Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-29 / 228. szám

2020. SZEPTEMBER 29., KEDD GAZDASÁG y Olyan helyszínt választanak a párok, ahol nincs 23 órás időkorlát Cselezgetnek a lagzikkal Esküvő járvány idején. A lakodalomban nehezebb maszkviselésre bírni a násznépet Fotó: Unger Tamás Tízezer pár halasztotta ősz­re az esküvőjét tavaszról a kijárási korlátozások miatt, most az új szabályozás ne­hezíti a dolgukat. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu RENDEZVÉNYPIAC Áprilisban még erős őszben reményked­tek az esküvői piacon dolgozó vállalkozások, mára azonban kiderült, hogy a járvány má­sodik hulláma miatt idén már nem lesz fellendülés. A Cere­móniamester Szövetség kuta­tása szerint csaknem tízezer pár halasztotta őszre az es­küvőjét a tavaszi időszak ki­járási korlátozása miatt. Ezek­re is vonatkozik az a rendelet, amely szerint lehet ugyan es­küvőket tartani, de a vendég­látóhelyeknek 23 órakor be kell zárniuk. A szövetség úgy véli, ez szembemegy a magyar hagyományokkal, és ellehe­tetleníti az esküvőket - im­már másodszor. Nagyon sokan választa­nak az esküvői vacsora hely­színéül szállodákat - emel­te ki Tóth Mihály, a Ceremó­niamester Szövetség elnöke, hozzátéve, hogy a jelenlegi előírások szerint az esküvőre érkezők számára vendéglátó­­helynek minősül egy ilyen ét­terem, amelyet így 23 órakor be kell zárni. A szállodaven­dégeknek viszont a szolgál­tatáshoz tartozik a bár, ame­lyet hajnalig is igénybe ve­hetnek. Vagyis, amelyik es­küvői vendég ott száll meg, az mulathat hajnalig, de ame­lyik nem alszik ott, azt tilos kiszolgálni. A szervezet meg­üzente az illetékes tárcának, hogy tegyék általános sza­bállyá, hogy az esküvői ren­dezvényeken 23 óra után is lehessen tartózkodni, ezzel is feloldva a jogi paradoxont, és lehetővé téve több ezer fiatal pár lakodalmát.- A Magyar Vendéglátók Ipar­testületének elnöke, Kovács László szerint a vírus nem is­meri az órát, aki fertőzötten megy egy esküvőre, az folya­matosan fertőz, és nemcsak az étteremben, hanem a kultúr­­házak, iskolák különtermében is. A szakma érti, hogy a ren­delkezés alapja az éjszakai tö­meges bulik megakadályozá­sa volt, ahová jellemzően fia­talok indulnak el 23 óra után, de a sietős jogalkotás disszo­nanciához vezetett. A csalá­di rendezvények, az igazolha­tóan esküvő alkalmából ösz­­szegyűlt társaságok számára legalább éjjel két óráig életsze­rűbbnek tartaná a vendéglátó­­helyek nyitvatartásának enge­délyezését az ipartestület. Az év végéig még 1000-1500 la­kodalomra és esküvői vacso­rára kerülhet sor Kovács Lász­ló becslése szerint. Az új rendelet miatt sokan úgy döntöttek, hogy korábban kezdik a nagy napot, és a tör­vényben meghatározott zár­órával véget ér az ünneplés, míg mások inkább a helyszí­nen változtattak: olyan helyen tartják az esküvőt, amely­re nem terjed ki az időkorlát - mondta a Világgazdaság­nak Isik Zsuzsa, a több mint 25 ezer tagot számláló Meny­asszonyi Csevegő Facebook­­csoport alapítója. Tavaszhoz képest sokkal nagyobb a feszültség a háza­sulandó párokban, a legtöbb fejtörést az okozza, hogy sok vendég mondja le az esküvőt a járványtól való félelem mi­att. A tömeges visszalépés fő­ként az utolsó néhány napban nagy érvágás, akkor ugyan­is már nem lehet lemondani a megrendelt ételeket és italo­kat, vagyis az eredeti létszám alapján kell fizetni. Szintén tapasztalható, hogy a szolgál­tatók tavaszhoz képest kevés­bé toleránsak, mert lassan fel­élik az összes megtakarításu­kat, szükségük van a bevéte­lekre a túléléshez. Isik Zsuzsa szerint sok pár már nem az esküvő halasztá­sa, hanem a teljes