Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-12 / 214. szám

2020. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT VADÁSZÍJÁSZNAP Az igazi solymásznak alkalmazkodnia kell a madarához A sólymok sosem válnak háziállatokká Fotó: Lénárt Márton Kisteleki Gergely sokat foglalkozik a madarával, s mint hangoztatja, az állatról szól a solymászat, nem pedig az emberről A Heves Megyei Vadászíjász Napra idén is eljött Kisteleki Gergely solymász, aki tavaly is a közönség egyik nagy kedvence volt madarával. Hitvallása, hogy a solymászat a madárról szól, és nem az emberről. Aki felelősséget vállal egy madárért, annak nem szabad a jóval megelégednie, a legjobbra kell törekednie. És nem utolsósorban alkalmazkodnia az állathoz. Szabó István istvan2.szabo@mediaworks.hu SZILVÁSVÁRAD - A solymász­­madarak sosem válnak háziál­latokká, ezek mindig vadma­darak lesznek. Az embernek kell hozzájuk alkalmazkodni. Én gyakran éjszaka is a fotel­ben ülve alszok, hogy fölvehes­­sem kézbe, mert az a legfonto­sabb, minél többet legyünk együtt. Ez a bizalom alapja - mondja Kisteleki Gergely. A tartásuk nagy körülte­kintést igényel. Amikor nem lehet a madaraival, kényte­­. len bezárni őket, hiszen mind a maga területének tekinti otthon a kertjét, és azt véd­ve kárt tennének egymásban. A helyük alját betonozni kell, hogy róka, borz, nyest ne tud­ja beásni magát hozzájuk.- A solymászat gyűjtőszó, hiszen nem csak sólyommal lehet művelni - magyarázza Kisteleki Gergely. - Sőt, Ma­gyarországon a legtöbben hé­jával solymászkodnak, de jól használható karvaly és sas is. A vándorsólyommal már kicsit kevesebben foglalkoznak, míg elenyésző a vadászsólymot, a karvalyt, a szirti sast röpte­tők száma. Utóbbiból mindösz­­sze nyolc-tíz idomított példány van az országban. Nagy terme­te miatt nehéz, és állaton, em­beren maradandó sérüléseket tud okozni; azaz szabadon en­gedni sem lehet akárhol. A vá­rosi embernek a sólymokról is le kell mondania, mert a hatal­mas, nyílt tereket kedvelik. A sok gyermekből és fel­nőttből álló nézősereg ámult szemekkel csodálja a madár repülését. Közben a solymász tovább mesél nekik:- A puszta a legideálisabb röptetőhely, ahol magasan föl tud körözni a gazdája fölé, hogy több száz méteres ma­gasságból zuhanórepüléssel csaphasson le az áldozatára, legyen az fácán, fogoly vagy vadréce. A héja és a karvaly ilyen szempontból igénytele­nebb, ők fedett helyen is röp­­tethetők. A karvaly a profik madara. Csak az vegye kézbe, akinek sok a tapasztalata hé­jával, sólyommal. A vele való munka nagyon kényes időbe­osztáson alapul, a többiekénél labilisabb az idegrendszere is. A hallgatóság azt is meg­tudhatja Kisteleki Gergelytől, hogy nyaranta, július-augusz­tusban solymásztábor szokott lenni Káptalanfüreden. Nyolc táborozót tudnak egyszerre fogadni, mert ennyit lehet a madarakkal való aktív napi foglalkozásba bevonni. Min­denki maga eteti, röpteti na­ponta az egyéniségének meg­felelően kiválasztott madarat. A hangulatot a sátorozás is fo­kozza.- A solymászatban nélkü­lözhetetlen társ a kutya. Ha jól összeszokott csapatot al­kot gazdájával és a madárral, az akár tízszeres vadászsikert is jelent, mint a nélküle való vadászat esetén. A sólyom ki­lencven százalékban csak re­pülő zsákmányra csap le. A kutya dolga az, hogy meg­keresse és megállja a prédát, és a gazdája jelére, amikor a sólyom optimális helyzetben van a magasban a támadásra, felriassza azt. Nemhiába örök igazság a mondás: Eb a soly­mász kutya nélkül - mondja Kisteleki Gergely. Kovács István János, az OMVK megyei szervezete titkára Maradandó élmény volt midenkinek- Miért fontos ez a szilvás­várad! esemény?