Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-24 / 249. szám

2020. OKTOBER 24., SZOMBAT GAZDASÁG y Támogatás és karácsonyi remények a hazai édességgyártóknál A müzli és a keksz stabil A koronavírus-járvány gaz­dasági hatása ugyan több édesipari termékkategóri­ában is a forgalom csökke­néséhez vezetett, a müz­li azonban kivétel ez alól - hangzott a Magyar Édes­séggyártók Szövetsége ren­dezvényén. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PIAC A járványhelyzet erősen sújtotta az élelmiszeripart, mégpedig elsősorban a ven­déglátóipart, a szállodákat, ét­termeket és kávéházakat ma­gába foglaló szektor kiesésén, valamint a forgalom mintegy 40 százalékát adó export je­lentős csökkenésén keresztül - mondta előadásában Felkai Beáta Olga, az Agrárminisz­térium (AM) élelmiszergaz­dasági és -minőségpolitikai A különböző minőségű szaloncukrok már megérkeztek az élelmiszeráruházakba Kicsinyítőkepző, svájci dialektusban Bár a gabonafélék termesz­tésének története évezredek­re nyúlik vissza, a müzli sztori­ja - ezen a néven - csupán a 20. század első felében kezdő­dött - mondta Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igaz­gatóhelyettese. A müzli gabo­­napehelyből és szántott gyü­mölcs morzsalékából álló, zöm­mel tejjel fogyasztható táplá­lék. A svájci német nyelv szava, a Mus, azaz pép, püré, kása ki­csinyített formája nyomán ala­kult ki müzli szavunk, amely egyébként a német Gemüse (azaz a zöldségfélék, főzeléknö­vények) szónak egyik fő alkotó­eleme. A Müsli (Muesli) szó en­nek svájci dialektusából kelet­kezett és terjedt el a világon. főosztályának vezetője. A ha­­’ zai élelmiszeripar több mint 4500 szereplőjének zöme mikrovállalkozás, a területen mintegy hetven nagyvállalat és háromszáz középvállalat tevékenykedik. Az AM a gaz­daságvédelmi akcióterv ré­szeként kidolgozott nemzeti élelmiszer-gazdasági válság­­kezelő programból az élelmi­szer-feldolgozást végző vál­lalkozásokat mintegy nyolc­­milliárd forinttál segítette, az igénylők egyszerűsített ügyintézéssel, gyorsan elér­hették a támogatást. Érezhetően változnak a fo­gyasztói igények is az édes­ipari piacon, és a Covid-19 ezt a folyamatot is felgyorsí­totta - tette hozzá Sánta Sán­dor, a Magyar Édességgyár­tók Szövetségének (MÉSZ) el­nöke. A magyar lakosság ér­deklődése egyre inkább az egészséges termékek felé for­dul, de ez inkább egy tren­det, semmint konkrét kate­góriákat jelent. A funkcioná­lis édességek (például: prote­­ines, emelt vitamin- vagy ás­­ványianyag-tartalmú termé­kek, energiaszeletek) éppúgy ide sorolhatók, mint a külön­féle mentes (a laktóz-, a cu­kor- vagy a gluténmentes) ter­mékek, ilyeneket napjaink­ban már nem csupán azok fo­gyasztanak, akik valóban ér­zékenyek valamely összete­vőre, hanem mások is. Eze­ken kívül a light, azaz csök­kentett energiatartalmú áruk széles kategóriája is ide sorol­ható. A járványhelyzet a jelekből ítélve még inkább a funkcio­nális élelmiszerekre irányí­totta a fogyasztók figyelmét, akik a távmunka, az ottho­ni iroda körülményei között olyan megoldásokat keres­nek, amelyekkel időigényes főzés vagy ételrendelés nél­kül is biztosíthatják a megfe­lelő tápanyagbevitelt. A gyár­tók mindenesetre a nehéz húsvéti időszak után optimis­tábbak, és jobbak a kilátása­ik a karácsonyi időszak előtt. A müzligyártóknak erre meg is van minden okuk, hiszen náluk a járványhelyzetben sem csökkent az értékesítés. Ez a termékkategória mutat­ta egyébként - a kekszekkel együtt - az utóbbi két évtized leggyorsabb növekedését. HÍREK Halasztás a taxisok autócseréjére BUDAPEST Meghosszabbo­dik a taxisokra vonatkozó sze­mélygépjármű-csere határide­je - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ki­emelte: a koronavírus-járvány alatt mindent meg kell tenni a munkahelyek megvédésé­ért. Ezért a kormány szerdai ülésén támogatta a Fidesz- KDNP fővárosi frakciójának javaslatát, miszerint 2022. év végéig nem kell fiatalabb­­ra cserélniük a tízévessé váló autójukat a taxis vállalkozók­nak, cégeknek - jelentette be Schanda Tamás, az Innová­ciós és Technológiai Minisz­térium miniszterhelyettese és Láng Zsolt, a budapesti Fi­­desz-frakció vezetője. MW Hétfőtől új rendszer indul BUDAPEST Hétfőn új képzé­si támogatási rendszer indul a Magyarországon fejleszté­seket, beruházásokat meg­valósító vállalatoknak - kö­zölte a külgazdasági és kül­ügyminiszter a gazdasági ka­binet pénteki üléséről beszá­molva. Szijjártó Péter ismer­tette: a termelővállalatoknak legalább ötmillió eurós (több mint 1,8 milliárd forintos) be­ruházás esetén, a szolgálta­tó központoknak legalább 25 alkalmazottal való létszám­­bővítésre fejenként ötezer euró (több mint 1,8 millió fo­rint) támogatást biztosít a kormány képzési és oktatási programokra. MW Vizsgálják a vendéglátósok italbeszerzéseít Ellenőrzik a bárpultot Mesterségesen szűkülhet a szeszes italok kínálata Fotó: MW Gyengére sikeredett az idei diótermés Idén mindössze az átlagos mennyiség fele termett meg Fotó: MTI ALKOHOL Feltűnt a Gazdasá­gi Versenyhivatalnak (GVH), hogy a hazai éttermek, kocs­mák és egyéb vendéglátóipari egységek italbeszerzési gya­korlata a piaci folyamatok alap­ján nehézkes, az üzletek nehe­zen nyitnak az új beszállítók felé, emiatt pedig az elérhe­tő kínálat bővülése sem köny­­nyen valósul meg. Márpedig ez szűkebb vendéglátóipari választékhoz és magasabb fo­gyasztói árakhoz vezethet, így hosszabb távon károsít­hatja a vendégeket - közölte a versenyhivatal, amely a jelen­ség feltárására ágazati elemző vizsgálatot indított. A GVH úgy tudja: a szektort átszövik az olyan kikötéseket tartalmazó beszállítói megál­lapodások, amelyek arra ösz­tönzik a vendéglátóipari egy­ségeket, hogy kizárólag egy vagy limitált számú vállalko­zás termékeit kínálják. Ez jel­lemzően a széles portfolióval és jelentős tőkeerővel rendel­kező italbeszállítóknak ked­vez, miközben gátolhatja az újak piacra lépéáét, köztük a kisebb magyar szereplők ter­jeszkedését - emelte ki a ha­tóság. Korábban már vizsgálód­tak a sörpiacon, jelenleg pe­dig az alkoholos és alkohol­­mentes üdítőital és egyéb italtermékek körében foly­tatnak versenyfelügyeleti el­járást erőfölénnyel való visz­­szaélés gyanúja miatt. Az ilyen típusú piaci gyakorla­tok a szakértők szerint hosz­szabb távon a vendéglátósok­ra is hátrányosak lehetnek, hiszen az alternatív beszer­zési források visszaszorulá­sával szűkülnek a lehetősé­geik, nő a kiszolgáltatottsá­guk. Ennek különös jelentő­séget ad a járvány, amely a hazai éttermeket, kocsmákat és egyéb vendéglátóipari egy­ségeket súlyosan érinti. Az ágazati