Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-17 / 244. szám

2020. OKTÓBER 17., SZOMBAT 0 FÓKUSZBAN Százötven éve érték a pisztráng A megyében elsőként ka­pott európai uniós eredetvé­delmet olyan élelmiszer, ami nem szőlő. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu SZILVÁSVÁRAD Szeptemberben kapta meg az Európai Unió­ban nyilvántartásba vett és ol­talom alatt álló termékek föld­rajzi jelzését a szilvásvárad! pisztráng, az országban a ha­lak között elsőként. A telepet már harminckét esztendeje ve­zeti Sáfrány László, harminc éve pedig családi vállalkozás­ként működteti a tenyészetet. Elmesélte, a földrajzi árujelző az őshonos és közel másfél év­százada tenyésztett szilvásvá­rad! sebes pisztrángra vonat­kozik, a szivárványosra nem. Öt éve kezdték el az eredetvé­delem megszerzéséhez kapcso­lódó munkát, ami sok utánajá­rást, levéltári kutatást igényelt. Egy időben gondolkodtak na­gyobb földrajzi egységben is, a bükkiben, de a lillafüredi te­lep nem felelt meg a követelmé­nyeknek. Fontos dokumentum volt dr. Bartucz Ferenc könyve, s egy 1940-es évekből származó cikk, amelyben megemlítik, ide emberemlékezet óta nem hoz­tak be halat. Ez azóta is így van, ami Európában is ritka példa.- Olyan dolgot kellett leten­nünk az asztalra, amely megér­demli a kitüntetést, amelynek az adományozóval együtt örü­lünk. így döntöttünk csak a Sza­­lajka-völgyi lehatárolás mellett - magyarázta Sáfrány László. Százötven éve tenyésztik A Szalajka-patakban élő se­bes pisztrángot az 1870-es évektől a Keglevich-birtokon kezdték tenyészteni, a mai te­lep alapjait a Pallaviciniek rak­ták le, s folyamatosan alakult, bővült az 1980-as évek elejéig.- Az oltalom alapköve, hogy a telepre, a patakba soha, sem­milyen idegen tenyészetből, HIRDETÉS más környékről nem került be sebes pisztráng. A szivár­­ványost a gazdasági haszna miatt 1959-től telepítették be, az akkor behozott 1500 kiló tenyészhalállományt 1972-ben vagy 1974-ben még ugyaneny­­nyivel frissítették föl. Árusíta­ni sem hoztak soha, sem se­best, sem szivárványost - így tiszta maradhatott a sebes pisztráng genetikai vonulata, Magyarországon tenyészetben egyedülállóan - emelte ki Sáf­rány László, aki hatodik vagy hetedik felelőse a halaknak. Azt az erdészszakmai kultú­rát képviseli, amelynek kö­szönhető, hogy érintetlen ma­radt az állomány. A rendszer­­váltás előtti összes telepet er­dészek építették és üzemeltet­ték, Selmecbányán, majd Sop­ronban is kétszáz éve része az erdőmérnökképzésnek a hal­tenyésztés. Szilvásváradon a fenntarthatóságot, nem a gaz­dasági hasznot tartják a leg­fontosabbnak százötven éve, az erdészek türelmesek vol­tak, ennek is köszönhető az it­teni érték létrejötte. Ellenálltak a kísértésnek Sáfrány László elmesélte, ugyan édesapja vezette a tele­pet, s diplomatervét is ebből ír­ta Sopronban, de nem fordult meg a fejében, hogy mellé vagy a helyére jöjjön. Az erdészetnél helyezkedett el, majd sorkato­nai szolgálata után ajánlották föl neki, legyen a telep veze­tője, így 1987-ben gyakornok lett apja mellett. Közben kül­földi, franciaországi, belgiu­mi, németországi tanulmány­útra is ment, sok, akkoriban itthon még hiányzó ismeretet sajátított el a halfeldolgozás te­rületén is. A nyolcvanas évek végén racionalizálásra készült az erdészet, mivel a telep évi félmilliós veszteséget termelt, ezért választás elé állították, vagy bérli azt, megtartja a dol­gozókat és megvásárolja a ha­lakat, vagy bezárják.- Ha nem jártam volna kül­földön, nem vágtam volna be­le. A tőke előteremtésével sze­rencsénk volt, az NDK-ból szár­mazó feleségem forintra átszá­mítva jó gyest kapott, egy kis családi segítséggel és kis hitel­lel vágtunk bele. A gondot az jelentette, hogy nem volt piac, utána kellett járni. Ez első ko­moly ismertséget az jelentette, amikor a Szomszédokban emlí­tették a szilvásváradi pisztrán­got, majd az, amikor a pápalá­togatáson a menü része volt, és ez a rádióban sokszor elhang­zott, de „Derrick felügyelő” is készített itt halat egy televíziós főzőműsorban - idézte föl Sáf­rány László. Azóta a szinuszgörbe mind­két végpontját megjárták már, de ellenálltak a kísértésnek. Amíg a gróf volt a birtokos, ő határozta meg, hogy van pénz vagy nincs, a szocializmus idő­szaka alatt ugyancsak nem volt mozgástere a mindenkori ha­lászmesternek. Ők a szabadság, szabadosság, felelősség három­szögben úgy határozták meg saját helyüket, hogy az érté­ket birtokolják, éljenek belőle, de vigyázzanak rá. Ahhoz csak hozzáadhatnak, abból el nem vehetnek, hogy építője legyen a jövőnek. Voltak vízben szűk évek, sokszor megoldotta vol­na az anyagi problémákat egy kamionnyi, eladni való szivár­­ványos pisztráng behozatala, de azokban mindig van húsz­­kilónyi sebes is, ami tönkretet­te volna az előző és a követke­ző generációk munkáját. A fa­luban működtetett halfeldolgo­zó üzemük anyagi biztonságot ad számukra, annak hasznából pótolják ki a telep veszteségeit. Minden a vízen múlik Az uniós oltalom figyelem­­felhívás, felelősség és garan­cia. Sáfrány László szerint össz­hangban kell lenni a szűkebb környezettel és nem csak a fo­gyasztói szempontokat figye­lembe venni. Nem látszat-, ha­nem igazi életet akarnak.- Amikor a telepre érkez­tem, 2500 köbméternyi meden­ce volt, ahová 1500-1600 köb­méter víz folyt be naponta, ma már csak 910 köbmétert ka­punk. Betehetnénk levegőzte­­tőket, tisztíthatnánk a vizet, de az olyan lenne a halak szá­mára, mint az embereknek a dialízis. Ha sikítani tudnának, a völgyben üvöltés lenne - ma­gyarázta Sáfrány László. Annyi medencét működtet­nek, annyi halat tesznek ki, amennyit a kapott vízmennyi­ség megenged. Ebből viszont ebből egyre kevesebb van, vál­tozik az éghajlat, ehhez kell al­kalmazkodniuk, s előre kell lát­niuk a szivárványos pisztráng esetében kettő, a sebes esetében négy évet, hiszen ennyi idő kell, míg elérik optimális méretüket. Három fokozat Sáfrány László kompetenciá­ja a kályhában sült pisztráng, ami nemzeti parki termék is. A Szalajka-völgyben harminc éve csak ők készítik, füstölt pisztráng kapható több helyen is. A füstölt pisztráng magyar­­országi bevezetéséért és meg­ismertetéséért miniszteri elis­merő oklevelet is kaptak.- A klasszikus a nyársra húzott, szalonnazsírral sütött pisztráng, amelynek a telepen legalább ötven éve megvan a hagyománya. A tömeges ven­déglátásban viszont gyorsan elkészíthető étel kell, az itte­ni éttermek, büfék rutinja má­ra kimagasló, a szakácsok tud­ják, hogyan kell jól megsütni élvezhetőre - fejtette ki Sáf­rány László. Ugyan helyben a csúcs­gasztronómiát képviselő étter­mek hiányoznak, de Egerben Macsinka János sokak sze­rint világszám pisztrángteker­cset tart étlapján. Az évtize­dek alatt barátság és élő mun­kakapcsolat szövődött az or­szág számos séfjével, Sáfrány László pedig arra biztatja őket, kreáljanak a szilvásváradi se­bes pisztrángból olyan új éte­leket, amelyeket kitehetnek a közönség elé és bekerülhetnek akár szakmájuk történelem­­könyvébe. Az alapokat tudják prezentálni. A lányai folytathatják Sáfrány László egyelőre nem gondolkodik azon, hogy ki­száll, de lányai folytathatják majd egyszer a családi vállal­kozást. Nem tereli őket ebbe az irányba, de ebbe nőttek be­le és van érzékük, felkészültsé­gük hozzá. A nagyobbik állat­tenyésztő-mérnökként végzett, a kisebbik okleveles fordító-tol­mács, és bölcsész létére óriási gasztronómiai érzéke van, és kiderült, mérnöki erényekkel is rendelkezik. A klímaválto­zás már komplexebb probléma a jövő szempontjából, a tömeg­­termelésről a hangsúlyt még inkább a minőségre és a piszt­rángból készíthető termékekre kell helyezni. VÁSÁRLÁSI UTALVÁNY A KEP ILLUSZTRÁCIÓ MEGJELENIK .. . I» > . L». RENDELJE MEG a Szabad Föld Kalendáriumot a 06-46/998-800 as telefonszámon vagy a www.lapcentrum.hu oldalon! A Joker Kalendárium-játék részletei a Szabad Föld 2021-es Kalendáriumában olvashatók KERESSÜK A MEGYÉK LEGJOBB GAMEREIT! \ JELENTKEZÉS: á www.mebyekcsataja.hu 1 MILLIÓ FT ÖSSZDÍJAZÁS! Sáfrány László kompetenciája a kályhában sült pisztráng, ami nemzeti parki termék is Fotó: T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents