Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-07 / 235. szám
2020. OKTÓBER 7., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 A sódomb nem pusztul, él és virul Ápolják, karbantartják a sódombot. Vigyáznak erre a különleges természeti kincsre Fotó: B. D. Az interneten újra és újra előkerül az egerszalóki sódomb ügye, sokan aggódnak állapota miatt. S bár tény, hogy a látvány vegyes érzelmeket kelt, a valódi sódomb köszöni szépen, él és virul, nagyobb mint valaha. Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu EGERSZALÓK Aki kilátogat a sódombokhoz, viszonylag gyorsan válhat csalódottá is az elé táruló látvány miatt. Először egy betonszürke, üres medencét láthatunk, amiben semmi élet nincs. Mellette egy fehér, lépcsőzetesen kialakított, több kisebb tálcákból álló építmény van, ami ugyan fehérnek mondható, víz azonban nem folyik át rajta, s tulajdonképpen nem is szép. Csak ezután „botlunk bele” a természetesen kialakult sódombba, ami folyamatosan növekszik. Nem teljesen fehér, több helyen zöld és sárgás-barnás. A köztudatban olyan információk is élnek, hogy a sódombot elhordta, a termálvizet elveszi a szálloda, és régen sokkal nagyobb volt, szebb és fehérebb. Fontos hangsúlyozni, hogy e természeti kincs az önkormányzat tulajdonában van, ezen belül az Egerszalóki Gyógyforrás Kft.-hez tartozik. Lapunk megkereste az üzemeltetőt, milyen állapotban is van pontosan a sódomb, valóban pusztulófélben van-e. Az ügyvezető készséggel állt rendelkezésünkre. A helyszínen beszélgettünk. Kiss Réka szívügyének tekinti a mésztufadomb ügyét. Ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk arról, mi is az elénk táruló látvány, a kezdetekhez kell viszszatérnünk. Ahogyan az ügyvezető elmeséli, 1961-ben olaj miatt végeztek a területen fúrást, azonban a fekete arany helyett víz tört fel. Nem is akármilyen, de akkor ennek még nem volt jelentősége.- Tulajdonképpen egy emberi gondatlanság miatt kezdett el épülni maga a domb, ugyanis a vizet akkor nem zárták el a lerakott kútfejen - idézte fel. A dombnak csak nevében van köze a sóhoz, valójában mésztufaképződmény, ami tele van élő organizmusokkal, például algákkal, cianobaktériumokkal. Többek között ezek okozzák azokat az elszíneződéseket. Az idők során szépen növekedett a lomb A szakember elmondta, a fehér szín nem maradhat állandó, hiszen ehhez különböző környezeti tényezők együttes jelenléte szükséges. A mésztufa vegetációs elszíneződése nem ismeretlen jelenség más hőforrások esetében sem, ez a hévízi környezet természetes velejárója. Befolyásolja a mészkiválást többek között a víz hőmérséklete, szén-dioxid-tartalma, a külső hőmérséklet. A területen nem ez az egyetlen kút. A sódombbal szemben lévő Komplex, átfogó vizsgálatokat is végeztek a sódombon 2018-ban, egy éven keresztül. Készültek egyebek mellett talajmechanikai kutatófúrások, vízborításhatás-modellezések, hidrokémiai, hidrobiológiái, statikai, vízkészlet-gazdálkodási vizsgálatok is. Ezek célja volt, hogy átfogó képet kapjanak a mésztufaképződményről. A tizenöt fős vizsgáló csapat geodétái 3444 mérési pontot tűztek termálfürdő vízellátását egy másik helyről biztosítják, ezt 1987- ben fúrták. - A kettőnek pedig semmilyen összeköttetése nincs, így nyilvánvalóan a komplexum nem is tudja elvenni a vizet a sódombtól - fogalmazott. Az idők során szépen növekedett a domb: először csak a helyiek élvezték a szalóki víz gyógyító hatását, majd később egyre többen érkeztek. Az 1980-as években egyre nagyobb problémát okozott a sok turista, akik szemetet hagytak maguk után, s akik fürdősónak kezdték hazavinni a sódombdarabokat. A nyolcvanas években döntött