Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-28 / 252. szám

2020. OKTÓBER 28., SZERDA Kajla útlevél, kedvezmény belföldi utazáshoz HEVES MEGYE November elsejé­ig a Kajla útlevéllel és diákiga­zolvánnyal rendelkező gyere­kek díjmentesen utazhatnak a MÁV-START, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain. Két kísérő 33 százalékos ked­vezményre jogosult. A gyere­kek díjmentes másodosztályú menetjegyei a pénztárakban, a jegykiadó automatáknál, on­line és a MÁV-applikáción át vásárolhatók. A feláras vona­tokra a pót- és helyjegyeket meg kell venni. Volánbusz járatain a Kaj­la útlevél felmutatásával nem kell menetjegyet váltani, de a felárasokon kiegészítő jegyet szükséges venni. A kísérők a társaság díjszabása és kedvez­ményei szerint utazhatnak. A Kajla útlevél célja most is az, mint tavaly, hogy a diákok fedezzék fel Magyarországot. A tanév elején minden isko­lába kiszállították azokat, így csaknem 370 ezer alsó tagoza­tos tanuló kapta meg a kedvez­ményre jogosító füzetet. Idén még az 5. és 6. osztályos tanu­lók is használhatják a régi út­levelüket. Sz. Sz. I. Pár óra alatt lebuktak a betörők GYÖNGYÖSPATA A bejelentés után pár órán belül elfogták a Gyöngyöspatai Rendőrőrs munkatársai azt a két város­beli polgárt, akik lopás elkö­vetésével gyanúsíthatok - tá­jékoztatta kedden a Hírlapot Kovács Nikoletta megyei rend­őrség sajtóreferens. Közölte, a feltárt adatok sze­rint a 17 éves fiú és a húszesz­tendős cimborája hétfőn egy ház ajtajáról lefeszítették a la­katot, s onnan számítógépe­ket, azok tartozékait, írószere­ket és 200 csomag rágógumit vittek el. A bűnüldözők az idő­sebbiknél tartott házkutatás­kor megtalálták és lefoglalták az informatikai eszközöket. A Gyöngyösi Rendőrkapi­tányság lopás bűntette miatt jár el a gyanúsítottak ellen, akik kihallgatásukon beisme­rő vallomást tettek. Sz. Z. 12 MEGYEI KÖRKÉP Egy könyv, amely Trianon következményeit tárja az olvasók elé Amiért a harang szól... A kötetbemutatón a mikrofonnál Pázmándy László, a könyvvel a kezében Sebe Imre Fotó: Sziki Károly További izgalmas hírekért látogasson el ide: HEOL.hu A közelmúltban jelent meg az Amiért a harang szól - Száz éve szétszaggatottan, 1920-2020 című kötet, amelynek bemutatóját Me­zőkövesden tartották. Alko­tók negyvenkét vallomása szerepel a könyvben, köztük kilenc Heves megyei szer­zőé. Egyikük írt recenziót a műről a Hírlap kérésére. Sziki Károly szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu MEZŐKÖVESD, HEVES MEGYE Matyóföldön értékteremtő és -őrző emberek élnek. Színész­ligetet valósítanak meg, fákat ültetnek a nemzet színésze­inek. Wass Albert-követ állí­tanak, saját folyóiratot indí­tanak az adakozók pénzéből Kaptárkövek címen, és meg­találják az elveszett matyófa­lut, melyet kitörölt volna az oláh sovinizmus az emléke­zetből. Ez a matyó-Trianon. Ez a magyar Trianon! S olvas­ható az Amiért a harang szól - Száz éve szétszaggatottan, 1920-2020 című kötet, lapjain 42 vallomással. Közülük emlí­tünk párat. Felvidékről érkezett Mihályi Molnár László ta­nár, költő, politikus, aki 1990 és 1992 között a csehszlovák parlament tagja volt, a ma­gyar frakció vezetője. Ő kül­dött 15 oldalas kiváló elemző­munkát Két pogány közt, re­ménységgel címen. Nem óva­toskodik a történész, kimond­ja, hogy a területrablás, a fosztogatások egy bűnszövet­kezet szándékait tükrözik. Vallja, néven kell neveznünk a dolgokat, lelepleznünk az országrablás haszonélvezőit. De a cinkosokat, a hazaáru­lókat is! Karizs Csilla a Felvidékről komoly gondolati ívet meg­rajzoló