Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-08 / 236. szám

2020. OKTÓBER 8., CSÜTÖRTÖK 12 HEVES MEGYE GAZDASÁGA Támogatást kémek a digitalizációhoz is Nagy Lajos, a HKIK alelnöke, dr. György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára és File Sándor, a HKIK főtitkára a fórumon. I Fotó: Huszár Márk Kevesebb a társas vállalkozás HEVES MEGYE Növekedésnek indult a vállalkozások szá­ma a megyében a nyáron. Tavaly augusztusban még 48 ezer 478 működőt tar­tottak számon a megyében, ezek száma márciusig nőtt, majd a járvány idején csök­kenésnek indult. Június óta ismét növekvő trend kezdő­dött, így augusztus végén 48 ezer 644 működő megyei vállalkozást tartottak nyil­ván. A gazdasági társaságok száma azonban egy év alatt csökkent harminccal, 9097- re, az önálló vállalkozók szá­ma gyarapodott, a számuk 39 ezer 547 volt. T. B. Várják a leendő képzőhelyeket EGER A már működő, illetve a leendő gyakorlati képző­helyek számára rendez fel­készítést a megyei kereske­delmi és iparkamara októ­ber 15-én tíz órától a kama­ra székházában. Az érdekelt vállalkozások gazdasági, hu­­mánerő-politikai és fejleszté­si területen dolgozó munka­társainak jogi és pénzügyi is­mereteket nyújtanak a cégek és tanulók jogairól, kötele­zettségeiről, a költségekről, az elszámolásról. T. B. Mínuszban maradt az építőipar HEVES MEGYE Júliusban az építőipari termelés volume­ne országosan 21 százalék­kal - a munkanapokat fi­gyelembe véve 18,7 száza­lékkal - elmaradt az egy év­vel korábbi, magas bázistól. Az épületek létesítése 18,8, az egyéb építményeké 22,9 százalékkal csökkent. He­vesben az építőipari cégek júliusban 3,5 milliárd forint­nyi munkát számoltak el, ami 8,5 százalékos visszaesés. A régióban a borsodi csökke­nés ennél kisebb, a nógrádi nagyobb mértékű volt. T. B. A következő európai uniós pályázati ciklus gazdasági programjára tettek javasla­tokat Heves megyei cégve­zetők. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER A közelmúltban előad­hatták legfőbb kéréseiket He­ves megyei kis- és középvál­lalkozások vezetői a követke­ző hétéves uniós költségveté­si ciklussal és pályázatokkal kapcsolatban. A Heves Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­marában (HKIK) az Innováci­ós és Technológiai Minisztéri­um képviselőjének mondhat­ták el észrevételeiket, amiket a HKIK foglalt össze.- A minisztérium az új programozási időszak terve­zésén dolgozik, s arra volt kí­váncsi, hogy a gazdaság fej­lesztését szolgáló program mire koncentráljon, milyen át­alakítások szükségesek a pá­lyázati rendszerben - mondta File Sándor, a HKIK főtitkára. - A kormány a hozzáadott ér­téket növelő beruházásokat tá­mogatja. Azt a pályázatkiírási szemléletet viszik tovább, amely szerint foglalkoztatot­tanként lehet pályázni. Rövi­dítenék a pályázatok megje­lenéstől bírálatig tartó idejét, segítenék a likviditás fenntar­tását azzal, hogy az előre oda­adott, visszatérítendő pénz­eszközök a vállalások teljesü­lésével átalakulnának vissza nem térítendő támogatássá. A vállalkozások mindezt tá­mogatható céloknak tekintik. A megyei kis- és középvál­lalkozók (KKV) - az összes, megyénkben fontos gazdasági ágazatot lefedve - röviden fog­lalhatták össze kéréseiket. Fi­le Sándor szerint kiemelendő, hogy legyen patrióta a magyar egészségügy és egészségipar, a kórházak ugyanis csak húsz százalékban szereznek be ma­gyar termékeket. Elhangzott: a hazai cége­ket láthatóvá kell tenni külföl­dön, segíteni őket kiállításo­kon való megjelenésben. Fon­tos az olcsó bérlakások kérdé­se, erre programot kell indíta­ni. Ezzel itthon lehetne tarta­ni a fiatal, képzett munkaerőt még a külföldinél alacsonyabb munkabérekkel is, a munkál­tatók adókedvezménnyel mo­tiválhatók ennek támogatásá­ra. ÁFA-kedvezményekre len­ne szüksége az építőiparnak.