úgy a település vezetése, hogy lezárják a területet, mert már teherautókkal érkeztek elszállítani a mésztufadomb-képződményt. - Úgy vélték ugyanis, hogy ennek a porózus anyagnak lehet gyógyító, jótékony hatása. A fürdő építésekor a tulajdonosok létrehoztak a sódomb melki. Ennek segítségével - 2006- os viszonyítási adatok alapján - számolták ki a sódomb növekedési sebességét. A nevezetesség 266 köbméterrel lett nagyobb mint tizennégy évvel ezelőtt. Látható, a nagyobb felület megfelelő vízborításához eleve több vízre lenne szükség, ezért sem engedik rá a mesterségesen kialakított medencékre. lett még két mesterséges medencét, melyekre ráengedték a vizet ugyanarról a kútról. - Az elképzelés az volt, hogy szép mészkiválások alakuljanak ki, ám ez nem így lett - idézte fel. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a betonon szinte átsuhant a víz, nem volt ideje kirakódni sem. Éppen ezért több részen betálcázták. A tetején ugyan volt minimális kiválás, de nem számottevő. A felülete ugyanis túl nagy, s mivel a mész kiválásához megfelelő hőmérséklet és vízborítottság is kell, ezt az engedélyezett vízkivételi mennyiséggel nem tudják biztosítani. 2018-ban úgy határoztak, hogy a mesterséges medencére nem engednek több vizet, mert a megosztott mennyiség már nem volt elég az eredeti sódombra. Az pedig, hogy a betálcázott medence ragyogóan fehér, csak annak köszönhető, hogy havonta meszelték azt.- Megpróbálok a kritikákból építkezni. Ugyanis az valóban hiba, hogy ha valaki elsétál ide, semmilyen információt nem talál - vélekedett. Tervben van egy több táblából álló bemutatósorozat, ahol helyet kapnának vizsgálati eredmények, valamint történeti áttekintés a kezdetektől napjainkig. Szeretnének új kerítéseket is a korhadó régiek helyére. Távolabbi elképzelés még, hogy a fürdő tulajdonában lévő mesterséges medencéket is hasznosítsák, megszépítsék, például egy tanösvény részeként. Tizennégy év alatt 266 köbméter Járványológia Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Smi van akkor, amikor egy orvos ismerősöd nevetve a szemedbe mondja, hogy járvány nincs? Maszkot soha nem vett fel, szigorúan korlátozza a beteglátogatás rendjét, idejét, módját, és nevet. Szerinte műbalhé az egész, ami csupán a nagy gyógyszergyártók és a multik halmára hajtja a vizet. Azt meséli, vírusok mindig voltak, vannak, lesznek. Ez a mostani is volt, van, lesz. Nézel ki hülyén a fejedből, maszkban, és azon töprengsz, ki a bolond? A doktor, aki tagadja a koronavírus létezését, vagy te, aki elhiszed mindazt az információt, amit a világ rád áraszt. Ha van járvány, ha nincs, annyit mégiscsak megértesz a jelenségből, hogy leginkább magadért vagy felelős. Ha ráadásul szeretsz valakit, akkor még inkább. A nevető orvos azt tanácsolja, légy sokat a szabad levegőn, mozogj többet, egyél vitaminokat, ne parázz túl sokat a világ dolgain, s minden rendben lesz. Ha betegnek érzed magad, lázas vagy, fáj a fejed, maradj otthon és gyógyulj. Azt fejtegeti, minden betegség jól kódolható lelki tünet, ami kivetül a fizikai testre. A megoldás, számot vetni életünkkel, őszintén szembe nézni nem csak nyavalyáinkkal, hanem azzal is, ami idáig vezetett. Állok bambán a maszkban és hallgatom. Amint elköszönünk, kezdem számba vetni mulasztásaimat, vitamint veszek, és közben látom az elém tornyosuló feladatokat. Van belőlük elég, amin a kézmosás sem segít. Ma is kilépek a házból és fülemre gumizom a maszkot. Állok bambán a maszkban és hallgatom Cimboráival vitette a színe elé a vejét (Folytatás az 1. oldalról) KÁL-KÁPOLNA, FÜZESABONY A társaság vezetője haragudott a fiatalemberre. A lányával folytatott kapcsolatot