Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-07 / 235. szám

2020. OKTÓBER 7., SZERDA UTAZÁS 11 Napos, őszi hétvégéken remek magyarországi programok között válogathatunk Barangolás meseszep tájakon A Baradla-barlang a 18. század óta látogatott, első kiépítését 1806-ban végezték el Fotó: Shutterstock Nem kell külföldre utazni, hogy csodálatos természe­ti képződményekben gyö­nyörködjünk, kis hazánkban is bőven van szépséges lát­nivaló. Mediaworks/Fanny szerkesztoseg@mediaworks.hu Aggtelek, cseppkőbarlang A Baradla-barlang - vagy ahogy mindenki ismeri, az Aggteleki-cseppkőbarlang - 1995 óta az UNESCO-világ­­örökség része. A 25,5 kilomé­ter összhosszúságú Baradla- Domica barlangrendszer 5,3 kilométeres szakasza átnyú­lik Szlovákia területére. A barlangrendszer igazi lát­ványosságai a cseppkövek, me­lyek bonyolult folyamat révén keletkeznek. A repedéseken beszivárgó csapadékvíz a talaj gyökérzónáján áthaladva fel­veszi a benne lévő széndioxi­dot. A szénsavas oldat a rése­ken beszivárogva oldja a mész­követ, egyre nagyobb üregeket harapva a kőzetbe. A vízcsepp magával szállítja a kioldott me­­szet, ami aztán a barlang lég­terébe érve kiválik, így fent­­ről épülni kezd a cseppkő. A le­csöppenő víz alulról is „építke­zik” a vízcseppben lévő magas mésztartalom miatt, így függő és álló kövek is kialakulnak. A kettő összeérésével cseppkő­oszlop jön létre. Rudabánya, bányató Rudabánya nevezetessége a bányató, amely két tó egye­süléséből jött létre. Hossza kb. 300, átlagos szélessége kb. 80 méter. Legmélyebb pont­ja megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmé­lyebb állóvize. A tavat a külszíni bánya­­művelés után visszamaradt meredek sziklafalak és om­lások határolják, melyeket fo­kozatosan elborított a növény­zet. Főként akác-, nyár-, nyír­ás fenyőfák, valamint külön­féle cserjék tudtak megka­paszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, ott tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklák­kal és a zöld növényzettel fes­tői képet mutat. A tó magánkézben van, de szabadon látogatható, csak je­lezni kell a Rudabányai Múze­umnak. Kazár riolittufa Mintha Törökországban, Kappadókiában járnának, pe­dig nem, ez a látvány a Mát­rában, Kazár település köze­lében fogadja a turistákat. Az egyedülálló geológiai képződ­mény a világon csak hat he­lyen figyelhető meg. A riolit­tufa felszíne növényzet nélkü­li, mélyen barázdált. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mát­ra vulkáni kitöréseinek nyo­mán keletkezett. A fehér, köny­­nyen málló, morzsálódó talaj­­felszínt a víz eróziós munká­ja formálta, és továbbra is fo­lyamatosan formálja, sokfelé szerteágazó árkokat szabdalt belé, az árkok között kúpszerű kiemelkedéseket, hosszabb­­rövidebb gerinceket hagyva. Méretük a víz folytonos mun­kája miatt évről évre folyama­tosan változik. A Mátra vulkáni kitörése­inek szórt anyagaként a rio­littufa több környező telepü­lésen is megtalálható, köztük Kazár, illetve Fehérszék kör­nyékén. Dömös-Dobogókő, Rám-szakadék A szakadék maga egy vul­káni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szur­dokvölgy. Összeszűkülő szik­lafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen megha­ladja a 35 métert, míg széles­sége helyenként a három mé­tert sem éri el. A sziklame­derben állandóan csörgedez a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patak­ká duzzadhat. A szurdokban összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküz­deniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkező­ket. A Rám-szakadék termé­szeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható ma­gyarországi jelzett turista­­utaknak. Fontos: kedvezőtlen időjárási körülmények között - eső, erős szél - nem szabad a szakadékban kirándulni. Az év nagy részében egyébként is sárosak, csúszósak az utak, ezért a megfelelő cipő, túraba­kancs elengedhetetlen a ki­ránduláshoz! Parádfürdő, llona-völgyi vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természe­tes zuhataga, a mestersége­sen kialakítottak közül pe­dig csak a lillafüredi vízesés magasabb nála. A kis forrás­ból induló Ilona-patak a Mar­hád és a Cserepes-tető mere­dek oldala közé szorulva több helyen töri át magát a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva ma­ga után, az utolsó sziklát át­törve zuhan alá. A vízesés függőleges fala egy kb. 60 mé­ter széles katlan vége, amely akkor mutatja igazi szépsé­gét, ha a Sándor-rét irányából közelítjük meg. A 20-30 mé­ter magas bükkóriások, a ka­vicsként szétszóródott szik­lák csodálatos látványt nyúj­tanak. HIRDETÉS UTAZZUNK EGYÜTT, BIZTONSÁGBAN Utazáskor tartsd be a következőket Utazás előtt alaposan moss kezet Tarts akkora távolságot másoktól, amekkora csak lehetséges Köhögj, tüsszents zsebkendőbe, vagy a könyökhajlatodba Ne piszkáld az arcod Hordj maszkot, vagy takard el a szádat és orrod valamivel H-START 415 062 Utazást követően alaposan moss kezet ismét UTAZZ FELELŐSSÉGGEL, VIGYÁZZUNK EGYMÁSRA! www.stadlerrail.com 1 f

Next

/
Thumbnails
Contents