Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-15 / 216. szám

2020. SZEPTEMBER 15., KEDD 0 SZÍNHÁZ Okobalett és erotikus fantázia Ravel zenejere a GG Tánc eloadasaban Bolero, táncjáték a jövőnek m w* A díszlet és a jelmezek fokozták a hangulatot Fotó: Gál Gábor Életre kelt fantázia Fotó: Gál G. További izgalmas hírekért látogasson el ide: HEOL.hu A Gárdonyi Géza Színház társulata évek óta köve­ti azt a módszert, hogy nép­szerű, igényes komolyzenei művekre készít koreográfi­át, ezáltal maga a zenemű is érdeklődésre tarthat szá­mot, s így mernek vállalkoz­ni egész estés nagyszínpa­di produkcióra. Valljuk be, nagy merészség szavak nél­kül a székhez láncolni más­fél órán át a közönséget. A minőség, igényesség, és mély gondolatiság azonban meggyőzi az egri nézőket is. ÍGÉR A múlt évadban Bartók, az idén Maurice Ravel zene­művei szolgáltattak alapot az előadáshoz, 'S ha bízunk az idei évad megvalósulásában, akkor Beethoven V. szimfóni­ája következik táncban elbe­szélve. Szeptemberben a Bole­­róval nyitottak a teátrumban. Topolánszky Tamás Haran­­gozó-díjas érdemes művész az egész estés előadás első két ré­szében alkotótársaira bízta a rendezést. Az évek alatt való­ban igazi műhellyé alakult az egri társulat, ahol a tagoknak alkalmuk van megfogalmazni szuverén gondolataikat, akár szólótáncosként, akár koreo­gráfusként. Az ökobalettként aposzt­rofált első darab elsivároso­­dott és elembertelenedett vi­lágunkról ad látleletet Scarbo címmel. A színpad közepén lecsupaszított, lombja vesz­tett fa áll. E köré szerveződik a mozgás, melyben hivatali szürkében mozgó alakok vég­zik mindennapi rutinjukat. Ezek vagyunk mi. Csak fia­tal művész fogalmazhat ilyen kegyetlenül. A zenék - Ravel­­sanzonok - a kulisszái ennek az iszonytató és apokaliptikus víziónak, mely a pusztulásra ítélt környezeti világunk rém­képét vetíti elénk. Pinczés Ist­ván lászai-díjas rendező dra­maturgiai munkája segítette a megfogalmazást. Rovó Virág, akit már több éve láthatunk szólistaként és alázatos sze­replőként a társulatban, most megmutatta, hogy alkata elle­nére lelki magasságokba ké­pes röpíteni minket. Az est második darab­ja Halász Gábor koreográfiá­ja Maurice Ravel alapvetően balettzenének írt Daphnisz és Chloé című műve máso­dik tételere. A zene itt inven­cióként szolgál. A koreográfia absztrakt formában ábrázolja a föld helyszíneit, s bemutatja a bolygót benépesítő lények el­kerülhetetlennek látszó pusz­tulását. A mozdulatok tenge­ri lények, puhatestűek, halak és madarak vergődését idézik. Stilizált mozdulatokban mu­tatja be a társulat azt az értel­metlen harcot, amit az anyagi­ak birtoklásáért folytat az em­ber. A díszletben is megjelení­tett kék bolygó végveszélyben van, az utolsó pillanatokat éli. Nem is tudtuk, hogy a művé­szi eszközökkel megidézett vi­lág milyen kézzelfogható való­ság lesz pár napon belül. Az est harmadik darabja a Ravel Bolerójára készített Táncfantázia Topolánszky Ta­más műhelyéből. Nemcsak a zene ragad magával minket, hanem a szokatlanul szug­­gesztív díszlet és jelmezek, melyek a rendező-koreográ­fus mellett Papp lanó munká­ját dicsérik. A súlyos vörös drapériák ex­­tatikus és erotikus színezetet adnak a lendületes mondani­valónak. Mint tudjuk, a tánc a sejtetés művészete. Szavak nélkül kell elmondani azt, ami sokszor kimondhatatlan, és csak az érzések szintjén van. Pontosabban nemcsak a megértés, hanem a megérzés mélyebb szintjén. Nem tudok jobbat írni a mű­sorfüzet mondatainál: „A koz­mikus semmiből megszülető, az univerzumban elvegyülő és abból eleve elrendelten ki­váló ember beléje kódolt ge­netikai parancs szerint él, és élni akar tovább. Az egymás számára teremtett kiválasz­tott férfi és kiválasztott nő szerelmes egymásra találása az egyedüli és kizárólagos zá­loga a jövőnek.” A darab szólistái Emődi At­tila és Kelemen Dorottya, s a többiek mind: Giolo Del San­to, Martina Tizzi, Novák La­ura, Rovó Virág, Pita Márk, Tóth Karolina, Törteli Nádin a GG Táncban megvalósuló sok­éves építkező munka eredmé­nyeként mára a hazai táncos előadó-művészet élvonalában vannak. Topolánszky bebizonyította Blaskó Balázs igazgatása alatt, hogy ez a művészeti ág önálló műfajként is megállja a helyét. A társulat rangos helyet vívott ki magának, s ilyen színvona­lú produkciókkal bátran lép­hetnek nemzetközi porondra is. Reméljük, hogy lesz rá al­kalmuk akár csak az idei év­ben is. A Nagy Zoltán zenei vezetővel való együttműkö­dés is gyümölcsöző, s ebben a produkcióban a szcenikusok (Engler Imre, Fodor Zsolt) s a fővilágosító Oláh Sándor mun­káját is érdemes kiemelni. Az összhatásban nagy szerepe van a fények összjátékának. A pályája zenitjén levő Topolánszky viszi tovább azt, amit a Szegedi Kortárs Ba­lett műhelyében szólistaként luronics Tamás mellett alapo­zott meg. Mára már kialakult összetéveszthetetlen egyéni művészi habitusa, amely ko­reográfusként is a nemzetkö­zi élmezőnybe emeli. A szín­padon, munkáiban szenvedé­lyes és határozott karaktert mutat. Reméljük, még sokáig követhetjük művészi kitelje­sedését. Jámbor Ildikó HIRDETÉS fotopalyazat.magyarorszag.hu MAGYARORSZAG L FOTÓPÁLYÁZAT 2020 ^ Jelentkezési határidő: október 18

Next

/
Thumbnails
Contents