- Egyetértés van a vállal­kozások között abban, hogy a KKV-k szabályozását uni­ós szinten kell átgondolni, ugyanis nagyok a különbsé­gek egy 249 munkavállalóval működő magyar és német cég eredményei között - magya­rázta File Sándor. - Nem lét­szám-, hanem árbevétel-ala­pú szabályozást szorgalmaz­nak. Ez határozza meg a de minimis alapú támogatáso­kat, ennek 200 ezer eurós ke­rete szűk keresztmetszet a na­gyobb KKV-k számára. Ha ki­merítik, akkor nem kaphat­nak például foglalkoztatá­si támogatást. Szükség van a digitalizáció, a robotika erősí­tésére, hiszen a munkaerőpiac kapacitása véges. Négy-öt éve még kevesen ismerték a ne­gyedik ipari forradalom vív­mányait, ma kis cégek is he­gesztőrobotokat vásárolnak. Racionalizálás, automatizálás szükséges, az erre való átál­láshoz pénz és tudás kell. Hozzátette, hogy ha a vállal­kozásoknak további vélemé­nye volna a pályázatokról, azt a kamara továbbítja az illeté­keseknek. Kevesebb munkahelyi baleset történt HEVES MEGYE Csökkent a mun­kahelyi balesetek száma az idei első félévben, áll az Inno­vációs és Technológiai Minisz­térium Munkavédelmi Főosz­tálya által közzétett adatsor­ban. A visszaesés várható volt, hiszen a koronavírus-járvány miatt munkahelyek álltak le, vagy kevesebb volt a munká­val töltött idő. Heves megyében az első fél­évben 367 baleset következett be munkahelyeken, szemben az egy évvel korábbi időszak 403-ával. Ám az elmúlt fél év­tized átlagánál még mindig több szerencsétlen esemény következett be, hiszen a tava­lyi adat kiugró volt a korábbi évek 300-350 közötti esetszá­mához képest. A halálos kimenetelű és a súlyos, vagy csonkulással já­ró munkabalesetek száma ugyanakkor nem lett keve­sebb. Az idei első hat hónap­ban ugyanúgy ketten vesztet­ték életüket, mint egy évvel korábban, illetve a 2016-2018- as évek első félévének átlagá­ban. A haláleseteken túl azon­ban történt két súlyos kimene­telű és egy súlyos csonkulásos nemkívánatos esemény. A fel­dolgozott jegyzőkönyvek alap­ján az első félévben hat kevés­bé súlyos csonkulásos eset is történt, míg tavaly három, az azelőtti két esztendőben pedig kettő, de a 2016-os hat is jóval elmarad az idei számoktól. Ketten haltak meg munkabalesetben a megyében Országosan is mérséklődött természetesen a munkahelyi balesetszám, az idén 9706-ot jelentettek fél év alatt, míg ta­valy all ezer 150-et is megha­ladta, de az előtte lévő két esz­tendőben is több volt a mos­taninál, hatszázötvennel, il­letve kettőszázötvennel. Ke­vesebb volt a tragédia is, hu­szonkilencen veszítették éle­tüket a munkahelyükön. Nem tört meg a négy éve tartó csök­kenő tendencia, hiszen míg 2016 után egy nagy ugrás kö­vetkezett és 45-en haltak meg munkahelyi bpleset miatt, ez előbb 35-re, a múlt évben 32- re csökkent. T. B. Jobb szabályozásokat varnanak A turizmus kiemelt ágazat. File Sándor szerint a vállalko­zók jónak tartják az állami