lemondása mellett dönt, mert a járvány miatt jövőre sem mernek ter­vezni. Új foglalások is nehe­zen érkeznek, a legtöbb az idei esküvők áthelyezéséből ered. Az elmaradó rendezvények miatt sok esetben 30-40 szá­zalékkal emelkednek az árak jövőre, főleg olyan szolgálta­tóknál, amelyeknek eleve ma­gasak a költségeik. HÍREK Panaszkodnak a webboltokra ONLINE Jelentősen nőtt a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) érkező panaszok szá­ma, ami a bővülő online ke­reskedelmi forgalmat még inkább növelő koronavírus­­járvánnyal magyarázható - mondta Rigó Csaba Balázs, a hivatal elnöke az Ml tele­vízióban. Felidézte, a GVH már márciusban felhívta a fo­gyasztók figyelmét az interne­tes vásárlás buktatóira, és a webboltosokat is emlékeztet­ték a jogszerű hirdetés szabá­lyaira. Az utóbbi időben a ko­ronavírussal kapcsolatos fél­revezető reklámokkal, étrend­kiegészítőkkel és online szál­lásfoglalással kapcsolatban is érkeztek panaszok. MW Madárlesre várják az érdeklődőket PROGRAM A hétvégén rende­zik a 27. európai madármegfi­gyelő napokat, a Magyar Ma­dártani Egyesület 18 megyé­ben és Budapesten mintegy 50 helyszínen várja az érdek­lődőket szombaton és vasár­nap. Tavaly 35 ország 1089 helyszínén több mint 4,2 mil­lió madarat figyelt meg a kö­zel 29 ezer résztvevő. Az eu­rópai nap játékos verseny is az országok között, a helyszí­nek, a résztvevők és a megfi­gyelt madarak száma alapján dőlnek el a virtuális dobogós helyek. Magyarország az első ötben szokott szerepelni, ta­valy mindhárom kategóriában az élen végzett. MW NAK: Van és lesz is elég élelmiszerünk Jóízűen válogatnak a növények között a marhák Mit szeret a tehén? Jobban hízik, jobban neveli borját a jól pásztorolt jószág Fotó: MTI ELLÁTÁS Az élelmiszer-ellátás­ban nem lesz fennakadás, a hazai élelmiszerek biztonsá­gosak, az előállítás során szi­gorúan követik az előírásokat- hívja fel a figyelmet a NAK. Tavasszal a lakosság nagy ré­sze felesleges felvásárlásba kezdett, jelenleg szerencsére nincsenek erre utaló jelek. A kamara tavasszal is felhívta a figyelmet arra, hogy nincs ok pánikszerű felvásárlások­ra, Ne spájzolj! néven kam­pányt is indított. A következő hónapokban a fogyasztók is felismerték, hogy nem volt és nincs ok aggodalomra az ellá­tás folyamatossága miatt. Magyarország az adottságai révén nemcsak hogy önellátó élelmiszerből, de egyben je­lentős élelmiszer-exportőr is- mutat rá a NAK. A járvány­helyzetben különös jelentősé­ge van ennek: a hazai mező­gazdaság és élelmiszeripar fo­lyamatosan képes biztosítani a lakosság számára az élelmi­szereket, de az ország termelé­si potenciálja még ennél jóval magasabb szintre is emelhető. Az élelmiszeripar a harma­dik legnagyobb feldolgozó­­ipari ágazat hazánkban, az 5400 aktívan működő élelmi­­szeripari vállalkozás közvet­lenül mintegy százezer em­bert foglalkoztat, a magyar mezőgazdaság által megter­melt alapanyagok 65 száza­lékát dolgozza fel minőségi élelmiszerekké. Hazánkban mindig elsődleges szempont a belső piac ellátása, és csak ezt követően történik meg a felesleg exportja. A hazai kis­kereskedelmet tekintve pe­dig elmondható, hogy a bol­tok polcain évek óta az élel­miszerek több mint kéthar­mada hazai áru. MW Fontosabb az időjárás előrejelzése KLÍMAVÁLTOZÁS Az időjárá­si, éghajlati, levegőkörnyeze­ti megfigyelések során gyűj­tött adatok, az elemzésük, va­lamint az előrejelzések sú­lya jelentősen megnőtt a dön­téshozatalban - hangsúlyoz­ta Nagy István agrárminisz­ter az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) megalakulá­sának 150. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen. A globális éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mér­sékléséhez, a magyar agrá­­rium versenyképességének megőrzéséhez, a gazdálkodás megtervezéséhez egyaránt nélkülözhetetlenek a meteo­rológiai adatok, az előrejelzé­sek, a hosszú távra szóló ég­hajlati modellek. A szélsősé­ges időjárási jelenségek, köz­tük az özönvízszerű esőzések, az aszályok, az intenzív hő­hullámok miatt az emberek egyre kiszolgáltatottabbak, a kárenyhítés gazdasági eszkö­zei pedig egyre sérülékenyeb­bek - emelte ki a miniszter. Kitért rá, az Agrárminisz­térium nagyszabású progra­mokat indított az éghajlatvál­tozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére. Ezek közül ki­emelte az öntözésfejlesztést és az országfásítási programot. Hozzátette: arra törekszenek, hogy összehangolják az ag­rártárca intézkedéseit a mete­orológiai szolgálat fejlesztése­ivel, amelyek közül kiemelke­dik a 280 állomásból álló or­szágos automata mérőhálózat felújítása, bővítése. MW KUTATÁS Pásztorok bevoná­sával végezték a kutatást, amelyből kiderült, hogy a szarvasmarhák száznál is több növényfajt felismernek, és mindegyikhez más mó­don viszonyulnak a legelőn. A több évig tartó vizsgálat ered­ményéről az Ökológiai Kutató­­központ munkatársai és a köz­reműködő pásztorok a Journal of Applied Ecology című szak­lapban számoltak be. Molnár Zsolt ökológus és kollégái, valamint Máté Já­nos és Sáfián László pászto­rok közös kutatásából kide­rül, hogy a marha mindegyik növényhez más módon kö­zelít. Van, amelyiket annyi­ra szereti, hogy odalép hoz­zá vagy odahajtja a fejét, más fajokat türelmesen fogyaszt. De vannak olyanok is, ame­lyeket csak valami finomab­bal együtt hajlandó legelni, vagy csak aprókat harap belő­le, vagy csak a virágát szereti. Emellett sok olyan növényfaj is van, amelyeket csak meg­szagol vagy egyszerűen ki­kerül, míg egyeseket annyira nem szeret, hogy kirázza őket a szájából, ha véletlenül oda­kerülnek. A tanulmány sze­rint a marhának tízféle viszo­nya volt a legelő 117 vizsgált növényfajához, amelyeket lát­hatóan felismert. A kutatók szerint a pászto­rok tudják befolyásolni a mar­ha kívánságát, ízlését, így a jószág olyan növényeket is megeszik, amelyeket annyira azért nem kedvel. A pásztor tudja, hogy nem a frissen haj­tott üde zöld füvektől, hanem a tápanyagokban tartalma­sabb, de szárazabb, bizonyára íztelenebb fűtől hízik jobban a jószág. A jól pásztorolt állat ezért jobban hízik, jobban ne­veli a borját, ezért több hasz­not is hajt. Azaz a gazdának is hasznos a pásztorok tudomá­nya. A pásztor folyamatosan figyeli a legelőjét, és igyek­szik úgy karbantartani, hogy őszig kitartson a fű, és a kö­vetkező évben is jól lehessen tartani rajta a jószágot. A tudósok szerint a pász­torolt jószág a természetvé­delemnek is sok jót tehet, a védett növények és álla­tok szempontjából is kedve­zőbb lehet a gondos tartás. A pásztor meg tudja akadá­lyozni egyes foltok túllegelé­­sét, más helyeken pedig a le­­gelés elmaradását, mindkettő káros lehet sok ritka fajnak. A pásztor és a természetvédő együttműködéseként vissza­szoríthatok a túlzottan elbur­jánzott fajok (például a sás és a nád) vagy éppen a tájidegen, inváziós növények, például a japánakác. Megemlítik, hogy új szak­ma született: a természetvé­delmi pásztor érti elődei tu­dományát, követi a hagyomá­nyukat, de közben érti a mo­dern természetvédelem célja­it is. Ilyen pásztorok már van­nak Franciaországban és Spa­nyolországban, de újabban már Magyarországon is. MW Folyamatos az utánpótlás a hazai árukból Fotó: Shutterstock

Next

/
Thumbnails
Contents