Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-15 / 242. szám
2020. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 A szőlő felvásárlási árai megegyeznek a tavalyival Késlelteti az egri szüretet az időjárás Felvásárlási arak alakulasa 1 I Fajta I Forint kilogrammonként I' vörös 130-140 105-110 90-95 90-95 fehér 90-100 95-100 70-75 75-80 I Forrás: Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa Szüret az egri Tóth Ferenc Pincészetnél Illusztráció: Gál Gábor Az Egri borvidéken javában tart a szüret. Az ősszel harmadszor is beköszöntő esős napok azonban késleltetik a betakarítást. A hegyközségi tanács elnöke szerint az ötezer hektárnyi termőterület mintegy 60 százalékáról szedték már le a szőlőt a gazdák. A termésátlag várhatóan 100 mázsa alatt marad hektáronként. Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Október 9-ét jelölte meg az utolsó fajták szedésének kezdődátumául, s egyben a háromféle cabernet szüretének legkorábbi napjául Tarsoly József egri hegybíró. Mindazon gazdák, akik az elmúlt hét végén belefogtak a szedésbe, elkerülhették azokat a nehézségeket, amik azokat sújtották, akik kivártak, és a későbbi időpont mellett döntöttek. Az elhúzódó eső ugyanis hátráltatja a munkálatokat. Farkas László, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke a Hírlap kérdésére elmondta: javában tart még a szüret a borvidéken. Az ötezer hektárnyi termőterületből jó erős háromezerről szedték már le eddig a szőlőt. Eddig is késleltette a betakarítást a csapadék, hétfőtől pedig igen jelentős mennyiség hullott.- Megítélésem szerint ez a mostani esőzés bajt egyelőre nem csinál a szőlőben, viszont a szüreti munkát nehezebbé teszi. A merlot és a cabernet fajták vannak még a tőkén, utóbbi megközelítően 600-700 hektáron. A mintegy 1200 hektáron termő kékfrankosnak is szedetlen lehet még legalább az egyharmada, illetve a tőkén maradt eddig 200 hektárnyi hárslevelű is - mondta a hegyközségi tanács elnöke. Szavai szerint rothadástól, gombabetegségtől egyelőre nem kell tartani a hűvös idő miatt. A szőlő cukorfoka viszonylag magas, 18-20 fok közötti, de további fokosodás már nem lesz. Az idén nem volt kényszerérés, így a termés savtartalma is jól alakult, a savak intenzívebbek. Összességében az évjáratot jónak lehet mondani. A termés mennyiségét illetően még pontos adatot nem lehet tudni, hiszen a leszedett terület erős egyharmadáról érkeztek be eddig a jelentések. Ez alapján a termésátlag 97- 98 mázsára tehető hektáronként. Idén még a franciák is érdeklődtek a borvidékünkön termett szőlő iránt Kíváncsiak voltunk az értékesítés helyzetére is. Kérdés, hogy maradtak-e mélyrepülésben az évek óta igen alacsonynak tartott felvásárlási árak, amikre panaszkodtak a gazdák. Farkas László szerint megközelítően a tavalyi árak jellemzőek az idén is. Az elnök úgy véli, hogy az északi régió jobban profitálhatott volna a most igen erős alföldi keresletből. Mi több, francia érdeklődés is mutatkozott a magyar szőlő, jelesül az Egri borvidék termése iránt. Mindez azt mutatja, hogy Európa más boros országaiban is kisebb mennyiség termett a tőkéken, mint amire igény mutatkozik a borászatok részéről. A hegyközségi tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kilónkénti árak részben a minőségtől függenek, másrészt az előzetesen kötött szerződések is meghatározzák azt. A szórás ugyan nagy volt az idén, de egyfajta átlagolás elvégezhető. Ennek alapján a fehér fajták a 70-75 forinttól kilencven forintig keltek el kilónként. A kék szőlő 85 forinton nyit általában, de esetenként a 130 forintot is megadtak érte kilónként. Paverpoltechnikával készült alkotások láthatók Gyöngyösön A mesék világa a könyvtárban GYÖNGYÖS A Vachott Sándor Városi Könyvtárban kiállítás nyílt Hetedhét határon túl mesék és mondák világa, Paverpolba öltöztetve címmel. Katonáné Tóth Judit, a Kelet- Európa és Ausztria Paverpol Képviselet vezetője arról tájékoztatott, ez a képzőművészeti technika Hollandiából ered. Kizárólag természetes anyagokat, textilt, papírt, bőrt, csuhét, kendert használnak, majd utólag színezik az alkotásokat. A tárlat témájának ötlete, a mese, egy korábbi, irodalmi ihletésű kiállításon született, ahová sok anya elvitte a gyermekét. A mese az első lépés a világ megismerésében Fotó: Czímer Tamás A jövőben az ökoturizmus megformálását hirdetik meg. Tóvaj Erika, a gyöngyösi Való Álom Paverpol Stúdió mentora elmondta, hogy a huszonnyolc alkotó textilkollázsai és kisplasztikái egy hónapon át ingyenesen megnézhetők. A kiállítás tematikájához kapcsolódva, díjátadásra is sor került. A magyar népmese napja alkalmából a könyvtár által meghirdetett rajzpályázat eredményhirdetésén emléklapot és könyvet kaptak a legszebb képeket beküldő gyerekek, akik egy tanulságos állatmesét is megnézhettek. Sz. Sz. I. Kávéelégia Berecz renáta renata.berecz@med iaworks.hu Teljes bizonyossággal hittem, hogy a kávé forrón, de legalábbis frissen, melegen az igazi. A gőzölgő fekete, ami lendületet és szinte új lelket is ad. Aminek már az illatától is azt érzem, hogy ma is mindenre képes leszek, ha nem többre. Ami semmihez sem fogható módon simogat, mikor megiszom, lágyan, akár egy szerelmes férfi. így hittem. Aztán rá kellett jönnöm, már a kávé sem lehet ugyanaz, ahogy én sem. Mostanában, mire találkozunk, már hideg-rideg, nem a régi önmaga. Kiváltságos helyzetet kínál, olyat, ami csak keveseknek adatik meg: forró simogatását nem mindenkinek tartogatja. Nem vár, nem tud várni. Rám sem, de olykor meg is tudom érteni. Órákkal később csalódottan találok rá valahol az asztal vagy a konyhapult környékén. Épp ott, ahol akkor volt, amikor még értem, nekem gőzölgött. Aztán elhidegült. A magányos várakozás tette ezt vele. így jártunk mi ketten. Ezek a mindennapok. Megszokásból találkozunk. Nincs lassú, élvezetes rituálé, némi finomság mellé társaságnak. Nincsenek elnyújtott kortyok, merengések együtt. Nincs örömmámor, milyen gyönyörű napnak nézünk elébe, még akkor is, ha nem tűnik biztatónak. Reményteli tervezéseinket homály fedi már. Felhörpintem - talán az ízét is alig érzem -, s rohanok tovább. Akadnak, akik meghallják ilyenkor halk, panaszkodó motyogásomat, s azt mondják: „Miért nem melegíted meg? Ott a mikro.” Szúrós tekintettel veszem tudomásul: nem érthetik ők ezt. Mire találkozunk, már hideg-rideg Az esély teremtés társadalmi ügy A hatvani Zelnik Zalán is átvette Tehetségfüzetét Fotó: Berán D. EGER Új esélyteremtés - e címmel hívott életre műhelykonferenciát az Egri Roma Szakkollégium. A tegnapi esemény vezérfonalát a roma fiatalok továbbtanulási lehetőségei jelentették. Dr. Hadnagy József, a szakkollégium vezetője elmondta, hisznek az esélyteremtésben, mely közösségi alapú megközelítést kíván. Szavai szerint azonban a közösség ereje nélkül kevés a fáradozásuk.- Az esélyteremtés társadalmi kérdés, s ezért teszünk nap mint nap - emelte ki. Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektor felidézte, amikor Eszterházy püspök építkezésbe fogott, az első magyar vidéki egyetemet kívánta megteremteni.- A nagy formátumú tudós felismerte, a vidék felemelkedése a kiművelt emberfők gyarapítását eredményezheti. Az Eszterházy Károly Egyetem ma is kiemelt figyelmet fordít a esélyek megteremtésére. Az Egri Roma Szakkollégium hét éve működik, és munkája túlmutat a megszokott tanár-diák kapcsolaton. A szakkollégium tanulói élen járnak a társadalmi felelősségvállalás megvalósításában - fogalmazott. A társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkárság osztályvezetője elmondta, minden megteremtődik itt, ami esélyteremtő. Tóth Judit hozzátette, évtizedes barátságokat és a kreativitás kiteljesülését is jelenti számára az egri intézmény. Farkas Attila alpolgármester emlékeztetett arra: amikor az iskolások digitális oktatásba kényszerültek, a város szegregált területein gond volt az eszközök hiánya.- Kiemelném a két évvel ezelőtt indult önszerveződő csoport tevékenységét. A Száláért Tenni Akarók Csoportjának tagjai tavasszal sokat segítettek a városrészben élő fiataloknak - tette hozzá. Ballagó Zoltán, az Egri tankerület Központ igazgatója is hangsúlyozta, az esélyegyenlőségért sokat tesznek, és fontos feladatuk az átmenetek, az óvodából iskolába s onnan a középiskolába jutás megkönnyítése. Megemlítette az Arany János Tehetséggondozó Programot, ez Egerben két intézményben is működik. Oroján Sándor önkormányzati frakcióvezető, a Szala városrész képviselője is elismerte az Egri Roma Szakkollégium munkáját. M. H.