inf­rastruktúra-beruházásokat, de fontos lenne, hogy azokban sa­ját szolgáltatásaikkal is részt vehessenek. Az ország nem csak a Balatonból áll, ezért jó volna, ha például a Tisza-tavat is jobban reklámoznák. A pá­lyázati rendszereknél azt szor­galmazták a cégvezetők, hogy azok a gazdaság fehérítését priorizálják, jussanak előnyhöz azok, akik szabályosan foglal­koztatják dolgozóikat. Javasol­ták, hogy a vidékfejlesztési pá­lyázati rendszert a sajátossá­gai miatt válasszák le a beru­házásokat ösztönző szabályo­zási rendszerről, ez megköny­­nyítené az agrártámogatások elérhetőségét. Az élelmiszer­­ipari cégek és a multinacioná­lis láncok között egyenlőtlen a kapcsolat, jobb piaci normák­ra lenne szükség. A KKV-k fize­tik meg az aránytalanul drága minőség-ellenőrzési rendszer fenntartását, a beszállítói szer­ződések feltételeit gátak nél­kül szabhatják meg a láncok, amelyek finanszírozhatatlan fi­zetési határidőket kötnek ki. Elsősorban a megye nagyobb városaiban csökkent az ősz első hónapjában a munkanélküliség Ezerrel kevesebb álláskereső szeptemberben HEVES MEGYE Több mint ezerrel csökkent augusztus­hoz képest a nyilvántartott álláskeresők száma a me­gyében szeptemberben, áll a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatsorában. Szű­­kebb hazánkban múlt hónap­ban tizennégyezren kerestek munkát, a tavaly szeptembe­rinél még mindig háromezer­­hétszázzal többen. A régióban több mint 68 ezer ember volt állás nélkül, számuk kétezer­rel mérséklődött augusztus­hoz képest, de 12 ezerrel több volt az egy évvel korábbinál. Országosan 323 ezer volt a regisztrált álláskeresők szá­ma, ami 21 ezres csökkenés egy hónap alatt, de 80 ezres növekedés tavalyhoz képest. A munkavállalási korú népes­séghez mért munkanélküli­ségi ráta országosan 4,9, me­gyénkben 7,1, a régióban pe­dig 8,7 százalék volt. A négy nagyobb városban hétszázzal csökkent a mun­kanélküliek létszáma. Eger­ben majdnem kétezren, Gyön­gyösön több mint ezren, Hat­vanban nyolcszázan, Heve­sen hétszázan kerestek mun­kát, az első három városban a munkanélküliség aránya 5,6-6 százalék között volt, Hevesen 10,65 százalék. Har-A megye harminc településén volt tíz százaléknál magasabb a munkanélküliség aránya Illusztráció: Shutterstock mine településen haladta meg a munkanélküliség a tíz szá­zalékot, a legrosszabb helyzet­ben Terpes volt, majd Tarna­­zsadány és Szúcs következett, ezekben a falvakban a felnőt­tek 24-30 százaléka nem ta­lált bejelentett munkát. Az álláskeresők több mint fele semmilyen pénzbeli tá­mogatást nem kapott az el­múlt hónapban országos át­lagban. Hevesben két-három százalékponttal jobb a hely­zet, itt 7200-an kaptak ellá­tást, járadékot közel 1800-an, segélyt 1500-an, foglalkozta­tást helyettesítő támogatást négyezren. Országosan 16 ezer támoga­tott álláshelyet - ezek a köz­foglalkoztatást takarták - je­lentettek be a munkaadók, Hevesben 847 új munkahely­hez kértek pénzbeli segítsé­get. A nem támogatott álláshe­lyek száma tíz és fél ezer volt Magyarországon, szűkebb ha­zánkban 339, ami előrelépést jelentett a korábbiakhoz ké­pest. Összességében Heves megyében 1186 új álláshelyre lehetett jelentkezni, a koráb­ban is betöltetlen pozíciókkal együtt pedig majdnem 2400 helyre. Végül 1250 helyre vet­tek föl embert, így 2300 állás maradt üresen. T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents