Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-12 / 214. szám
2020. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT SPORT 15 Hernádi Zsoltnak örök élmény Nego bombagólja a Chelsea ellen „Szurkolónak lenni jó” A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt a honi labdarúgó-kupasorozat presztízséről, a Vidi elmúlt tíz évéről és a Puskás Aréna látványáról is beszélt a Nemzeti Sportnak adott interjújában. Pietsch Tibor/Nemzeti Sport szerkesztosef@mediaworks.hu- Mit tippel, melyik csapat lesz a Mól Magyar Kupa győztese?- A válasz attól függ, hogy a szívemre vagy az eszemre hallgatok - kezdte a Puskás Aréna elnöki termében adott exkluzív interjúját Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója. - Ha a szívemre, akkor a Mól Fehérvár FC nyeri meg a sorozatot, ha az eszemre, azt mondom, hogy a Ferencvárost nehéz lesz megverni. Remek passzban van, kívánom is neki, hogy sokáig meneteljen a nemzetközi porondon. A magyar futballnak is az a jó, ha van egy olyan erős csapat, mint a Fradi, már csak azért is, mert húzza felfelé magával a vetélytársakat. A zöld-fehérek magasra tették a mércét, azoknak a kluboknak, amelyek versenyre akarnak kelni velük, fel kell nőniük hozzájuk. De ez a szép a fociban. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint az utóbbi években sokkal jobb lett a futballunk, emelkedett a nívó Fotó: Kallus György- Miért gondolták úgy, hogy névadó szponzorként állnak a Magyar Kupa-sorozat mellé?- Tudni érdemes, más országokban, így Szlovákiában és Csehországban már támogatjuk az ottani kupasorozatot. A magyar labdarúgásban 2010 óta vagyunk jelen, méghozzá a Vidi támogatójaként, úgy hiszem, kijelenthetem, ez egy sikeres együttműködés. A Mól Közép-Európa egyik vezető vállalata, de ahhoz, hogy ebben a térségben az legyen, kétszer annyit kell küzdenünk, mint bárki másnak. Valahol mélyen a kupasorozatnak is ez a lényege, hiszen itt a legkisebb csapatok is megkapják az esélyt arra, hogy nagyot alkossanak. A Magyar Labdarúgó-szövetség döntése értelmében a továbbjutás egy meccsen dől el, aminek több előnye is van. Egyfelől jóval izgalmasabbak így a párharcok, másfelől egy edző nem taktikázhat, nem nagyon engedheti meg, hogy tartalékos csapatot küld a pályára, mert annak könnyen vereség és kiesés lehet a vége. Egy ki-ki mérkőzésen bármi előfordulhat, ez is a foci szépsége.- Az Mlsz.hu oldalon az áll, hogy új lendületet kap a Magyar Kupa. Ez mit jelent?- Arról már esett szó, hogy változott a lebonyolítása forma, a kétmeccses párharcok megszűntek. Mi azt is szeretnénk elérni, hogy jobb legyen a sorozat kommunikációja, marketingje. Másként szólva, a presztízsét akarjuk növelni. Egy mérkőzésen rengeteg múlik. Továbbmész vagy elbuksz. S ha eljutsz a döntőig, és azt megnyered, már ki is vívtad magadnak a nemzetközi szereplés lehetőséget. Természetesen a Mólnak is az az érdeke, hogy nőjön a Magyar Kupa népszerűsége, nézettsége.- Két éve, hogy a Vidit is névadó szponzorként segítik. Nem zavarja, hogy azóta nem nyert bajnokságot a csapat?- Amikor beálltunk a klub mögé, még Videoton volt a neve. Évről évre lépett előre, az egyre szervezettebb működés egyre jobb eredményekkel párosult. Ami az elmúlt tíz évben történt, úgy gondolom, elismerést érdemel, én legalábbis semmilyen okot nem látok arra, hogy ne legyünk büszkék arra, amit elértünk. Ha tehát a kérdés arra irányult, megbántuk-e, hogy a nevünket adtuk, a válaszom egyértelműen nem.- Mi a legszebb élménye ebből az egy évtizedből?- A Fradit bárhol, bármikor legyőzni csodálatos, csak az a baj, hogy nem mindig sikerül... Számos fantasztikus pillanatnak lehettem részese, de ha valamit említenem kell, az a nyolc, illetve két évvel ezelőtti nemzetközi menetelés. Amikor 2012-ben tizenegyesekkel nyertük meg a Trabzonspor elleni rájátszást, sokan azt mondták, szerencsénk volt. Amikor azonban az első hazai csoportmeccsünkön felnéztem az eredményjelzőre, és azt láttam, hogy Videoton-Sporting 3-0, azt gondoltam magamban, azért ez több, mint szerencse... Ami pedig 2018-ból maradt meg leginkább, az a Chelsea elleni mérkőzés a zsúfolásig telt Groupama Arénában, és Loic Nego bombagólja. Az ilyen momentumok miatt válik valaki focirajongóvá. Természetesen korábban is tisztában voltam a Vidi dicső múltjával, a ’85-ös csodacsapattal, de azt követően lettem igazi drukker, hogy elkezdtem meccsekre járni. Szívből szurkolok, miközben ordítani tudnék, ha azt érzem, hogy méltánytalanság éri a csapatomat. Szurkolónak lenni jó, felemelő érzés tartozni valahová.- Az egyik, két évvel ezelőtti interjúban úgy fogalmazott, szeretne egyre jobb és jobb magyar focit látni. Azt lát?- Nem tartom magam szakértőnek, a szurkoló beszél belőlem: sokkal jobb a futballunk. Az ember persze boszszankodik olykor, de állítom, az NB I.-es, sőt az NB II.-es meccsek is élvezhetők, egyértelműen emelkedett a nívó. Nézzük meg a válogatott legutóbbi két meccsét! Törökországban remek játékkal nyertünk, és bár Oroszországtól kikaptunk, Marco Rossinak és csapatának volt ereje ahhoz, hogy korrigáljon a roszszul sikerült első félidő után. A kapitány megpróbált öszszerakni egy gyakorlatilag új együttest, szerintem jó útra lépett.- Szófiában nyerhetünk?- Nyerünk - mert nyernünk kell.- Mondjuk, egy fehérvári támadó, Nikolics Nemanja góljával?- De szép lenne! Nagyon örültem annak, hogy Niko visszatért a válogatottba és az oroszok ellen eredményes volt. Ő ezt tudja. Mármint gólt lőni. Ezért lett gyorsan a Vidi-drukkerek kedvence, miután átigazoltuk Kaposvárról. Vajon miért van az, hogy amíg sok védőnek nincs beceneve, a legtöbb csatárnak van? Azért, mert a szurkolók azokat kedvelik leginkább, akik a gólokat rúgják. Habár Fehérváron Juhász Roland is ikonná vált. Ő volt a profi futballista megtestesítője. És Huszti Szabolcs. A foci idolokról is szól, márpedig ők azok. Sajnálom, hogy a pályafutásuknak vége, ám az boldoggá tesz, hogy a klubnál maradtak. Ott is a helyük.- Tegye a kezét a szívére: a Mól Aréna Sóstó vagy a Puskás Aréna a szebb?- A Puskás Aréna... Ragyogott a nap, amikor közeledtünk a stadionhoz, kértem is, hogy lassítsunk le a kocsival, hadd gyönyörködjek a látványban. Az a nemzet büszke lehet magára, amely olyan impozáns létesítménnyel dicsekedhet, amely a múlt egy darabját is őrzi. Kimondottan tetszik a Puskás Aréna, ez az igazság. A fehérvári stadionra ugyanaz elmondható, ami a dunaszerdahelyi Mól Arénára: emberléptékű. Jól érezheti magát az a drukker, aki felül a lelátóra. Egy közepes méretű városnak, mint Székesfehérvár, nem is kell nagyobb aréna. A Puskás viszont a maga hatvanhétezer férőhelyével szimbólum. Magyarország és a magyar futball szimbóluma.- Vagyis jobb helyen nem is rendezhetnék az MK-finálét?- Ennél méltóbb helye tényleg nem lehetne egy döntőnek. Már csak az kell, hogy megteljen a nézőtér. Úgy vélem, két-három csapat alkalmas arra, hogy megtöltse a stadiont, de megfelelő kommunikációval és marketinggel is el lehet érni, hogy gazdára találjon az összes belépő. El kell jutni odáig, hogy presztízs legyen eljönni és a helyszínen szurkolni. Egy csapatot mindenesetre ismerek, amelynek én nagyon tudnék drukkolni... Kétezer-háromszáz fiatalt segítettek félmilliárd forinttal Mondhatni, a Mól jól cseng - nem csupán a futballban. Az interjúban arról esett szó, hogy a vállalat tíz éve beszállt a Vidibe, de arról nem, hogy idővel