Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-05 / 208. szám
www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu V EGYHÁZMEGU Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK SZEPTEMBER ÜZENETE „A bolond megveti apjának intését, de okos lesz, aki figyel a feddésre” (Péld 15,5). Tanévnyitó és új óvoda Törökszentmiklóson Az új óvoda kilencven gyermek elhelyezésére alkalmas Főegyházmegyei tanévnyitót tartottak augusztus 30-án a Szentháromság tiszteletére szentelt törökszentmiklósi római katolikus templomban. Az ünnepi összejövetelen a Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, az idén 10 éves Páhthy Endre Általános Iskola tanárai, diákjai, valamint a Szent Kristóf Óvoda pedagógusai és kicsinyei vehettek részt a járványügyi előírásoknak megfelelő módon és létszámban. A járvány miatt az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai és lelkipásztorai a Szent István Rádió és Televízió YouTube csatornáján keresztül követhették az ünnepi eseményt. A főpásztor Szent Gellért-díjakat adott át a tanévnyitón A résztvevőket Bordás Péter plébános és Lóczi Tamás, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) elnöke köszöntötte. Az összejövetelen részt vett Soltész Miklós államtitkár, aki a Kormány képviseletében gratulált a törökszentmiklósiak új óvodájához és sikeres új tanévet kívánt az egyházmegye pedagógusainak. A szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be, a jelenlévő lelkipásztorok koncelebrálásával. A főpásztor szentbeszédében az új tanév mottójáról beszélt: „Van itt egy gyermek...” (Jn 6,9). A szentmise után az érsek az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézmények vezetőinek és lelkipásztorainak javaslata alapján kitüntetéseket adott át. A Szent Gellért-díj arany fokozatában részesült: Pércsi Edit, az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium igazgatóhelyettese, Gáspárné Ali Júlia, a mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Iskola igazgatóhelyettese, dr. Kovácsné Nikházy Eleonóra, a m iskolci Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatója, Lovász Tiborné, a nagykörűi Petrovay György Katolikus Általános Iskola, Óvoda óvodapedagógusa, hitoktatója. A Szent Gellért-díj ezüst fokozatát vehette át: Kóródi Benedek, a füzesabonyi Széchenyi István Katolikus Általános Iskola karbantartója, Tési Ildikó, a jászalsószentgyörgyi Szent György Katolikus Óvoda, Általános Iskola tanára, hitoktatója és luhászné Nyusti Klára igazgatóhelyettes, a sárospataki Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola igazgatóhelyettese. Pánthy Endre kanonok sírjának megkoszorúzása után Ternyák érsek megáldotta az új óvodát, amely 475 millió forintból épült fel uniós és kormányzati támogatással. Tervdokumentációját a Hadas Építész Mérnöki és Művészeti Kft. készítette Rudolf Mihály vezető tervezővel az élen, az építési munkákat a Stílusterv Kft. végezte. A régi, rossz állapotban lévő épület helyére került az új óvoda, amely 90 gyermek befogadására alkalmas. Az új épületben helyet kaptak szocializációt, mozgásfejlesztést, fejlesztést segítő helyiségek, szabadidős programoknak lehetőséget biztosító terek, kialakításra került tornaszoba, játszóudvar és parkoló is. A programot az óvodások műsora zárta. Homa János Főpásztori szentmise Füzéren és Egerben Füzéren Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe előtt Horváth Jenő polgármester köszönetét mondott Ternyák Csaba egri érseknek azért, hogy ismét liturgikus hely lehet a várkápolna. A {»lgármester a felújításiján résztvevő szakembereknek, a helyi lakosoknak is megköszönte azt a szolgálatot, melynek eredményeképpen ismét eredeti szépségében pompázhat a kápolna. A főpásztor a szertartás elején úgy fogalmazott: arra a vízre kéri majd Isten áldását, mellyel a kápolna falait és a híveket fogja meghinteni, hogy megszenteljen és megtisztítson. A főpásztor szentbeszédében úgy fogalmazott, a vár termei szimbolizálják az emberi élet egy-egy szegmensét. Vannak külső terek, ahová sokakat beengedünk és vannak olyanok, ahová csak a család, a bizalmas léphet be. Legbelül van az a szentély, ahol az Isten lakik. Sokan szinte soha nem lépnek be ide, inkább menekülnek, mert félnek a magánytól, attól, hogy itt szembesülnek önmagukkal és Istennel. A mai világban azt látjuk, hogy sokan elhagyták az istenes életet, és a templomnak sincs már központi szerepe életükben. Talán éppen ez a félelem a magyarázat minderre. És csodálkoznak, hogy boldogtalanok... Azért van ez, mert a boldogságot kívül keresik, pedig az bent lakik, a szívünk mélyén. Máriát azért mondta boldognak egy asszony az evangéliumban, mert ő, aki mint Isten frigyszekrénye Jézust a szíve alatt hordozta tudta, hogy belül lakik a boldogság. Ezért ünnepeljük úgy, mint mennyekbe felvett királynőt, akik az Úr testestül-lelkestül felvett a mennybe és aki nekünk is utat mutatott. Arra tanít bennünket ez a várkápolna, hogy vigyázzunk életünk szentélyére, arra a belső várkastélyra, amelynek leírására Avilai Szent Teréz egy külön könyvet szentelt. A szentmisét követően