Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-31 / 203. szám
2020. AUGUSZTUS 31., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Kevesebb és drágább magyar alma juthat el a boltokba Gyenge volt az idei termés A nyári almáért szokatlanul magas árat kapnak a termelők a készlethiány miatt Fotó: Mártonfai Dénes Igen kevés alma termett idén, az árak pedig várhatóan az egész szezonban magasan maradnak. A kiürült készletek miatt már a szüret előtt drágulás söpört végig a piacokon. Mediaworks-összeállítás szekesztoseg@mediaworks.hu GYÜMÖLCS Az átlagosnál jóval kevesebb almára számítanak a magyar gazdálkodók, és az Európai Unióban sem jobb a helyzet. Ráadásul a tavalyi után ez már a második év lesz, amikor gyenge az almatermés. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szerint erre eddig szinte soha nem volt példa, egy rossz évet általában egy jó vagy legalább közepes követett, adta hírül a Magyar Nemzet. A tavalyi gyenge termés miatt a hűtó'tárolók júliusra egész Európában kiürültek, az étkezési piacon a nyár folyamán az egekbe szökött az alma ára. A hazai boltok polcain az átlagos 350-420 forintos kilónkénti ár helyett akár 600-700 forintos árakkal is találkozhattak a vásárlók. A magasabb árszintre vélhetően hosszabb távon fel kell majd készülniük a fogyasztóknak, a kilátások ugyanis a szürethez közeledve sem valami biztatók. Itthon a betakarítás július második felében a nyári almák szüretével indult, a gyenge termés és a készlethiány miatt a nyári almáért szokatlanul magas árat kaptak a termelők. Az első jelentős hazai fő fajta, a gála szürete augusztus utolsó napjaiban kezdődik. A szüret idején az árak valamelyest csökkennek majd, de várhatóan nem lesz nagyobb különbség a nyári almák és a gála átvételi ára között. A FruitVeB becslése szerint idehaza 300-350 ezer tonna almát takaríthatnak be a gazdálkodók, étkezési célra ebből 7 «SG« 100-130 ezer tonna juthat. Egy átlagos évben mintegy 150- 180 ezer tonna étkezési almára van igény, melyből néhány tízezer tonna exportra kerül. Mivel Európa más országaiban is gyenge a termés, a külföldi felvásárlók körében az átlagosnál is kelendőbb lesz a hazai étkezési minőségű alma. A megnövekedett exportkereslet miatt az is előfordulhat, hogy a szokásosnál kevesebb magyar alma kerül majd a hazai boltokba, az is jóval drágábban a megszokottnál. Az árakat ebben az évben az olcsóbb import sem töri majd le. Hasonlóak a kilátások az ipari almát illetően is. A 200- 220 ezer tonnás becsült menynyiség a hazai feldolgozóipar igényeinek még a felét sem elégíti ki, az üzemek mintegy 500 ezer tonna almát képesek feldolgozni egy szezon alatt. Az alapanyaghiány te-Az árakra minden évben a lengyel almatermés van a legnagyobb hatással, Lengyelország ugyanis almanagyhatalomnak számít az unión belül. A terhát borítékolható, a kérdés csak az, hogy az esetlegesen magasabb lengyel termés képes lesz-e valamelyest javítani a helyzeten. Az árak alakulását a rendelkezésre álló mennyiség mellett az üzemek piaci várakozásai is befolyásolják. A koronavírus-járvány alatt Európa-szerte kevesebb sűrítmény fogyott, egy újabb hullám pedig további visszaeséshez vezethet. A hazai feldolgozók augusztus 12-13- án közzétették az idei árakat, eszerint az ipari alma kilójáért 34-40 forintot fizetnek a termelőknek. A FruitVeB szerint a szezon előtti kikiáltott ár egyelőre nagyon kis menynyiségekre vonatkozik, a következő hetekben pedig várhatóan felfelé indul majd el az árszint. A bioalmaért egyébként viszonylag alacsony összeget, csupán 50 forintot ajánlanak az üzemek, pedig ebben a kategóriában is jóval alacsonyabb lehet a termés az átlagosnál. mésbecslések itt is rendkívül képlékenyek, a vártnál 10-15 százalékkal több vagy akár kevesebb alma is teremhet idén a lengyel ültetvényeken. Képlékenyebb lengyel adatok HÍREK Visszatérítik a jegyek árát MÁV Díjmentesen, célországtól függetlenül visszatéríti a szeptemberre megváltott nemzetközi jegyek árát a MÁV-Start azoknak, akik lemondanak az utazásról a kormány által hozott, a nemzetközi utazások korlátozására vonatkozó intézkedések miatt. Ha az utazó menettérti utazásra váltott jegyeket, de a visszaüti menetjegy érvénytartama szeptember 30-a után kezdődik meg, a visszaüti menetjegyet is visszatérítik. A visszatérítési kérelmek elektronikus úton is jelezhetők az eszrevetel@ mav-start.hu oldalon. MTI Semjén Zsolt: új vadrendelet jön MÓDOSÍTÁS Ősszel új rendeletjelenik meg a vadkárrendezésről, a hatósági trófeabírálat paramétereinek enyhítéséről - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter. Semjén kiemelte, Európa egyik legjobbja a magyar vadászati törvény, amelynek részeként rendeletben szabályozzák a vadkárok rendezésének szabályait, amelyet az agrár- és a vadászkamara, a magán- és állami erdészetek együtt készítettek elő. A hatósági trófeabírálat korrigálásáról szóló új rendelettel a vadgazdálkodók a minőségi mellett a mennyiségi gazdálkodást is hatékonyabban valósíthatják meg. MW Megtartó ereje van a helyi piacnak Jó hozamok az aszályos tavasz ellenére is Emelkedett a búza ára A tárolókba 4,7 millió tonna őszi búza kerülhet Fotó: AFP SZAMOSSZEG Több mint 170 termelői piac létrehozását segítette a kormány a Vidékfejlesztési Program 12 milliárd forintot meghaladó pályázataival, jelentette ki az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamosszeg községi piacának átadásán Vitályos Eszter elmondta, a közszolgáltatások fejlesztése fontos egy falu életében és óriási megtartó ereje van a települési óvoda, iskola vagy az orvosi rendelő mellett a helyi piacnak is. A hazai és európai uniós támogatás révén, közel 45 millió forintból megépült piac segíti a megélhetést, munkahelyeket ad a helyi közösségnek és erősítheti a helyi gazdaságot. Az államtitkár felidézte, hogy a pályázati konstrukciót a vidéki térségekben élők élethelyzetének javítására, a helyi termelők piacra jutásának elősegítésére, illetve az ilyen jellegű beruházások megvalósítására írta ki a kabinet. Elmondta: Szamosszegen már tervezik az új piachoz tartozó, mintegy 110 millió forintból felépülő savanyítóüzemet, amely további munkahelyeket biztosít majd. Hazai és uniós forrásból az elmúlt időszakban több mint 400 milliárd forint érkezett a megyébe, Szamosszeg pedig a 2014 és 2020 közötti ciklusból egymilliárd forint értékű beruházással részesült. A 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban az államtitkár megerősítette, hogy a végrehajtási jogszabályokat és a forrásallokációt érintően az elosztási folyamat a tárgyalási szakaszban van, a magyar kormány célja továbbra is az, hogy az önkormányzatok és civil szervezetek minél több forrásra pályázhassanak. MW Egyre többet spórolnak a háztartások SZEGED Egyre megtakarítóbbak a háztartások, erre hívta fel a figyelmet Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke Szegeden, a tíz éve alapított Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület jubileumi konferenciáján. Domokos László 2020 áprilisában a „minden családba kellene egy pénzügyminiszter” jelszóval hívta fel a figyelmet