vizsgálat során a GVH betekintést nyer az italtermé­kek beszállítói és a vendéglá­tóhelyek közötti üzleti kapcso­latokba, a szektor forgalmazá­si gyakorlatának jellemzőibe. Ehhez az üzleti stratégiá­kat, gyakorlatokat, az árkép­zést és főként ezek fogyasztói jólétre gyakorolt hatásait ve­szik górcső alá, az eljárás kö­telező adatszolgáltatáson ala­pul. MW Odavagyunk a kirántott húsételekért FELMÉRÉS Úgy tűnik, hogy a magyarok döntő többsége még mindig a kirántott hús­ételekért van oda, ez az a fo­gás, ami toronymagasan ve­zet a rendeléseknél - derült ki a Falatozz.hu által készí­tett felmérésből, amely a fris­­sensültek iránti országos la­kossági keresletet mérte fel. A vizsgálatból kiderül azt is, hogy sokan, akik szerint a vendéglőkben nagyobb a koc­kázat, hogy elkapják a vírust, áttértek az internetes rende­lésre. Az összes házhoz szállított étel 11 százaléka a rántott éte­lek közül kerül ki, és tovább­ra is a csirkemell a legnépsze­rűbb a magyar fogyasztók kö­rében, amelyből négyszer any­­nyi fogy panírozottan, mint a roston sült változatából - kö­zölte a portál. Nagyon gyak­ran kérik a vendégek a cordon bleu-t, a sajttal vagy sonkával töltött pulykamellet is. Ugyan­csak magas az igény a gyere­kek és a vegetáriánusok köré­ben a rántott sajtok iránt. A dobogó negyedik helyén a rántott sertésszelet szerepel, amelyből majdnem harmad­annyit rendelnek, mint a csir­kéből készült változatból. Az ötödik helyre a milánói ser­tésborda, a hatodikra a mátrai borzaska, a hetedikre pedig a roston sült csirkemell került a házhoz kért készételek nép­szerűségi listáján. Ezeket kö­veti a bolognai sertésborda és végül az utolsó helyre szorult a kijevi csirkemell. MW ÁRVÁLTOZÁS Idén az átlagos évek termésének fele, vagy­is mintegy 3,5-4 ezer tonna dió teremhet az országban - mondta az MTI-nek a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Ter­méktanács alelnöke. Apáti Fe­renc hozzátette, hogy ennek ellenére a héjas dió termelői ára, illetve a dióbél fogyasztói ára egyelőre a tavalyi, átlagos­nak tekinthető szinten mozog. A szárítatlan, nyers héjas dió nettó termelői áraraz idén ki­logrammonként 450 forint kö­rül van, megegyezik az előző évivel. A dióbél termelői ára az elmúlt években átlagosan kilo­grammonként 1500-2000 fo­rint között mozgott, a fogyasz­tói ár pedig minőségtől függő­en kilogrammonként bruttó 2500-4000 forint között ala­kult. A dióbél piaca érdemben novemberben indul, az árakat pedig az import mennyisége és ára befolyásolja majd. Míg a héjas dió importja elenyésző mennyiségű, addig a dióbél be­hozatal évente 1000-1500 ton­na közötti, elsősorban a román és az ukrán piacról. Kiemelte, a jelentős termés­­kiesésért döntően a tavaszi fa­gyok felelnek, de az utóbbi he­tek extrém csapadékos időjá­rása is jelentősen hátráltatta a betakarítást. A tavalyihoz ha­sonlóan nagy károkat okozott a dióburok-fúrólégy is, amely­nek kártétele elsősorban a Du­nántúlra jellemző. Kitért arra is, hogy a ma­gyarországi termőterület fo­lyamatosan nő: míg tíz évvel ezelőtt alig haladta meg a há­romezer hektárt, addig jelen­leg 8300 hektáron termeszte­nek diót, ebből a termőkorú ültetvények területe öt-hat­ezer hektár. Az előállított dió termelési értéke évente 4-6 milliárd forint. MW

Next

/
Thumbnails
Contents