Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-06 / 234. szám

2020. OKTÓBER 6., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD g Jelenleg sokkal enyhébb a halálozási arány nálunk, mint tavasszal Hatékonyan védekezünk Az óvintézkedések, így a rendszeres fertőtlenítés is, eredményesek a járvány ellen Fotó: MTI Nő a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ellátásra szo­rulók száma, ezért van szük­ség az egészségügyi dolgo­zók átvezénylésére. Az unió számos országában ma­gasabb a halálozási arány, mint nálunk. Nemsokára itthon is elkezdik gyárta­ni a favipiravir hatóanyagú gyógyszert. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KORONAVÍRUS Az Európai Unió hatékonyabban védekező álla­mai közé tartozunk - derül ki az egymillió főre vetített halá­lozások számából. Hazánkban ez az adat 85,1, amivel a 12. helyen állunk - írta a Magyar Nemzet. A statisztika szerint Belgiumban a legrosszabb a mutatószám, ott több mint tíz­szer ekkora a halálozások ará­nya, Svédországban, Olaszor­szágban, Portugáliában, Spa­nyolországban, Bulgáriában, Németországban, Franciaor­szágban és Ausztriában is rosz­­szabb a helyzet, mint nálunk. Jelenleg sokkal enyhébb a ha­lálozási arány Magyarorszá­gon, mint tavasszal, akkor eny­­nyi haláleset körülbelül tized­­ennyi megbetegedésre jutott. Itthon tegnap 905 új fer­tőzöttet regisztráltak, és 11 újabb halálos áldozata volt a járványnak. A fertőzöt-S ■ tek száma 31 480-ra, az el­hunytak száma 833-ra emel­kedett. Kórházban 649 bete­get ápolnak, 40-en vannak lélegeztetőgépen, 8165-en már meggyógyultak. Segítsenek, hogy kellő meny­­nyiségű terápiás plazmaké­szítményt állíthassanak elő! - kéri közleményében az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat (ÓVSZ). Minél több koronavírus-fertő­­zésből kigyógyult ember vér­plazmájára van szükség, mert Egyre több a koronavíru­sos beteg az idősebbek között, az iskolákban viszont javul­nak a járványadatok - mond­ta az operatív törzs tegnapi tá­jékoztatóján. Müller Cecília ór­a készítményt sikeresen alkal­mazzák a súlyos állapotú fertő­zöttek terápiájában. Ezért ko­rábban PCR-pozitív, legalább három hete tünetmentes em­berek jelentkezését kéri és vár­ja a Dél-pesti Centrumkórház és az ÓVSZ. szágos tiszti főorvos. A megbe­tegedések számának emelkedé­sével nő a kórházi ápolásra szo­rulók száma, ezért van szükség az egészségügyi dolgozók átve­zénylésére olyan intézmények­be, ahol a gyógyításukhoz min­den feltétel adott. Elmondta azt is, hogy a kórházakban kétheti védőeszközmennyiség folyama­tosan rendelkezésre áll. Kérdésre válaszolva a tisz­ti főorvos közölte, az influen­za elleni védőoltás a korona­vírus lappangási időszakában sem jelent veszélyt. Kijelen­tette, pénzügyi korlátja egyet­me» pillanatig sem volt annak, hogy akinél indokolt, térítés­­mentesen elvégezzék a PCR- tesztet, és nincs tudomásuk ar­ról, hogy a Budapesten rende­zett Szuperkupa-mérkőzés mi­att gócpontok alakulhattak ki. A Dél-pesti Centrumkórház­ban eddig 760 koronavírusos beteget kezeltek, százhúszat közülük az intenzív osztályon - közölte a kórház főigazgató­ja tegnap az Ml-en. Vályi-Nagy István elmondta, hogy tavasz­­szal, a járvány kezdetén nehéz volt a betegek ellátása. Most azonban sokkal több a tapaszta­lat, és vannak bevált antivirális szerek is, ilyen a remdesivir, amely súlyos betegség esetén is segít, és a favipiravir, ame­lyet enyhe fertőzéskor lehet használni. A kórház felkészült, megfelelő mennyiségű felsze­relése van, és terveik vannak arra, hogy súlyosabb járvány­helyzet esetén mennyi ágyat ürítenek ki, milyen osztály mű­ködését függesztik fel és hol he­lyezik el a betegeket. Elegendő favipiravir