arra, hogy a koronavírusjárvány negatív gazdasági következményeinek mérséklésében meghatározó a magyar lakosság pénzügyi kitettsége. A jubileumi konferencián az ÁSZ elnöke rámutatott arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 2020 második negyedév végére jelentősen - mintegy 1500 milliárd forinttal - nőtt a magyar háztartások pénzbeli vagyona. Ez arra utal, hogy a magyar lakosság a korábbiaknál tudatosabban és megfontoltabban reagált a válságra, megfogadta a tanácsot, és a nehéz körülmények között is fokozottan törekedett a megtakarításra. Az ÁSZ elnöke kiemelte, rendkívül fontos az új generációk vállalkozási ismereteinek és készségének fejlesztése is, hiszen az innovációtól a munkahelyteremtésig ezek érdemi, jövőt alakító tényezők. Idén a számvevőszék megismétli felmérését, így lehetőség nyílik megismerni a felsőoktatásban tanulók tudásának, attitűdjének, viselkedésének aktuális jellemzőit. MW GABONA Az aszály ellenére hazai viszonyok között egészen jó hektáronkénti hozamokkal takarították be az őszi búzát. Ám a termés kisebb a tavalyinál, és az árak is emelkedtek tavalyhoz képest. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet minisztériumi adatokra hivatkozva közölte, hogy augusztus 5-éig a 899 ezer hektáron vetett őszi búza 97 százalékának betakarítása után 4,7 millió tonna termény kerülhet a tárolókba, a hektáronkénti hozam pedig 5,3 tonna. A tavalyi 5,2 millió tonna utáni idei félmillió tonnás termésmenynyiség-csökkenés érthető, hiszen most mintegy százezer hektárral kisebb volt a vetésterület - nyilatkozta a Világgazdaságnak a Gabonaszövetség főtitkára. Pótsa Zsófia szerint az 5,3 tonnás átlaghozam egyáltalán nem rossz, akkora, mint a tavalyi, a két évvel ezelőttinél pedig jobb. Ám meglepő, hogy a búza ezt egy rendkívül aszályos tavasz után produkálta. A szárazság mértékét jelzi az is, hogy az idén 120 ezer hektár termőterületre jelentettek be aszálykárt, ami meglehetősen nagy arány akkor is, ha ennek valószínűleg csak egy részét fizetik majd ki. Egyébként, ha nem számolnánk a százezer hektáros vetésterület-csökkenéssel, akkor valamivel kevesebb, mint öt tonna lenne a hektáronkénti átlagtermés, ami szakértők szerint már inkább összhangban állna a tavaszi aszállyal - írja a Világgazdaság. Az árak viszont jól jelzik, hogy az össztermés kisebb lett. Az induló árak az aratás kezdetén is fölötte jártak az egy évvel korábbiaknak, és a jelenlegiek is 6-10 százalékkal magasabbak, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A Gabonaszövetség információi szerint a felvásárlási időszak kezdetén jellemzően 52-54 ezer forintba került az étkezési búza, majd, amikor a malmok nagyobb igénnyel jelentek meg, néha 60 ezer forintot is elkértek érte. Ezután az ár 54-55 ezer forint körül stabilizálódott, a tavalyinál mintegy 6-10 százalékkal magasabban. Pótsa Zsófia arra számít, hogy a jelenleginél árban is jobban szétválik a takarmány- és a malmi búza, miközben mennyiségben nagyobb lehet a takarmánybúza részaránya, mint a korábbi években, akár 70 százalékos is. Az is látszik, hogy az étkezési minőségű búza általuk gondolt árához nagyon ragaszkodnak a termelők, a takarmánybúzától szívesebben szabadulnak. Az utóbbit a főtitkár szerint előbbutóbb kénytelenek is lesznek „elengedni”, mert jön a kukorica, ami szűkíti a takarmánybúza piaci lehetőségeit. A keleti országrészben a búza most állítólag gyengébb a szokásosnál, nyugaton pedig a termény akár még javítóbúza-minőségű is lehet. MW Szamosszegen is átadtak egy községi piacot Fotó: MTI
