Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-10 / 212. szám

GAZDASÁG y 2020. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK További díjcsökkenésre lehet számítani a kiadó lakások piacán Olcsóbb lehet az albérlet HÍREK Nemcsak a fővárosban, de egész Magyarországon stagnál, vagy csökken a havidíj Fotó: Shutterstock Csökkentek a bérleti díjak, sokan akár nyomott áron is szeretnének hosszú távra bérlőt találni. A bérlakások piacán most a kislakásoké a főszerep. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu INGATLAN Tovább mérséklődött szeptemberre a kiadó lakások bérleti díja, sokan feltehetően a koronavírus-járvány máso­dik hulláma előtt szeretnének - akár nyomott áron is - bérlőt találni. Egy friss elemzés sze­rint a főváros belső kerületei­ben estek leginkább a havi dí­jak, ami összefüggésben áll az airbnbíztetett lakások piacra kerülésével. A koronavírus első hullámára érzékenyen reagált a bérlakások piaca, estek az árak, de aztán lényegében stagnáltak a bérleti díjak - mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Magyar Nemzetnek. Míg július-augusztusban a kiadó lakásokat havi 150 ezer forintért kínálták, mostan­ra 145 ezerre mérséklődött az átlagos bérleti díj. A felmérés szerint Budapesten kerületen­ként legalább tíz százalékpon­tos csökkenésről lehet beszél­ni, azonban a pesti belső ke­rületek esetén akár több mint 15 százalékpontos esés is bekö­vetkezett. A hirdetési portál adatai alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég mutatta be lakbérindexét, amelyet hó-Megnőtt a kereslet a kert­tel rendelkező lakóingatlanok iránt. Ebben szerepet játszik a karanténhatás, a tavaszi kijá­rási korlátozások után sokan a kerttel rendelkező ingatlano­kat kezdték keresni. Szakér­tők szerint az utóbbi hetekben napról hónapra publikálni fog. A KSH-Ingatlan.com lakbérin­dexe szerint egy lakás átlagos lakbére 2015-ben Budapesten csökkenés figyelhető meg az új lakóingatlanok iránti érdeklő­dések számában. Ez egyrészt a vevők kivárásával magyarázha­tó, másrészt azzal, hogy a pia­con elérhető új építésű kínálat egy része már a megfizethető­­ség határát súrolja. 140 ezer forint volt, ami ez év elejére 175 ezer forintra emel­kedett. A koronavírus megje­lenésének hatására a második negyedévben az átlagos bérleti díj 156 ezer forintra csökkent. A városokban és a megyei jo­gú városokban hasonló folya­mat figyelhető meg: előbbiek­ben 2015 közepén 123 ezer, utóbbiakban kilencvenezer fo­rint volt az átlagosan fizetett lakbér. Az eltérés a vizsgált időszak végén is fennállt, eszerint 2020 második negyedévében a városokban 138 ezer, a me­gyei jogú városokban 108 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. Az idei második negyedévben a fővárosban átlagosan 3100 forintot kellett fizetni négyzet­­méterenként, a megyei jogú vá­rosokban átlagosan kétezer fo­rintot, a városokban 2200 fo­rintot. Az Ingatlan.com összeállítá­sából kiderül, hogy a hirdetett kiadó lakások átlagos nagysá­ga 61 négyzetméter, ugyanak­kor a kiadó lakások alapterüle­tének eloszlása az ötven négy­zetméter körüli lakások túlsú­lyát mutatja. Vagyis a bérla­kások piacán a kislakásoké a főszerep. Érdekesség, hogy a közvetítők részesedése csök­kenő folyamatot mutat: míg 2015-ben a hirdetések 83 szá­zaléka közvetítőirodai hirde­tés volt, az arány a múlt évre 61 százalékra csökkent. Nemcsak a bérlakások köré­ben, hanem az új