akarta rajta számon -kérni. Barátokat hívott, hogy a segítségére legyenek. A vád szerint, amikor a vonat befutott az állomásra, a későbbi sértett leszállt, s elindult a váróterem irányába. Annak bejáratánál ketten várták, hogy az apósa elé hurcolják. Ám közelebb érve a vej megsejtette, mi készül. Megtorpant, de a cimborák körbevették, a karját szorosan fogva a megbízójuk elé állították. A idősebb személy, az elsőrendű vádlott megragadta a veje mellén a pólót, s be akarta rángatni az épületbe. Ám ez nem sikerült neki, mert a megtámadott kiszabadult, s futni kezdett. Rohanás közben elejtette a pénztárcáját és a mobiltelefonját, de ezzel sem törődött, hanem a vasúti töltések felé inait. A támadói szaladtak utána, de mikor kifulladtak, autóba vágták magukat, s azzal eredtek a menekülő nyomába. A sértett az ismerősei segítségével értesítette a rendőrséget, így végül nem esett bántódása. A váróterem bejáratánál már ketten várták a sértettet- A járási ügyészség személyi szabadság megsértésének bűntettével vádolja a nem sokkal a maffiamódszerre emlékeztető bűncselekmény elkövetése után elfogott tetteseket. A vádhatóság a vádiratában azt indítványozza, hogy a bíróság a vádlottakkal szemben börtönbüntetést szabjon ki, melynek végrehajtását az elsőrendű terhelt esetében próbaidőre függeszsze fel - tudatta a főügyészségi sajtószóvivő. Sz. Z. Újra benépesülhet a mini vadaspark Fontos mérföldkőhöz érkeztek az egri intézmény végzősei Doktorokat avatott az egyetem PARADFURDO A Parádfürdői Állami Kórházban tavaly indult az adománygyűjtés az intézmény koordinálásával, hogy megteremtsék a hátterét a kórház területén lévő vadaskerti kerítés megújításának. Lapunkban egy éve megírtuk, hogy a kedvelt park kerítését vandálok tönkretették, az ott gondozott kis állatokat ellopták. A létesítmény gondozója feladta a harcot, ám a környéken élők és a kórház dolgozói és betegei összefogtak, hogy újjáélesszék a település kedves színfoltját. A parádfürdői kórház honlapján a napokban jelent meg a jó hír, hogy szeptember elejére kész lett az új, erős kerítés, köszönhetően a számos névtelen adományozó betegnek, az intézmény dolgozóinak, a helyi és környékbeli vállalkozók, polgármesterek, magánszemélyek kisebb és nagyobb összegű adományainak. Még egy-két apróbb simítás hátravan, ezt, követően pedig a remények szerint az állatok is újra benépesítik a megújult, védett kis helyet, ami Parádfürdő több évtizedes meghatározó látványossága volt. A kórház vezetése köszönetét mondott minden adományozónak. B. K. EGER Az egri egyetem Neveléstudományi és Történelemtudományi Doktori Iskolájában számos doktorandusz hallgató védte meg sikerrel disszertációját. Ők tehettek esküt, és vehették át oklevelüket egy ünnepség keretében tegnap az intézmény kápolnájában.- Különleges fejezet az ember életében, mikor a neve elé kerül a doktori cím - hangzott el az eseményen. A friss doktorokat dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektor köszöntötte, aki egy kis történelmi áttekintés után úgy fogalmazott, a tudósoknak elismerés jár. Köszön-Nyolcan vették át oklevelüket az egyetemen Fotó: Berán Dániel tötte továbbá dr. Bárdos Jenő professor emeritust, aki nemrégiben kapta meg a Szent- Györgyi Albert-díjat. Méltatásában elhangzott, 2010-ben került az egyetemre, 2012-ben pedig elindította a Neveléstudományi Doktori Iskolát. Rainer M. János egyetemi tanár beszédében hangsúlyozta, a doktoranduszok fontos mérföldkőhöz érkeztek, ahonnan visszatekinthetnek alkotó munkájukra.- Ez egy kezdet is, belépnek a tudományos diskurzus tág terébe - tette hozzá. Mindezek után nyolcán vették át oklevelüket. M. H.