kilépett a Kárpát-medencébe. S arról sem, hogy a profi focin kívül mást is támogat. „Dunaszerdahelyen éppúgy jelen vagyunk, mint Sepsiszentgyörgyön vagy a Vajdaságban - mondta Hernádi Zsolt. - Hozzátehetem, a DAC tekinthető zászlóvivőnek, irigylésre méltó az a légkör, ami a meccseit övezi. Cseppet sem csodálom, hogy nemcsak a felvidéki és az anyaországi magyarok járnak a mérkőzésekre, hanem szlovák szurkolók is. A magyar sportélet mindig kiemelt figyelmet élvezett részünkről. A csapatsportokat ugyanolyan szívesen támogatjuk, mint az egyéni sportolókat. Elég megnézni a Mol-csapat névsorát, Babos Tímea, Fucsovics Márton és Szilágyi Áron teljesítményére hasonlóképpen büszkék lehetünk, mint a szegedi kézilabda-és a fehérvári futballcsapatra, az OSC vízilabdázóiról nem is szólva. Mindeközben a fiatal tehetségek felkarolása legalább annyira szívügyünk, mint a profik támogatása. 2006-ot írtunk, amikor elkezdtük a tehetségek patronálását, minden évben egy kiváló szakemberekből álló kuratórium határoz arról, ki érdemes támogatásra. Az elmúlt tizennégy esztendőben kétezer-háromszáz fiatalt segítettünk ily módon, megközelítőleg félmilliárd forinttal.” JEGYZET Lépés, hiba Szilágyi László jegyzet@mediaworks.hu A klasszikus lépéshibát felejtsük el. Nem lépett hármat labda nélkül az Európai Kézilabda-szövetség (EHF). Jelenleg másról van szó: elhibázott lépésről. A Bajnokok Ligája-csoportkör megrendezéséhez ragaszkodni a jelenlegi járványügyi helyzetben józan ésszel nehezen indokolható. Az EHF mégis ezt teszi. Fittyet hány a felfelé ívelő koronavírusesetszámokra, figyelmen kívül hagyja az utazási korlátozásokat, a sportolók életterét a szállás és a kézilabdacsarnok közötti távolságra szűkíti le. Elengedi a füle mellett a Dániából hallatszó sirámokat; a skandináv ország még szeptemberben jelezte, hogy járványügyi okokból, a fokozott egészségi kockázatok miatt, ha teheti, viszszalép a decemberi női Európa-bajnokság megrendezésétől. Nem hatja meg különösképpen, hogy a héten folytatódott a „koronacunami”: a mindenkori Final Fourra esélyes montenegrói Buducnost Podgorica csapata bejelentette, hogy tíz játékosa megfertőződött. Itthon a Győri Audi ETO bajnoki mérkőzése maradt el, mert a Békéscsaba egyik játékosánál felmerült a fertőzés gyanúja. Az Eger férficsapatánál szintén voltak fertőzések, ezért nem tudott kiállni a Ferencváros ellen. Miközben az EHF mereven ragaszkodik az álláspontjához, az Európában tomboló járványhelyzet miatt a BL-ben részt vevő csapatok a sötétben tapogatóznak, amikor meglátják az ellenfelük legutóbbi öszszeállítását. Vajon X. vagy Y. azért nem játszott, mert megfertőződött, netán pihentetik őket a következő mérkőzésre. Ilyen alapon nehezen megfejthető, hogy a Rosztov-Don világhírű jobbátlövője, az olimpiai bajnok, Anna Vjahirjeva jelenleg egészséges-e, vagy csak rápihent a Ferencváros elleni mai BL-ütközetre. Járványhelyzet ide vagy oda, az EHF mereven ragaszkodik a céldátumokhoz. Olyannyira nem enged, hogy a héten - a dánok panaszáradata ellenére - nyilvánosságra hozta, decemberben mindenképpen lesz női Európa-bajnokság. És ha belerokkan, akkor is végigviszi az akaratát: karácsony és szilveszter között, a december 28-i hétvégén nézők előtt rendezi meg a férfi BL négyes döntőjét, a Kölnben esedékes Final Fourt. Érteni vélem, hogy kevés sportvezető létezik, aki nagyvonalúan hátat fordít a tévéközvetítési jogokból származó bevételeknek, és unalmasnak találja a reklámbevételek után számolgatni az eurómilliókat. Értem, hát, hogyne érteném: az üzlet az üzlet, és a show-nak folytatódnia kell. Ennek ellenére azt gondolom, hogy az EHF túlbuzgó lépése: hiba. Sportági nyelven: lépéshiba.