építésű lakó­­ingatlanoknál is komoly vál­tozásokat indított el a korona­vírus. Az Ingatlan.com friss elemzése szerint az érdeklő­dők körében népszerűbbé vál­tak az új házak az új társashá­zi lakásokkal szemben: április eleje óta az érdeklődések több mint fele már új építésű csa­ládi, iker- és sorházakra érke­zett, míg tavaly ugyanebben az időszakban még csak 42 száza­lékot tett ki ezek aránya. Kevéssel nőttek a fogyasztói árak BUDAPEST Augusztusban a fo­gyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasab­bak az egy évvel korábbinál - jelentette szerdán a Közpon­ti Statisztikai Hivatal. Az adat megfelel az elemzők korábbi várakozásának. A sertéshús 9,8 százalékkal került többe, mint tavaly augusztusban, a baromfihús viszont csak 2,3 százalékkal. A dohányáruk 10,3 százalékkal drágultak az előző havi 9,7 százalék után. A szeszesitalok 3,3 százalék­kal drágultak. A szolgáltatá­sok ára 3,5 százalékkal emel­kedett. MW Támogatják a díszkertészetet AGRÁRIUM A magyar díszker­tészeti termékek verseny­­képes minőséget képvisel­nek mind a hazai, mind az eu­rópai piacokon - jelentette ki Nagy István agrárminisz­ter a Hungaro Green 2020 szakmai napon kedden, Szi­­getszentmiklóson, az Agrár­minisztérium (AM) közlemé­nye szerint. Az agrárminisz­ter beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyaror­szágon mintegy 2000 hek­tár szabadföldi és 315 hek­tár növényházi felületen folyik főként faiskolai és rózsatő­­termesztés, növényházi cse­repes dísznövény- és vágott­­virág-termesztés, szabadföl­di évelőnövény-, szárazvirág-, valamint virágmagtermesz­­tés. MW Új építésű, kertes ingatlant keresnek Egymilliárd ember hagyja el otthonát? Több tonna élelmiszert vontak ki Saját járványügyi protokollal dolgoznak Jöhetnek a vadászok NÉPMOZGÁS A népességnöve­kedés és a csökkenő termé­szeti erőforrások miatt 2050- re több mint egymilliárdan kényszerülhetnek otthonaik elhagyására - áll a Gazdasági és Békekutató Intézet szerdán közzétett jelentésében. A jelen­tés rámutat arra, hogy becslé­sek szerint a világ lakossága 2050-re mintegy 10 milliárd­­ra növekszik majd, a termé­szeti kincsekért és az üzem­anyagért folytatott harc pedig élezpUJíicl. A nemzetközi kutatóintézet, amely évente teszi közzé globá­lis terrorizmus- és békeinde­xét, a jelentésben a fekete-afri­kai, a közel-keleti és a közép­ázsiai térséget emeli ki. Ezek­ből a térségekből kényszerül­hetnek vélhetően a legtöbben otthonaik elhagyására. A ku­tatás leszögezi, hogy a migrá­ció világszerte akár 1,2 milli­árd embert is érinthet, hozzá­téve, hogy ez a szám 2019-ben körülbelül 30 millió volt. „Ennek óriási társadalmi és politikai következményei lesz­nek, nem csupán a fejlődő or­szágokban, hanem a fejlettek­ben is, mert a lakhelyeiket el­hagyni kényszerülő emberek tömegei nagyobb menekült­­áradatot jelentenek a legfej­lettebb államokra nézve is” - szögezte le az intézet alapítója, Steve Killelea. Ugyanakkor rámutatott ar­ra, hogy a világban máris 60 százalékkal kevesebb édesvíz van, mint 50 évvel ezelőtt, az élelmiszer iránti kereslet a kö­vetkező 30 évben pedig vélhe­tően mintegy 50 százalékkal nő. MW NÉBIH Mintegy 15 ezer el­lenőrzött élelmiszer, 22 mil­lió forint jkiszabott bírság és 12,5 tonna lefoglalt áru - ez a mérlege a Nemzeti Élelmi­szerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nyári kiemelt szezo­nális vizsgálatának. A ha­tóság szakemberei a július 1-jétől augusztus 20-áig tar­tó országos akció során több mint 4500 létesítményt ellen­őriztek. Idén is a turisztikai szempontból frekventált he­lyeken működő kereskedelmi és vendéglátó létesítmények, mozgóboltok, büfékocsik és mozgó vendéglátók, valamint az ifjúsági és gyermektábo­rok működését vették szem­ügyre az ellenőrök. A nyári szezon slágerterméke, a fagy­lalt sem kerülte el a hatósá­gok figyelmét. A nyári akció során az egy­ségek ellenőrzésekor 163 al­kalommal figyelmeztetést, 348 esetben bírságot szabtak ki az ellenőrök, 85 vállalko­zásnak pedig a tevékenységét is felfüggesztették. Az ellenőr­zött élelmiszerek 5,3 százalé­kát, vagyis mintegy 12,5 ton­na élelmiszert kellett kivonni a forgalomból. A legtöbb szabálytalanság idén is a termékek fogyaszt­hatósági idejére vonatkozott, többször találtak lejárt szava­tosságú árukat, gyakoriak vol­tak a jelölési problémák. Az ismeretlen eredetű, nem nyo­mon követhető termékek elő­fordulásának aránya azonban csökkent. MW FELMENTÉS Már nemcsak a V4-államokból, hanem más külföldi országokból is ér­kezhetnek vadászok, miután szeptember ötödikétől felmen­tést kaptak a járványvédelmi határzár alól. Az osztrák vadá­szok máris érdeklődtek a fris­sen indult vadászati szezon le­hetőségei iránt. Ismert, a szeptember elsejé­vel elrendelt határzár újból ne­héz helyzetbe hozta a döntő­en külföldi vendég vadászok­tól származó bevételekből élő vadásztársaságokat. A tavaszi veszteségek ellenére a költsé­geik ugyanis megmaradtak, és a kötelezően teljesítendő éves kilövési tervek is egyre nagyobb terhet rónak rájuk. Egyes térségekben pedig a túlszaporodott nagyvadállo­mány miatt fizetendő vadkár okoz egyre kigazdálkodhatat­­lanabb fejfájást a társaságok­nak. A vadászkamara a ha­tárzár hírül vétele után szin­te azonnal kérvényezte az agrártárcánál az enyhítést, mondván a bérvadászat gaz­dasági tevékenység, amelyet ráadásul gyéren lakott vidé­ki területeken végeznek a be­utazók, ahol minimális számú emberrel kerülnek kapcsolat­ba. A kamara saját járvány­ügyi protokollt is kidolgozott, amelyet bemutattak az agrár­tárcának is. A Dunántúlon jellemzően a gímszarvasbikára alapoznak a vadásztársaságok, van olyan somogyi társaság, amelynek bevétele több mint fele ebből áll, mondta Kemenszky Pé­ter, az Országos Magyar Va­dászkamara (OMVK) Somogy megyei Területi Szervezeté­nek titkára. A szakember hoz­zátette, hogy a külföldi vadá­szok részére augusztus végéig a tervezett háromszáz helyett mindössze száz engedélyt ad­tak ki. A huszonöt éve nálunk ven­dégeskedő osztrák vadászok nyomban telefonáltak, hogy jöhetnek-e hozzánk vadász­ni - mondta Meiszterics Já­nos, a Tapsony és Vidéke Pető­fi Vadásztársaság elnöke. Hoz­zátette, a határon be kell mu­tatniuk a bérvadászati szer­ződést, és akkor beengedik őket. Megjegyezte: bevétele­ik 30 százalékát a külföldi va­dásztatás fedezi, azonban azt tapasztalja, hogy a most be­jelentett könnyítéssel sem áll helyre egy csapásra a megszo­kott rend. Sok külföldi vadász ugyanis inkább kivár. Azt ta­pasztaljuk, hogy főképp az idősebb német vadászok tar­tanak attól, hogy folyamato­san emelkedik hazánkban a koronavírusos betegek szá­ma, emiatt rájuk nem számít­hatunk - mondta el a vadász­­társaság elnöke. MW A víz hiánya további tömegeket indíthat el Európa felé Fotó: AFP Feloldották a vadászokra vonatkozó korlátozásokat Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents