Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-29 / 253. szám
12 KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN 2020. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK Hevesben a lőrinci gyilkos kapta a legsúlyosabb szankciót utoljára A halálbüntetés mellőzve Cella a fegyintézetben, a végső ítéletre vár a fogvatartott külföldön Illusztráció: Shutterstock További izgalmas hírekért látogasson el ide: HEOL.hu Három évtizede annak, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetést. Az utolsó elkövető, akin végre is hajtották a halálos ítéletet, tiszacsegei férfi volt. Heves megyében a lőrinci P. J.-t sújtotta a Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa a legsúlyosabb szankcióval. Igaz, az ő büntetését másodfokon a Legfelsőbb Bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta át. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG, HEVES MEGYE A Halálbüntetést Ellenzők Ligájának indítványára az Alkotmánybíróság 1990. október 24-én nyilvános ülésen hirdette ki azt a határozatát, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. Indoklásként az alkotmánybírák két alkotmányos tételre, a 8. és az 54. szakaszra hivatkoztak. Ezek szerint minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, továbbá az életétől senki nem fosztható meg önkényesen. A testület huszonnégy fő érvet sorakoztatott fel az álláspontja mellett, miközben hónapokon át huszonhárom kontraérvet is megvizsgált. A huszonnegyedik érv a justizmord volt, azaz, ha valakit tévedésből kivégeznek, már nem lehet újraéleszteni, a téves ítélet alapján végrehajtott kivégzést soha nem lehet helyrehozni. P. J. a nyolcéves ikerfiait ölte meg karácsony előtt A Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa 1989. június 23-án hirdetett ítéletet a lőrinci, akkor 36 éves P. J. ügyében. A férfi 1988. december 23-án brutálisan megölte két nyolcéves fiúgyermekét. A bíróság bűnösnek mondta ki a kegyetlen apát aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében. Ezért őt a legsúlyosabb büntetéssel, halállal sújtotta. Az ítélet kihirdetése során a büntetőtanács elnöke, dr. Kahler Frigyes a határozat indokolásaként elmondta, P. családja legnagyobb gyermekük két évvel korábbi elvesztése miatt súlyos gyász érte. Az apát csalás és üzérkedés címén szabadságvesztéssel büntették, bár sosem ismerte el a bűnösségét. Időközben a felesége felbontani készült a házasságukat. Amikor 1988. december 17-én a férfi feltételesen kiszabadult az egri fegyintézetből, napokig nem láthatta a famíliáját. A halott nagyfia sírjánál ötlött fel benne, hogy megoldást erre a helyzetre valamennyiük halála jelentene. December 23-án délután két gyermekének a vitája, hogy melyikük kivel szeretné együtt tölteni a karácsonyi ünnepeket, lehetett a végső lökés az elhatározásához, mivel ebben annak jelét látta, hogy végleg megkezdődött a család szétesése. Úgy tervezte: gyógyszerrel elaltatja, megfojtja nyolcesztendős fiait, azután végez az asszonnyal is, végül pedig saját magával. Később meggondolta magát - már a gyermekek hosszan tartó, igen drasztikus meggyilkolását követően -, és úgy döntött, az aszszonyt nem azon nyomban öli meg, hanem előbb felelősségre vonja hűtlenségéért, megkötözi, megmutatja neki a kis holttesteket, majd baltával agyoncsapja. Ez követően tervezte öngyilkosságát, akasztással vagy méreggel. A gyermekeivel egyenként, kíméletlen durvasággal végzett. Valamennyi szakértő egyetértett abban, hogy a vádlott a bűntény elkövetésekor képes volt a társadalomra veszélyességének felismerésére. A személyiségében tapasztalható zavarok, kóros jegyek nem érték el azt a fokot, amely korlátozná a büntetőjogi felelősségét! Külön kitért az ítélet indokolása a szakértők szerint is meghatározó bosszúmotívumra, ami az apát vezette cselekedetében. A nején akart bosszút állni a gyerekek meggyilkolásával. Az elsőfokú határozat közlése után a feleség így vélekedett: - Gyűlölöm a férjemet, A tiszacsegei Vadász Ernő volt a magyar jogtörténetben az utolsó olyan halálbüntetéssel sújtott elkövető, akit jogerős döntés alapján kivégeztek: 1988. július 14-én hajtották végre rajta az ítéletet. Csavargó és munkakerülő életmódot folytatott. A legsúlyosabb szankciót másfél évvel korábbi bűncselekményeiért kapta. Faluja utcáján, iszogatás ezt az ítéletet vártam, másba nem nyugodtam volna bele. Ha a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatja, akkor - szerintem - nincs igazság! De remélem, hogy lesz. P. anyósa ennyit jegyzett meg: - Nem is érdemelt mást, mert örökre elvette tőlünk a két gyermeket. Maga P. is a megyei napilap kérdésére, mi lenne az igazságos döntés, így felelt a Népújság 1989. január 14-i számában vele közölt interjú végén: - Apám volt itt, s mondta, megpróbálnak megmenteni. De én úgy gondolom, a két gyerekért csak halál jár... A Legfelsőbb Bíróság másodfokon, az Európai Tanácsnak a halálbüntetés mellőzéséről szóló ajánlása után, életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta P. szankcióját. Akkor ez húsz évet jelentett. Vita a szankció támogatói és ellenzői között A halálbüntetésről napjainkban is nagy vita folyik. A támogatók, utilitaristák legfőbb érve, hogy e szankciónak elrettentő hatása van. Eltörlése a gyilkos életét felértékeli az áldozathoz képest; költséges az életfogytig tartó büntetés, ami valójában sokszor nem is tart életfogytig. Az ellenzők, abolicionisták egyik legfontosabb érve: a halálbüntetés végleg elveszi a lehetőségét annak, hogy egy ártatlanul elítélt személy számára igazságot lehessen szolgáltatni. Nincs valós elrettentő hatása, s antihumánus. E büntetési nem ellenzői leginkább népirtás vagy különös kegyetlenség esetén hajlandóak kivételt tenni. után, cimborájával megtámadott egy kocsmai törzsvendéget, akit úgy összevertek, hogy az a helyszínen belehalt súlyos sérüléseibe. A férfit brutálisan megkínozták kirablása előtt. Vadász és társa ezután a férfi lakására ment, amelyet szintén kifosztottak. A következő éjszakán betörtek a helyi ÁFÉSZ kisvendéglőjébe is, ahonnan értékeket vittek el. Két megyei településen keletkezett temetői tűz HEVES MEGYE A napokban egyre többször riasztják a tűzoltókat kegyeleti mécsesek vagy gyertyák okozta tüzekhez. Azok nemcsak a temetőkben, hanem otthon is veszélyes helyzetet teremthetnek. Minden évben előfordul, hogy mindenszentek vagy halottak napja alkalmából meggyújtott gyertya miatt kiég egy lakás. Tavaly tíz temetőben keletkezett tűz, volt, ahol kripták, sírhelyek égtek, máshol a temetőbe kihelyezett hulladékgyűjtő konténerek, szeméttárolók gyulladtak ki. Az elmúlt évben ilyenkor a rózsaszentmártoni és a zagyvaszántói temetőben is felcsaptak a lángok. Minden évben előfordul, hogy kiég egy lakás A megyei katasztrófavédelmi szakemberek ezért néhány jó tanáccsal igyekeznek segíteni a megelőzést, javasolják, tisztítsuk meg a sírhely környezetét a száraz avartól, elszáradt virágoktól és koszorúktól, mert ezek könnyen lángra kapnak. Csak tartóban lévő mécsest gyújtsunk meg a szabadban. Azt úgy helyezzük el, hogy a közelében ne legyen éghető anyag, s ne tudjon felborulni. Ne dobjunk'-a temetőben kihelyezett hulladékgyűjtőbe forró mécsestartókat. S végezetül, ha azt szeretnénk, hogy távollétünkben is égjen az emlékezés lángja, akkor néhány száz forintért vásárolható eső- és szélálló LED- mécsest helyezzünk a sírra. Mint írják, sokan nemcsak a temetőben, hanem otthon is gyújtanak gyertyát elhunyt szeretteikért. Az ezzel öszszefüggő lakástüzek leggyakoribb oka ugyanis, hogy az égő mécsest, gyertyát gyúlékony anyagok közelében helyezik el, a keletkező lángok a függönyön, asztalterítőn keresztül elterjednek. Ha a gyertyát vagy mécsest tűzálló tálra tesszük, akkor az nem forrósítja át a környezetét. Azt tanácsolják, hogy a meggyújtott gyertyát soha ne hagyjuk felügyelet nélkül, azt stabil helyre kell rakni. M. H. P. egri tárgyalásán ítélethozatalkor Archív fotó: Gál Gábor Akit utoljára kivégeztek hazánkban Főigazgatói elismerésben részesült két megyei tűzoltó Megmentette kollégája életét Késsel szúrta meg a vitába avatkozót HEVES MEGYE Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvannegyedik, valamint a köztársaság kikiáltásának harmincegyedik évfordulója alkalmából dr. Gora Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató két Heves megyei szakembernek is elismerést'es jutalmat adományozott. A főigazgató Hősies Helytállásért kitüntetésben részesítette és példaként állítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv teljes személyi állománya elé Zentai Csaba tűzoltó őrmestert, az Egri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság beosztott tűzoltóját, aki a szolgálatban rosszul lett és eszméletét vesztett kollégájánál megkezdte az elsősegélynyújtást. Mellkasi kompressziót alkalmazott nála, ennek köszönhetően a munkatársa vérkeringése, légzése azelőtt helyreállt, hogy a mentők a helyszínre értek volna. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató beosztásában hosszú időn át végzett kiemelkedő munkája elismeréseként dicséretben és jutalomban részesítette Sándor Ferenc tűzoltó őrmestert, a Füzesabonyi Katasztrófavédelmi Őrs beosztott tűzoltóját. M. H. Zentai Csaba Sándor Ferenc Fotók: HMKVI APC, EGER Garázdaság és testi sértés kísérlete gyanúja címén indított büntetőeljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya egy apci lakos ellen - tájékoztatta szerdán a Hírlapot Kovács Nikoletta megyei rendőrségi sajtóreferens. A szakember közölte, hogy a nyomozás eddigi adatai szerint a 18 éves fiú hétfőn délután háromnegyed öt óra tájban összeszólalkozott egy apci buszmegállóban egy ismerősével. A vitapartnerét megvédeni akaró férfit késsel megszúrta. A segíteni szándékozó könnyebben sérült meg az elsődleges orvosi szakvélemény szerint. A bűnüldözők a bejelentés után pár órán belül a faluban elfogták, majd őrizetbe vették a fiatalembert. Az ifjú a gyanúsítotti kihallgatásakor beismerő vallomást tett. A rendőr-főkapitányság előterjesztést tett a támadó letartóztatásának indítványozására, amiről az ügyészi indítvány nyomán a bíróság határoz. A Büntető törvénykönyv rendelkezései értelmében a garázdaság és a testi sértés alapesete egyaránt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Sz. Z. r