- Ez az esemény megyei és országos jelentőségű. Helyi rendezvényként az itt élőkkel való kapcsolatot erősíti. Az Egy a Természet­tel Vadászati és Természeti Világkiállítás felvezető ese­ményeként országos jelen­tőségű. A vadászíjászat, az agarászat és a solymászat a hagyományos vadászati módjaink szerves része, e napon bemutatjuk és nép­szerűsítjük őket. Egyúttal a 2021-es magyarországi vadászati világkiállítással is ismerkednek az érdek­lődők. Külön a vadászok fi­gyelmét is a vadászíjászat­ra irányítjuk, erre a kevés­bé ismert és elfogadott, de minden vadász számára el­érhető vadászati módra.- Miben befolyásolta a szer­vezőket a járvány?- Bár a járványügyi hely­zet egyre súlyosbodott, vé­gül nem veszélyeztette a rendezvényünket. Többlet­­feladat volt, hogy figyelem­be véve a járványügyi’elő­írásokat, fertőtlenítőpon­tokat helyeztünk ki min­den standunknál, s ezek­re felhívtuk a látogatóink figyelmét.- Hogyan értékeli a napot?- Nagyon sikeres rendez­vényt tudhatunk magunk mögött. Nagyon sok látoga­tót vonzott a Szalajka-völgy, és azok, akik idelátogattak hozzánk, biztos, hogy ma­radandó élménnyel távoz­tak. Jó érzés megtapasztal­ni, hogy sokan érdeklőd­nek a vadászati hagyomá­nyaink és kultúránk után. Jó látni azt, hogy a laikus érdeklődők, hála a szaksze­rű és gondos vadász, íjász és kutyás kollégáinknak, egészen más szájízzel gon­dolnak a vadászatra, vad­­gazdálkodásra egy ilyen rendezvény után. S. S. Fontosnak tartják, hogy minél szélesebb körben népszerűsíthessék a vadászkutyákat Vérebek, agarak és drótszőrű vizslák- A mai napon a vizslák mellett láthattunk itt hanno­veri és bajor hegyi vérebet, alpesi tacskó kopót és ma­gyar agarat is. Ezek a kutyák a munkájukban különböz­nek egymástól. A vérebek a lövés utáni kereséssel segí­tenek. Felkutatnak rosszul eltalált vadakat, hogy ered­ményesen terítékre hozhas­suk. Az új magyar vadászati törvény értelmében hamaro­san a magyar agár is szol­gálhat vadászati célt, ép­pen azt, amire az őseink ki­tenyésztették. Őshonos faj­taként elsősorban nyúl, ró­ka, aranysakál vadászatá­ra lehet majd hasznosítani - mondta a vadászíjásznapra Hevesről érkezett Kis Gábor, az OMVK Kinológiai Bizott­ságának tagja. Felkutattak vadakat, hogy terítékre hozhassuk Drótszőrű magyar vizsla- A drótszőjrű magyar vizs­la ugyancsak őshonos faj­ta. Alapvetően mindenes va­dászkutya, lövés előtti és Rövid és drótszőrű magyar vizsla egyaránt szerpelt az eseményen fotó: lénárt Márton utáni munkára is alkalmas. A megtalált, illetve rejtőző vadat megállással jelzi, hogy a vadász felkészülhessen a lövésre. Később a lelőtt vadat segít odaapportírozni. Hasz­nálható utánkeresésre is bi­zonyos keretek között, mert azért az a véreb specialitá­sa. Nagyon fontosnak tartom, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük a vadászku­tyákat, különösen a jelenlé­vő . gyerekek körében. Még fogékonyabbak a felnőttek­nél, ráadásul ők lesznek a jö­vő ebtartói és akár vadászai is - közölte Herczeg Lajos Ká­polnáról.

Next

/
Thumbnails
Contents