írást küldött. Tizen­két éve indult útjára az a kez­deményezés, melynek so­rán egy lelkes tibolddaróci csapat elindult, hogy felku­tassa a Kárpát-medence ösz­­szes Daróc nevű települé­sét, hogy velük baráti, ro­koni, lelki kapcsolatot te­remtsenek. így találkoznak. évente Fülpösdaróc, Tibold­­daróc és Beregdaróc (Ma­gyarország), Vardaróc (Hor­vátország) Bálványosdaróc, Királydaróc, Pusztada­­róc, Nádasdaróc (Erdély), Oberwart város (Ausztria) s Nagydaróc és Panyidaróc te­lepülések (Felvidék) lakosai. Délvidéki jelentés Mák Ferenc irodalom- és társadalomtörténész a Triano­ni magyarok a Délvidéken cí­mű, magas fokú szociális érzé­kenységet mutató 14 oldalas elemzése mélyrehatóan mu­tatja be a szerb szempontokra épülő birtokrendezési progra­mot. Ennek kizárólagos vesz­tesei természetesen a magya­rok lettek. Amiért a harang szól Százéve szétszaggatottan 1920-2020 A Trianonról szóló mű borítója Erdélyből küldték Vitéz Ilkei Ferenc: Trianon utáni esztendő című írása a kötet egyik legfigyelemremél­tóbb anyaga. Részletes elemző írás arról, hogy a barbár tolvaj banda hogyan építette ki a ma­gyarok megsemmisítését célzó programját. Először eltakarítot­ták a nemzet gerincét, a tisztvi­selőket, a pozícióban tevékeny­kedő értelmiséget. Lefejezték a földbirtokos réteget, megtiltot­ták a magyar nyelv használa­tát. Ilkei Ferenc optimista mon­datokkal zárja művét: Eltelt 100 év a megbocsáthatatlan, igaz­ságtalan trianoni diktátum óta, de a 100 év elnyomás sem tu­dott tönkretenni minket. Egriek és ostorosiak Négy egri, ostorosi alkotó - Ködöböcz Gábor, luhász Sza­bolcs, Csatáné, Bartha Irénke, e sorok írója - kilenc írásmű­ve került be a kötetbe. Ködöböcz Gábor irodalom­­történész a politikai térképen innen és túlról példának eme­li Németh László, luhász Gyu­la, lózsef Attila, Herczeg Fe­renc, Sütő András, Kányádi Sándor, Dsida Jenő, Kosztolá­nyi Dezső munkásságát. így ír: Trianonban előre megfon­tolt szándékkal és különös ke­gyetlenséggel eltiportak, meg­gyaláztak éé megnyomorítot­tak minket... Az elborzasztó tények sorozatát nem túlzás hungarocídiumnak minősíte­ni... Magyarországot Trianon­ban effektive kivégezték... Juhász Szabolcs, az egri Hunfokos Szövetség egyik alapítója, azzal, hogy az oko­zati tényezőket visszább he­lyezte a magyar történelem­ben, új ablakot nyitott a Tria­­non-értelmezésben. Arra mu­tat rá, hogy sorstragédiánk­ban gyakran játszott szere­pet a tunyaságunk, ami a mai időben felerősödött... Trianont megalapozta a Habsburgok magyar trónra kerülése. Csatáné Bartha Irénke két verset is felajánlott a kötet ja­vára. A Makfalván tanító köl­tőnő férjével áttelepült Osto­rosra, ami új pozsgást hozott költészetünkbe. Az utolsó bukovinai mohi­kán - akiről e recenzió szer­zője ír - a szerbek inzultációja miatt Székelykevéről mene­kült el Kanadába és lett épí­tőköve a magyar emigráció­nak. Példázatos magyarság­szolgálatról szól a Kárpátaljá­ról menekülő, San Franciscó­ban megkapaszkodó Jackovics házaspár története Közösség­építők a tengeren túl címmel. A Trianon, ahol eltörték a ma­gyar nép gerincét című emlé­kezés az Erdélyből Ameriká­ba menekülő, a Horthy-had­­seregben pilótaként szolgá­ló Zolcsák Istvánt mutatja be, Zolcsák Anna segítségével. Igényes művet jegyez Varga Attila újságíró, aki Somoskő­újfalu Trianon-sakkjátszmáját írja meg, az elvétel és vissza­kerülés burleszkjét a Leporolt határkő című kisesszéjében. Mezőkövesdet és Bogácsot képviselik írásaikkal Petrán Benedek Lajos, aki Mezőkö­vesden él. A bogácsi Lipcsák János lelkész. Dr. Varga Lász­ló, aki Szabolcsból nyugdíjas­ként visszatért Mezőkövesdre, s újabb rejtelmekre mutat rá: a jóvátételre, amelyet a terület­rablás után, mint rabosítottól, anyagi javakat is elcsakliztak. Pázmándy László költő, aki Me­zőkövesden alkot. Szlovák Sán­dor és Szlovák Sándorné hero­ikus munkát végezve egybe­­gyűjtötték a Trianon-csonkolta haza határain kívül rekedt te­metőkben nyugvó neves alko­tók emlékhelyeit. Összeállt a Nagy Magyar Panteon! Mai alkotók műveit összegzi a kötet Volt egy elszegényedett költő, akinek nem rendeztek díszes temetést a Matyóföldön. Civi­lek szervezték meg, hogy La­­boda Károly méltóképpen bú­csúzzon a földi paradicsomtól. Sebe Imre vállalkozó nagyobb összeget adott a nemes fel­adat elvégzésére, amiből ma­radt. Nem kérte vissza, hanem azt mondta: Trianon-gyaiáza­­tunk centenáriumi évében ad­junk ki egy könyvet, mert ez az a tragédia, ami megköveteli tő­lünk az áldozatvállalást. És a pénz ott maradt, elkezdődött az anyagok gyűjtése, amiben az volt az irányelv, hogy lehető­ség szerint helyi, mai alkotók műveiből álljon össze a könyv, s az elszakított területekről ér­kezzenek írások. Az emigráci­óból is, mert nélkülük csonka kúp a magyar történelem. Hatvankilenc vadászzsákmányt mutattak be a Nagy-Halmaj-tisztáson az érdeklődőknek Gímszarvastrófeákat mustrálhattak a nézők HEVEI MEGYE Az Egererdő Zrt. a vadászterületén elejtett gím­szarvasbikák trófeáit október 16-án a Mátrában, a Nagy- Halmaj-tisztáson mutatta be az érdeklődőknek - adta hírül Vigh Ilona, a társaság kom­munikációs,és közjóléti veze­tője. Ebben az évben már kilen­cedik alkalommal lehetett szemügyre venni a kiállított trófeákat. Az agancserdő nem mindennapi látványt nyúj­tott, összesen 69 vadászzsák­mányt, illetve egy hajnalban elejtett, rendellenes agancs­párt viselő fiatal bikát is meg­tekinthetett a közönség. A trófeaszemlén Dudás Bé­la, az eseménynek helyszínt adó mátrafüredi erdészet ve­zetője köszöntötte a megje­lenteket. Dobre-Kecsmár Csa­ba, az Egererdő Zrt. vezérigaz­gatója az erdész-vadász kollé­gák szakszerű munkájának s a bérvadászok elévülhetet­len szerepének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy 2020-ban gondos, válogató va­dászat vette kezdetét. Végül Nagy Károly Imre, a társaság vadászati előadója adott tájékoztatást az év bőgé­­si időszakának eredményéről. A trófeaszemle időpontjáig 73 gímbikát terítettek le. A mát-Az agancserdő impozáns látványt nyújtott Fotó: Vigh Ilona rai vadászterületen 48, a bük­­kin 22, az egerbaktain pedig három bikát sikerült elejte­ni. Emellett öt elhullás is volt, köztük egy 7,84 kilogrammos, ígéretes trófea gazdája. A trófeák alakzata, vala­mint a mérete és átlagsúlya is a szakmai selejtezésnek meg­felelő eredményt mutat, ame­lyek közül sok dárdás, villás formájú. A bírálat során tizenkét tró­fea kapott bronzérmet, ami 16 százalékos érmes arányt je­lent. A legnagyobb trófea 8,62 kilogramm volt, amelynek tíz évre becsülték a korát. A tró­feák átlagsúlya 4,47 kilo­gramm, ami alig marad el az elmúlt évitől. A koronavírus-helyzetre va­ló tekintettel vadászat .céljára nem érkezhetett külföldi va­dászvendég. A magyar ven­dégvadászok által elejtett tró­­feások közül a fiatal korosz­tályba bírált bikából 26, a kö­zépkorúnak ítéltből negyven, az elmúlt pár év legtöbb öreg korosztályú gímbikája kö­zül hetet kaptak puskavég­re. A hatósági trófeabírálat a trófeás vadak elejtését mind szakszerűnek, mind szakma­ilag indokoltnak ítélte, ami a vadász kollégák szakmai fel­­készültségét is minősíti. M. H.

Next

/
Thumbnails
Contents