a történelmi egyházak jelen lévő képviselői is áldást mondtak a megújult kápolnában. Ismét liturgikus hely lett a várkápolna Szent István azt üzeni nekünk: nincs másik alap. csak Krisztus Egerben egyházmegyénk alapítója, Szent István királyunk ünnepén, augusztus 20- án délelőtt szentmisét mutatott be a bazilikában Ternyák Csaba érsek. Szent István ünnepe egyházi főünnep, s egyúttal legfontosabb nemzeti ünnepünk is - mondta el a főpásztor szentbeszédében. Hozzátette: nemcsak király volt, hanem apostol is, vagyis küldött, hiszen amikor megkapta a koronát a pápától, nemcsak királyi megbízást kapott, hanem azt a feladatot is, hogy szervezze meg az egyházat Magyarországon. Az érsek elmondta: három évvel ezelőtt került az Érseki Palota díszudvarára államalapítónk szobra, s az alkotás a szent király előtt, mint az egyházmegye alapítója előtt tiszteleg. Egyik kezében az alapítólevelet, másikban az apostoli keresztet tartja. Milyen üzenete van ma ennek az ifjú királynak? - tette fel a kérdést az érsek. A szentmise olvasmányain keresztül arra bátorít, hogy építsük tovább életünket az evangélium alapjaira, legyünk Krisztus-hordozók, megújult emberek. Ezer évvel ezelőtt Szent István nem félt Krisztusra alapozni, elfogadta hitét és szentnek tartotta a pápától kapott koronát. Nem félt a múltba révedé táltosoktól, az okoskodó és értetlenkedő rokonoktól, vagy a harcos ellenségtől. Megtalálta élete házának szikla alapját és semmi sem tudta eltántorítani, hogy arra építsen házat, hazát és jövőt. És ma is ezt üzeni nekünk: nincs másik alap, csak Krisztus. A főpásztor a szentmise végén megáldotta az új kenyeret. Az idei sajátos helyzet miatt - a korábbi hagyományoktól eltérően - most nem osztották ki a hívek között a megszentelt kenyereket, rászoruló családok kapják meg ezeket. A szentmisén köszönetét mondtak a hevesi gazdáknak, az egri malomnak, az Agrárkamarának és az Egererdő Zrt-nek a felajánlott kenyérért. Bérczessy András JEGYZET A z elmúlt hónapokban a /\ böjtnek egy sajátos formá- JL JL)át ismertük meg, amit eucharisztikus böjtnek is nevezhetnénk. A járványhelyzet miatt még vasárnap sem vehettünk részt a szentmisén és nem járulhattunk szentáldozáshoz. Csak rádión és közösségi portálokon keresztül hallgattuk a szentmisét. Ezzel kapcsolatban az egyik püspök atyánk így nyilatkozott. „Ne azt kérdezzük, hogy miért engedte meg ezt a Jó Isten, hanem azt, hogy' mire akar ezzel tanítani bennünket.”Például arra, hogy a föltámadt és megdicsőült Krisztus többféle módon is jelen van az Ó Egyházában. Nem kizárólag a szentmisében és a szentáldozásban, másféleképpen is találkozhatunk Vele. A Biblia és Egyházunk tanítása szerint a feltámadt és megdicsőült Krisztus ötféle módon is jelen van az Egyház közösségében (vö. SC, 7. p.j. Jelen van közöttünk, az imádkozó közösségben, hiszen ő azt ígérte, hogy „ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,20) Azután jelen van az Isten igéjében, ugyanis az evangélivalóvá számukra az Egyház közösségében. Arra ritkán szoktunk gondolni, hogy az Úr Jézus jelen van közöttünk a szentségekben, hiszen Többféle jelenlét um sorai által maga az Úr Jézus az, aki szól hozzánk, aki hirdeti számunkra az Isten országának örömhírét. Gondoljunk csak Jézusnak azokra a szavaira, amikor a következőt mondotta az apostoloknak. „Aki titeket hallgat, azengem hallgat.”(Lk 10,16) Ez a magyarázata annak, hogy tiszteletünk jeléül, amikor a szentmisén az evangéliumot hallgatjuk, fel szoktunk állni. Az ünnepélyes szentmiséken pedig megtömjénezziik az evangéliumos könyvet és körmenetben végighordozzuk a templomban. Jelen van közöttünk az Úr Jézus papjaink személyében, akik Jézust, a jó pásztort teszik jelenmind a hét szentségben Krisztus csodálatos erejében, a megváltás kegyelmében részesülhetünk. Az Egyházban a szentségek által Krisztussal, a megdicsőült Krisztussal találkozhatunk. A szentségek nem csupán a kegyelem eszközei, hanem találkozási események. Modern kifejezéssel élve: „rituális kommunikáció”. Ezt a nagy igazságot találóan fogalmazza meg már Szent Ambrus (Í397), Milánó szent püspöke is. „Nem tükör által, nem az emlékezés útján, hanem szemtől szembe megmutatkoztál nekem Krisztusom, téged a szentségeidben feltalállak.” (Apológia David, 12,58) A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve gondoljunk gyakran arra, hogy az Úr Jézus különleges módon, valóságosan jelen van megdicsőült testével közöttünk az Oltáriszentségben, a kenyér és a bor színében. Az Eucharisztia a legfőbb szentség, mert a többi szentség csak közvetíti számunkra Isten kegyelmét, az Oltáriszentség pedig magát a kegyelmek szerzőjét és forrását, a megváltó Jézust adja nekünk. Ezért szoktuk azt mondani, hogy a „szentségek szentsége”. Szent II János Pál pápa szerint „az Egyház legdrágább kincse, amit csak magáénak mondhat történelmi zarándokúján". A z eucharisztikus kongresz/\ szus jelszava („Minden JL JLforrásom belőled fakad”) pedig arm figyelmeztet bennünket, hogy az Eucharisztia keresztény életünk és az Egyház életének egyik legfontosabb forrása. Dolhai Lajos
