 4,9 milliárd forint euró­pai uniós forrással támogat­ja az elővárosi motorvonat­flotta egységesítését. MW Online vásárolható babakötvény is BEFEKTETÉS A Magyar Állam­­kincstár (MÁK) online szolgál­tatásai révén az eddiginél na­gyobb lehet a növekedés az állampapíroknál, köztük a ba­bakötvénynél is - mondta Tállai András pénzügyi állam­titkár. Kifejtette, a Magyar Ál­lampapír Plusz (MÁP+) mellett a többi között babakötvényt is lehet online venni. Két év alatt megduplázódott a baba­kötvénybe fektetett összeg, a családtagok és az állam be­fizetései révén már 100 mil­liárd forintnál is nagyobb ösz­­szeg kamatozik a gyermekek­nek. Kiemelte, a MÁK-ot ille­tően az értékpapírszámla-ve­zetés ingyenes, a többi között a jegyzés, az adásvétel, a ka­mat- és törlesztésfizetés is díj­mentes. MW Könnyítik a közművek bekötését A családok otthonteremtése ér­dekében az ingatlanok közmű­vekre való csatlakozását a kor­mány több intézkedéssel igyeke­zett segíteni az elmúlt években. Az Országgyűlés várhatóan a hé­ten fogadja el azt az új javaslatot, amellyel - elsősorban a lakossá­gi építkezéseknél - tovább csök­kentik a közműcsatlakozások bü­rokratikus akadályait, mérséke­lik az adminisztrációt az áram-, a földgáz- és az ivóvízhálózati csat­lakozást szolgáló tervekre. Magyar fiatalok találmánya a lebontó eljárás Műanyagot evő koktél A hulladéknak csak a 4-5 százaléka volt újrahasznosítható Fotó: MTI Száz év gazdaságát elemezte a jegybank SIKER Magyar fiatalok előállí­tottak egy, a világon egyedül­álló baktériumkoktélt, amely hat-nyolc hét alatt bármilyen egyszer használatos műanya­got képes lebontani. Az idén az év startupjának választott Poliloop két alapítója, Mada­ras Liz és Lévay Krisztina a Műszaki Egyetem gyógyszer­­vegyész-mérnöki mesterkép­zésén ismerkedett meg. Elkö­telezett környezetvédőként ómban azt kezdték vizsgálni, szakterületükön hogyan se­gíthetnék a természet védel­mét, és a riasztó sebességgel halmozódó műanyagok sem­legesítését találták a legfonto­sabb kihívásnak. A világban keletkező mű­anyaghulladéknak csupán 4-5 százalékát lehet újrahasz­nosítani, azt is csak drága el­járásokkal, míg a maradék a természetben vagy szemét­égetőben végzi. Biológiai le­bontásukra eddig senki nem volt képes. Most a magyar fel­fedezők olyan baktériumkok­télt állítottak elő, amely a főleg az élelmiszeriparban felhasz­nált, gyorsan keletkező cso­magolási műanyagok mind­egyikét képes lebontani hat­nyolc hét alatt. A technológia különleges­sége, hogy a folyamat végére a műanyagok újra természet­azonos anyaggá válnak, a le­bontásukkal szerves iszap, komposzt keletkezik, ame­lyet fel lehet használni me­zőgazdasági célra talajjavító­ként, vagy elő lehet állítani belőle bioműanyagot is. Utób­bi megoldással a Poliloop meg­teremti a lehetőséget a napi fo­gyasztási cikkeket gyártó cé­geknek, hogy ugyanazt a mű­anyag csomagolást használ­ják fel újra és újra. Ráadásul mindezt Madaras Liz és Lévay Krisztina eljárásával nagyobb költségek és beruházás nélkül lehet elérni. Eddig nem ismertek jó bi­ológiai megoldást a fosszi­lis eredetű műanyag lebon­tására, miközben világszer­te ezt használják a legtöb­ben. Ráadásul most a koro­­navírus-járvány következ­tében elképesztő gyorsaság­gal nőtt az egyszer használa­tos műanyagszemét mennyi­sége. Ezért is nagy jelentősé­gű a Poliloop eljárása, hiszen minden előzetes kémiai keze­lés, feldolgozás és komolyabb tisztítás nélkül képes eltün­tetni a műanyagot, ráadásul a folyamat során nem szabadul fel semmilyen káros anyag. A Poliloop csapata számos nagyvállalattal tárgyal, és már le is szerződött a világ 500 legnagyobb forgalmú cé­gének egyikével, annak a ter­mékeivel fogják először éles­ben kipróbálni a baktéri­umkoktél ipari működését. A biotech startupba már be­fektetett a budapesti Vespucci Partners és az üzletfejlesztés­ben világhírű amerikai akce­­lerátor, a Techstars. MW Gyárlátogatás a fotelból pénteken RENDEZVÉNY November 13-án, pénteken tartják meg a Mo­dern gyárak éjszakája rendez­vényt, a 76 csatlakozó vállal­kozás a járvány miatt ezúttal online nyitja meg kapuit, az érdeklődők a program webol­dalán regisztrálhatnak. Palkovics László innová­ciós és technológiai minisz­ter, a rendezvény fővédnö­ke elmondta: a Modern gyá­rak éjszakája Magyarország újraiparosításának ünnepe, a nagyközönség megismerheti a hazai gyárakat, üzemeket, mintaműhelyeket, a kulisszák mögé tekintve meggyőződ­het arról, hogy a magyar ipa­ri termelés 70 százaléka high­­tech. A rendezvény hozzájárul a vállalkozókedv növeléséhez, a fiatalok érdeklődésének fel­keltéséhez és a korszerű tech­nológiák népszerűsítéséhez is - tette hozzá. A vállalati mutatóik alap­ján kiemelkedő vállalkozások nyitják meg kapuikat az ér­deklődők előtt, lefedve a gaz­daság teljes spektrumát a re­pülőgépgyártástól a növény­­termesztésen át a fertőtlenítő­szer-gyártásig. Online elérhe­tők lesznek 360 fokos kame­rával készült virtuális séták, gyárbemutató videók, riport­filmek és miniportrék is. Az érdeklődők otthonuk kényel­méből végiglátogathatják a gyárakat Zalaegerszegtől Vá­­mospércsig, Makótól Halászi­ig, és díjakkal ösztönzött játé­kos kvízben is próbára tehetik tudásukat. MW KIADVÁNY Tízszer tíz év szá­mokban - Magyarország el­múlt 100 évének gazdaságtör­ténete (1920-2020) címmel je­lent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb kiad­ványa, amelyből kiderül példá­ul, hogy geopolitikai okok mi­att az elmúlt száz évben a ma­gyar gazdaságnak már ötször kellett az újrakezdés állapotá­ból fejlődési pályára állnia. A történelmi sarokpontok között szerepel a második vi­lágháború, az 1956-os forra­dalom és szabadságharc és a rendszerváltás mellett az 1920. június 4-én aláírt trianoni bé­kediktátum is. A könyv gaz­daságtörténeti kontextusban vizsgálja következményeit: az ország elveszítette területének több mint 70 százalékát, né­pességének kétharmadát, ipari termelésének és élelmiszeripa­rának pedig csaknem a felét: Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, az elmúlt száz évben, de főként az utób­bi két évtizedben folyamato­san visszatérő dilemma a ma­gyar gazdaságpolitikában, hogy belső erőforrásokra vagy külső finanszírozásra alapoz­zák-e a fejlődést. A gyorsabb növekedési periódusokat kül­ső forrásokra építve érték el, ámde ez jelentősen növelte a külső eladósodottságot, az ezutáni kiigazítás pedig visz­­szavetette a növekedést. A 2010-es évtized teljesen új megoldást hozott, hiszen úgy sikerült magas gazdasági növekedést elérni, hogy köz­ben az ország külső adósságai csökkentek. Azért is kivételes időszak 2010-2019 az ország életében, mert ez az egyetlen egyensúlyi felzárkózási perió­dus az elmúlt száz évben, rá­adásul megfelelően erős ala­pokat teremtett a magyar gaz­daságban ahhoz, hogy a koro­­navírus-járvány után is hely­re tudjon állni. MW A pengőtől a forintig is rögös út vezetett Fotó: Shutterstock

Next

/
Thumbnails
Contents