ható­anyagú gyógyszer áll rendel­kezésre Magyarországon, és nemsokára itthon is elkezdő­dik a gyártása. Úgy tűnik, na­gyon kevés a mellékhatása, gyorsan hat, a korai stádium­ban kezelt páciensek hamar jobban lesznek - nyilatkozta Szlávik János, az intézmény osztályvezető főorvosa a köz­médiának. «=. HÍREK Nem a cseheket képviseli Jourová PRÁGA Csehország továbbra is kiemelt stratégiai partnere Ma­gyarországnak, „és ezen Vera Jourovának, az Európai Bizott­ság cseh alelnökének a szavai sem változtatnak’’ - jelentet­te ki Szijjártó Péter hétfőn Prá­gában, a Tomás Petrícek cseh külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után. Szijjártó le­szögezte: Jourová (aki „beteg demokráciának” nevezte Ma­gyarországot) nem a cseh kor­mányt és nem is Csehországot képviseli. A külügyminiszter hangoztatta, az EB alelnöké­nek le kellene mondania. MW Karanténba vonult Von der Leyen BRÜSSZEL Huszonnégy órás karanténba vonul Ursula von der Leyen, az Európai Bizott­ság elnöke, miután koronaví­­rus-fertőzöttet találtak a köz­vetlen környezetében. Egy múlt keddi megbeszélésen ke­rült kapcsolatba egy fertőzöt­tel. A tegnap elvégzett máso­dik tesztje is negatív lett. MW Varga Zsolt András az államfő jelöltje KÚRIA Varga Zsolt András bírót jelöli a Kúria elnökének Áder János államfő - közölte az Or­szággyűlés honlapja. Varga két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tag­ja lett. 2014 szeptemberétől alkotmánybíró. MW Donorokat keres a vérellátó szolgálat Rakétatámadások városok ellen ITőzetes engedély kell a magánpVaxisokhoz Börtön a hálapénzért Felszámolnák az egészségügyben a paraszolvenciát Fotó: MW BAKU/JEREVÁNAz azeri erők ra­kétákkal lövik Hegyi-Karabah székhelyét, Sztepanakertet, az örmény erők pedig több aze­ri várost támadnak - jelentet­te tegnap reggel az örmény, il­letve az azeri védelmi minisz­térium. Az örmény védelmi tárca hangsúlyozta, heves ra­kétatámadásoknak van kité­ve Sztepanakert, az azeri erők orosz gyártmányú Szmercs, fe­hérorosz Polonez, illetve török T-30 Kasirga sorozatvetőkkel lövik a várost. Hétfőre virradó­ra és reggel is változó intenzi­tással folytatódtak a harcok az enkláve térségében. Az azeri védelmi miniszté­rium szerint az örmény erők Beylagan, Barda és Terter Hegyi-Karabah környéki azer­­bajdzsáni városokat lőtték, az azeri erők pedig válaszolnak a támadásokra. A légvédelem radarjai rögzítettek több, azeri területek elleni rakétaindítást örményországi állásokból. A tárca ezt videófelvételekkel bizonyította. Baku szerint Ör­ményország céltudatosan pro­vokálja Azerbajdzsánt válasz­lépések megtételére. Az azeri külügyminisztéri­um tegnap azt közölte, hogy Ceyhun Bayramov külügymi­niszter telefonon megvitatta a hegyi-karabahi helyzetet az Európai Unió kül- és bizton­ságpolitikai főképviselőjével. Bayramov azt mondta Josep Borrellnek, hogy az örmény fél szándékosan veszi célba a pol­gári lakosságot és az azeri inf­rastruktúrát, rakétákkal lőt­te a második legnagyobb aze­ri várost, Gandzsát. Örményország és Azer­bajdzsán között nyolc nap­ja robbantak ki harcok a vita­tott hovatartozású, többségé­ben örmények lakta, de Azer­bajdzsánhoz tartozó Hegyi- Karabah miatt. A harcok ör­mény források szerint eddig több mint 200 halálos áldoza­tot és sebesültet hagytak ma­guk után, az azeri fél hétfőn 24 civil halálos áldozatról és 121 sebesültről számolt be. MW Megnőtt a határsértők száma MIGRÁCIÓ Az elmúlt héten 721 határsértőt tartóztattak fel és kísértek vissza járőrök az or­szág területén - közölte teg­nap az Országos Rendőr-főka­pitányság A megelőző héten ez a szám csak 580 volt. Pén­tektől vasárnapig 328 határ­sértő ellen intézkedtek a rend­őrök és a katonák. Ember­­csempészés miatt 14 gyanúsí­tott ellen indult eljárás. Csongrád-Csanád megyében Öttömös területén tegnap dél­előtt 22, magát szíriai állam­polgárnak valló férfiból álló csoportra bukkantak. Tegnap Rúzsa külterületén elfogtak egy embercsempészt is, aki­nek az autójában 17 magát af­gán, jemeni, szír, iráni, indiai és iraki állampolgárnak valló határsértőt találtak. A jármű vezetője ellen eljárás indult. Tegnap délután szintén Rú­zsánál kaptak el a rendőrök 21 határsértőt, ők szíriai, jemeni, indiai és afgán állampolgárnak mondták magukat. Nem sok­kal később1 Röszkénél is talál­tak 14 afgán férfit. A határsér­tőket visszakísérték az ideigle­nes biztonsági határzárhoz. Ugyancsak tegnap, de már a Bács-Kiskun megyei határsza­kaszon, kilenc külföldit tartóz­tattak fel Madarasnál. A mig­­ránsok szírnek és egyiptomi­nak vallották magukat, de sem személyazonosságukat, sem tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni. Hercegszántónál há­rom, magát szírnek valló kül­földit tartóztattak fel. BDA BUDAPEST Benyújtotta teg­nap az Országgyűléshez az orvosbérek növelését és a há­lapénz eltörlését tartalma­zó törvényjavaslatot Gulyás Gergely, a Miniszterelnöksé­get vezető miniszter és Kásler Miklós emberierőforrás-mi­­niszter. Az egészségügyi szol­gálati jogviszonyról szóló jog­szabálytervezet az orvosi má­sodállásokról is rendelkezik. A Magyar Orvosi Kamara de­legációja szombaton egyezte­tett Orbán Viktor miniszterel­nökkel, és a kamara javaslata­it a kormány elfogadta. Az orvosok bérét eddig nem látott mértékben megeme­lik, először 2021 január 1-jén, majd a következő két évben is. Eddig egy kezdő, rezidens or­vos alapbére bruttó 255 ezer forint volt, ez most az első év­ben 481 ezer forintra, 2022- től 619 ezerre, 2023-tól pedig 687 ezerre emelkedik. A ja­vaslat szerint jövő év január­jától a hálapénz vesztegetés­nek számít, a büntető törvény­­könyv módosításában az sze­repel majd, hogy egy évig ter­jedő szabadságvesztés járhat annak, aki a hálapénzt adja, és annak is, aki elfogadja. A törvényjavaslat tiltja, hogy az orvos másodállásban magánpraxist vagy más kere­ső tevékenységet folytasson. Ilyen jogviszonyt kizárólag előzetes engedéllyel létesíthet majd. Kivételnek számít a ti­lalom alól a tudományos, ok­tatói, művészeti, lektori, szer­kesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a ne­velőszülői foglalkoztatási jog­viszony. A javaslat szerint az egészségügyi szolgálati jogvi­szonyban álló orvos nem hasz­nálhatja magáncélra az állami infrastruktúrát, az őt foglal­koztató szolgáltató telephelyén nem végezhet olyan egészség­­ügyi tevékenységet, amire jog­viszonya nem terjed ki. Januártól a fenntartó dön­tése alapján az egészségügyi dolgozót kirendelhetik egy másik intézménybe is mun­kavégzésre. Ennek időtarta­ma nem lehet több egy évnél, és egyszer további egy évvel meghosszabbítható. A dolgo­zót legalább tíz munkanappal az áthelyezése előtt tájékoztat­ni kell. Az orvosokéval arányos bér­emelést követelnek az egész­ségügyi szakdolgozók is, akiknek idén novemberben a kormány egyébként húsz százalékkal emeli a fizetését. Soós Marianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Indexnek elmond­ta, hogy az új bértábla jelen­tős fizetésemelést jelent az or­vosoknak, de sokan kimarad­tak a bérrendezésből, akik ma is helytállnak a járvány elle­ni küzdelemben. A diplomá­val rendelkező ápolók alapbé­re ugyanis eddig a fele volt az orvosokénak, és a fizetéseme­léssel csak a harmadát ten­né ki, ez pedig komoly bérfe­szültségeket okozhat az egész­ségügyben. MW A második legnagyobb azeri város, Gandzsa is tűz alatt Fotó: AFP

Next

/
Thumbnails
Contents