Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-28 / 227. szám
2020. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ GAZDASÁG y A környezetvédelem és a versenyképesség nem állnak ellentétben Telepítsünk napelemet! A családi házak tulajdonosai 30-40 százalékos támogatást is elnyerhetnek Fotó: MTI Többek között arra is ösztönöznék az energiaszolgáltatókat, hogy hatékonyabb legyen az energiafelhasználás a fogyasztóknál. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ZALAEGERSZEG Magyar és európai uniós forrásból 30-40 százalékos támogatást is nyerhetnek majd a családi házak tulajdonosai napelemes rendszerek telepítésére - közölte az innovációs és technológiai miniszter Zalaegerszegen. Palkovics László a GreenTech - Zöldenergia és fenntarthatóság című szakkiállítás és konferencia keretében a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem összefüggéseiről tartott előadásában. Arról is beszélt, hogy nemcsak hitellel, hanem vissza nem térítendő támogatással is szeretnék serkenteni a megújuló energiaforrások használatát. Az elképzelések szerint az energiaszolgáltatókat arra ösztönöznék, hogy a fogyasztóknál hatékonyabb legyen az energiafelhasználás. Példaként az okosmérők felszerelését említette a miniszter, ami az energetikai rendszerek átalakításának egyik legnagyobb projektje lesz. ügy vélekedett, hogy a környezetvédelem és a versenyképesség nem áll ellentétben egymással, a kétfajta szemlélet egymást erősíteni is tudja. Szólt arról is, hogy az ENSZ és az Európai Unió kitűzött energiapolitikai céljainak megfelelően Magyarország is vállalta, 2050-re karbonsemlegessé válik. Mint elmondta, ehhez 95 százalékkal kell csökkentenünk a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Az EU mostanáig 25 százalékos csökkenést ért el, Magyarország ennél jobb, 33 százalékos szintnél jár - ismertette. Palkovics László kifejtette: nem egyszerű feladat a klíma- és az energiapolitika összehangolása, a szennyezőanyagkibocsátás csökkentése, az alkalmazkodás a változó éghajlati viszonyokhoz és a szemléletformálás. Eközben gondoskodni kell az ellátásbiztonságról, a fogyasztó által megfizethető árakról és a fenntarthatóságról - fejtette ki. „A kormány klímavédelmi akcióterve alapján a karbonsemlegesség elérése 2050-ig mintegy 50 ezer milliárd forintba kerülhet, de az a cél, hogy azt ne az adófizetők, hanem a „környezetrongálók” fizessék meg. Továbbá, hogy a költségek ne vezessenek az energia- és közvetve az élelmiszerárak emelkedéséhez” - mondta a miniszter. Magyarország az EU-n belül a jól teljesítő tagállamok között van, 2030-ra a földgázfogyasztás csökkentése és ezzel az importfüggőség javítása és a karbonsemleges áramelőállítás 90 százalékos arányának elérése a cél. Ehhez szükség van a paksi atomerőmű kapacitásának növelésére, a napelemes erőművek bővítésére, illetve a Mátrai Erőmű átalakítására is. Ez utóbbihoz az EU Life programja jelentős támogatási összeg biztosításáról döntött - közölte. A hazai klímavédelmi akcióterv része az ország megtisztítása az illegális hulladékoktól, az egyszer használatos műanyagok betiltása 2021 júliusától. Ezzel párhuzamosan évente 10 milliárd forintos forrással támogatják a műanyagipar zöldfejlesztéseit - mondta Palkovics László. HÍREK Hitelfelmondási tilalom jöhet BUDAPEST A hiteltörlesztési moratórium 2021 első fél évi folytatása mellett a kormány várhatóan hitelfelmondási tilalmat is hirdet - mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó a Magyar Nemzetnek. „Jövő januártól lesznek olyan ügyfelek, akik fizetési nehézséggel szembesülnek, és nem választhatják a moratóriumot. Ezen ügyleteknél az előírások szerint 90 nap nem fizetés után a bank megkezdheti a követelés behajtását. Ehelyett azonban januártól június végéig lesz lehetőség párbeszédre” - jelentette ki Nagy Márton. MW Várak és kastélyok újulnak meg KOMLÓDTÓTFALU Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban mintegy 60 milliárd forintot fordít a kormány kastélyok és várak megújítására - közölte a Miniszterelnökség államtitkára a komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria 643 millió forintból megvalósuló felújításának alapkőletételén. György István elmondta, a nemzeti vár- és kastélyprogram részeként Soprontól a román határ mellett fekvő Komlódtótfaluig 34 helyszínen újulnak meg látványosságok, köztük 19 kastély és 15 vár. A Becsky-Kossuthkúria beruházását 442 millió forint uniós és 202 millió forint hazai forrásból finanszírozzák. MW Piacvezérelt K+F-pályázat jön húszmilliárdos kerettel Eddig csupán alig hárommilliárd forint támogatást nyertek el Magyarországon a fenntarthatósággal kapcsolatos innovációk 2018 óta - jelezte Birkner Zoltán a zöldinnovációt támogató pályázati lehetőségekről tartott konferencián. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke hozzátette: ezt még az idén olyan piacvezérelt kutatás-fejlesztési (K+F) pályázattal szeretnék növelni, amely húszmilliárd forintos összeget biztosít az egyetemi és a vállalati szereplők együttműködésének támogatására. Nehéz spórolni, de azért nem lehetetlen Ennyit fizetünk rezsire Nagyjából ugyanannyit fizetnek a fiatalok és az idősek Fotó: MTI MAGYARORSZÁG A rezsi azon kiadások közé tartozik, amelyekkel nehéz spórolni. Persze oda lehet figyelni arra, hogy mindig lekapcsoljuk a villanyt, ésszel fűtsünk és ne pocsékoljuk a vizet, de a számlák „könyörtelenül” megérkeznek minden hónapban. A Pulzus Kutató által a Napi.hu számára készített reprezentatív közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy nagyjából ugyanannyit fizetnek rezsire a fiatalok, az idősek, a budapestiek, a kistelepülésen élők, a diplomások meg az általános iskolát végzettek. Ez már csak azért is érdekes, mert egészen más kiegyenlíteni ezeket a számlákat egy olyan családban, ahol például két kereső 260-260 ezer forintot visz haza, mint egy egyszemélyes nyugdíjasháztartásban, ahol alig 140 ezer forint a havi bevétel. A kutatás szerint a magyarok 39 százaléka 40-60 ezer, 33 százaléka pedig 20-40 ezer forint közötti rezsit fizet. Ebben együttvéve benne van a gáz, az áram, a víz, a közös költség, a telefon, az internet és a kéményseprés díja. Azok számaránya, akik kevesebbet fizetnek 20 ezer forintnál elenyésző: csupán 6 százalék. Az emberek 22 százalékának pedig havi 60 ezer forintnál is többe kerül a lakás fenntartása. Az arányok a kor szerinti bontásban sem változnak nagymértékben, két érték azonban figyelemre méltó: a 18-39 éves korosztályban meglepően sokan (12 százalék) vannak azok, akik 20 ezer forintnál is kevesebbet fizetnek. Csak 32 százalékuk mondta, hogy 40-60 ezer' forintot fizet. Ezzel szemben a 60 év felettieknél az utóbbiak részaránya 42 százalék. Egyhavi 50 ezer forintos rezsi egy átlagos kétkeresős háztartásban a kiadások 9,6 százalékát teszi ki, míg egy átlagos nyugdíjas bevételének mintegy 36 százalékát. Az iskolai végzettség szerinti bontásból az derül ki, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők jellemzően több rezsit fizetnek, 30 százalékuk állította azt, hogy 60 ezer forintnál is többet. Érdekesek a lakóhely szerinti adatok is. Budapest például a szélsőségek városa, ugyanis a válaszadók 15 százaléka állította, hogy 20 ezer forintot sem fizet, 28 százaléka pedig azt, hogy 60 ezer forintnál többet. Mind a két adat magasabb, mint a megyeszékhelyek, a városok és a községek adata. A városokban jellemzően 20-40, a megyeszékhelyeken és a községekben 40-60 ezer forintot kell fizetni a lakásfenntartásért. A nők és a férfiak között ebben a tekintetben nagy különbségek nincsenek, bár előbbiek általában több rezsit fizetnek. MW Kóstolgatják a benevezett pálinkákat JMEGMÉRETÉS Miskolc ad otthont idén az Országos pálinka- és törkölypálinka-versenynek, amelyre rekordszámú pálinkát neveztek a főzdék. A bírálatot szeptember 28. és 30. között tartják Miskolcon, a Polgármesteri Hivatal épületében, 32 pálinkaszakértő kóstolja és értékeli a nevezett pálinkaféléket. A Pálinka Nemzeti Tanács által rendezett verseny a kereskedelmi pálinkafőzdék legnívósabb hazai megméretése. A verseny lebonyolítása után a látogatók megismerhetik többek között 2020 legjobb pálinkáját, és díjban részesül a legeredményesebb főzde. A versenyt a PNT hagyományosan tavasszal szokta megrendezni, idén a járvány helyzet miatt szeptemberre tolódott ki a pálinkamustra. A helyszínt minden évben más város biztosítja, idén a miskolciak látják vendégül a rendezvényt, melyre több mint 400 tételt neveztek. Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a champion, az arany, ezüst és bronz minősítés, valamint a részletes szöveges jellemzés legfőképp a pálinkák készítőinek szól, az ország pálinkája, a legeredményesebb pálinkafőzde, valamint az egyes kategóriadíjak pedig a közönséget tájékoztatják arról, hogy melyek a piacon elérhető legjobb pálinkák. MW OECD: jóval több jut a magyar oktatásra BUDAPEST Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások - közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel. Rétvári Bence felidézte, ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az Education at a Glance 2020-as kiadványa, mely az egyes országok oktatási adatait mutatja be.- Az elemzés kitér az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD-átlag több mint háromszorosa, azaz négy százalék volt - ismertette a KDNP alelnöke. Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ötvenszázalékos pedagógusbéremeléseknek és a több mint kilencszáz helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. - Az növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest - mondta Rétvári Bence. A hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a három- és ötévesek Az OECD számai cáfolják a baloldal politikai állításait Fotó: MTI 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg az OECD-átlag csak 88 százalék. Ugyanilyen kedvezőek az arányszámokok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg nálunk egy pedagógusra 12 gyerekjut, addig a jelzett országokban átlagban 14. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, minálunk gazdagabb ország - hangsúlyozta Rétvári Bence.- Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait - vonta le az adatokból a következtetést a KDNP alelnöke. MW
