Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

2020-08-24 / 197. szám

2020. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD Q Svédországból kísérték haza STOCKHOLM Elfogták egy csaknem tizenegy évvel ez­előtti érdi gyilkosság felté­telezett elkövetőjét Svéd­országban - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitány­ság. A nyomozás adatai sze­rint 2009. szeptember 1-jén éjjel ismeretlenek mentek be egy érdi házba, ott egy 77 éves férfi kezét és lábát ösz­­szekötözték, majd magára hagyták. A házat felforgat­ták, pénz és értékek után ku­tattak, végül egy mobiltele­font vettek magukhoz, majd elmenekültek. A 32 éves Cs. Tibor ellen országos elfoga­tóparancsot adtak ki, ké­sőbb a nemzetközi körözését is elrendelték, mígnem végül a hétvégén Svédországban fogták el. MW A NATO cáfolja Lukasenkát BRÜSSZEL Alaptalannak nevezte a NATO szóvivője Aljakszandr Lukasenka fe­hérorosz elnök azon állítása­it, hogy a katonai szövetség csapatokat vonultat fel Fe­héroroszország nyugati ha­tárai mentén. „A NATO nem vezényelt katonákat a tér­ségbe" - közölte a szerve­zet. A fehérorosz elnök szom­baton azt hangoztatta, hogy külföldről próbálnak forra­dalmat szítani Fehéroroszor­szágban, és a NATO részéről az a veszély fenyeget, hogy annektálni készülnek az or­szág nyugati régióját MW m m ^~.=wa@adSS .»»-•Rt389 HÍREK Főleg a nyaralók hozzák-viszik a koronavírust Európa-szerte Új gócpontok a Balkánon A horvát turistaparadicsomokban kevesen törődnek a járványügyi előírásokkal Fotó: AFP Naponta csaknem 300 ezer­rel nő a koronavírussal fer­tőzöttek száma a világon. A szomszédos országokban is nyugtalanító a helyzet, ami elsősorban az utazásokkal hozható összefüggésbe. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu EURÓPA A Horvátországból ha­zatérő osztrákokra karantén vár hazájukban. Franciaor­szágban az újonnan regiszt­rált esetek száma ezen a hé­ten mindennap meghaladta a kétezret, ami utoljára ápri­lis közepén fordult elő. Éppen ezért lesz kötelező szeptem­bertől az orrot és a szájat elfe­dő maszk viselete a franciaor­szági munkahelyeken. Olasz­országban is romlik a helyzet: naponta 400 körüli megbete­gedést regisztráltak a héten. Németországban sem lazíta­nak tovább a korlátozásokon, számos tartományban pénz­­büntetés jár a szabályszegők­nek. Megfigyelések szerint Európában a fertőzés elszapo­rodása összefüggésben áll az utazásokkal, a nyaralók ma­gatartásával, hozzáállásával. Horvátországban például több egymást követő napon is re­kordot döntött a megbetegedé­sek száma. A vírus leginkább a tenger­parti éjszakai szórakozóhelye­ken terjed, a fiatalok körében, akik továbbvihetik a kóroko­zót akár más országokba is. Németország két horvát me-Koronavírusos lett a DK nyá­ri egyetemének egyik résztve­vője. A párt közleményében azt írja: péntek este vált világos­sá, hogy az illető megkapta a betegséget. A Gyurcsány-párt tott, és Olaszország is szigorí­tott Horvátországgal szemben. A német turisták úgy látják, Horvátországban nem feltét­lenül veszik komolyan példá­hozzáteszi: nem tudják, hogy a résztvevő a 9 nappal ezelőtt vé­get ért program idején is vírus­­hordozó volt-e. A Demokrati­kus Koalíció rendezvényén több mint nyolcvanan vettek részt. ul a maszkviselést. Szlovénia is tart a horvátországi meg­ugró esetszámoktól. Azoknak a szlovén állampolgároknak, akik a szomszédos országban A pártelnök által nyilvánosan megosztott fotók szerint a zárt térben tartott előadásokon a résztvevők egyikén sem volt maszk és a másfél méteres vé­dőtávolságot sem tartották be. tartózkodtak, vasárnap éjfélig haza kellett térniük. Az Egye­sült Királyság szintén haza­rendelte a Horvátországban nyaraló polgárait. Aki nem ért vissza szombat hajnal 4 óráig, azt karanténra kötelezik. Az Ml Világ című adásában meg­szólaló brit turisták elmond­ták, hogy most csak a nyara­lással tőrödnek, és akkor is maradnak az országban, ha vörös zónába minősíti át a lon­doni kormány Horvátországot. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni: nem szabad enyhíteni a korlátozásokon, a vírus nem válogat akkor sem, ha nyár van, akkor sem, ha nyaralunk. „A nyugat-bal­káni helyzet június eleje óta, amióta az esetek száma nö­vekedni kezdett, aggodalom­ra ad okot. A nyári időszak­ban ez a térség egyfajta regi­onális gócpont lett” - hangsú­lyozta Catherine Smallwood, a WHO sürgősségi tiszti főorvo­sa. „Ahogy már annyiszor el­mondtuk, ha a lehetőségek és feltételek adottak a vírus ter­jedésére, akkor az be is követ­kezik” - fűzte hozzá. Hazánkban továbbra is mér­sékelten terjed a vírus: a hét­végén 5155-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Két idős, krónikus beteg em­ber elhunyt, 847 az aktív fer­tőzött, 59-en vannak kórház­ban és heten lélegeztetőgépen. gyét vörös zónává nyilvání-Fertőzött hallgató a Gyurcsány-párt nyári egyetemén A totális diktatúrák áldozatainak napja Bolgár könyv a magyar kormányfőről Másfél hete tartanak az utcai összecsapások Menekülő rendőrök A randalírozók nagy része néhány éve érkezett Fotó: AFP EURÓPA Szinte nincs olyan család Magyarországon, amely ne sínylette volna meg valamilyen formában az Euró­pán végigsöprő totalitárius re­­zsimek valamelyikét, a náciz­must vagy a kommunizmust. Tegnap, augusztus 23-án volt a totalitárius diktatúrák áldo­zatainak európai emléknap­ja. A sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország 1939- ben, közvetlenül a második vi­lágháború kitörése előtt ezen a napon írták alá a megnem­támadási egyezményt, a Mo­­lotov-Ribbentrop-paktumot. A szerződés titkos záradéka német és szovjet érdekszférá­ra osztotta fel Közép- és Ke­­let-Európát. A kiegészítő jegy­zőkönyvet a Szovjetunió egé­szen a gorbacsovi peresztroj­káig tagadta. Adolf Hitler 1941. június 22- én megtámadta a Szovjetuni­ót, a paktum hatályát vesz­tette. A Harmadik Birodalom végül 1945-ben megsemmi­sült. A szovjet érdekszférá­ba került kelet- és közép-eu­rópai országokban kommu­nista diktatúrák épültek ki, amelyek különböző formában az 1990-es évek elejéig fenn­álltak. Az Európai Unió igaz­ságügyi miniszterei 2011. jú­nius 10-én, a magyar EU-el­­nökség alatti utolsó ülésükön lengyel, magyar és litván kez­deményezésre közös állásfog­lalásban emlékeztek meg a to­talitárius rendszerek által el­követett bűncselekmények ál­dozatairól. Az emléknapot elő­ször 2011-ben tartották meg. Varsóban egy uniós kormány­zati szintű konferencián meg­állapodtak abban, hogy több országot átfogó hálózatot állí­tanak fel a totalitárius rend­szerek kutatására, Magyaror­szágot a Terror Háza Múzeum képviseli. MW BUDAPEST Orbán-jelenség cím­mel könyvet írt a magyar kor­mányfőről Georgi Markov bol­gár konzervatív politikus. A Kossuth rádiónak adott in­terjúban a képviselő kiemelte, hogy a magyar kormányfő Eu­rópa jövőlátója, aki 2014-ben megjósolta a neoliberalizmus végét. Georgi Markov szerint Orbán Viktor egyedülálló je­lenség, sem pártelnöknek, sem miniszterelnöknek nincs olyan életrajza, mint neki, aki 1989- ben a kommunizmus ellen küz­dött, és azóta is a politikai élet­ben van. Harminc éven keresz­tül választották meg parlamen­ti képviselőnek, négyszer mi­niszterelnökké választották, háromszor kétharmaddal. „Ha­tása túlnyúlik Magyarország határain” - hangsúlyozta, em­lékeztetve: 2015-ben Orbán Viktor volt az első, aki az ak­kori menekültáradat kapcsán kimondta, hogy a terrorizmus trójai falovai érkeznek, és Eu­rópára törnek. Öt évvel később egész Európa belátta Orbán Viktor igazát. Ma Magyarország Orbán­nak köszönhetően biztonsá­gos ország - húzta alá a szer­ző, aki szerint itt a fiatalok nyugodtan nézhetik a Dunát anélkül, hogy a hátukba bár­ki is kést szúrna, ahogy ez Pá­rizsban megtörtént. Kitért ar­ra is, hogy a visegrádi négyek­ből az elmúlt évtizedben olyan formációt hozott létre a ma­gyar kormányfő, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni Európában. MW HÁ6A Letartóztatta a rendőr­ség az elmúlt hetek hollandiai zavargásainak egyik fő szer­vezőjét - számolt be szomba­ton a Telegraf. A napilap úgy tudja, a fiatal közösségi olda­lakon buzdított erőszakos tá­madásokra. A holland igaz­ságügyi miniszter megerősí­tette, hogy az erőszakhullám­mal összefüggésben több em­beri is őrizetbe vettek. Ferdi­nand Grapperhaus azt mond­ta: a zavargások nem tolerál­hatok. Szerinte mindeneset­re a fiatalok csak a járvány­ügyi intézkedések miatt lá­zadtak fel. Arról viszont a po­litikus és a sajtó sem számolt be, hogy a randalírozók zö­mében migránsok. Az utcai harcok másfél he­te tartanak Hollandiában. Hágában kezdődtek, majd villámgyorsan továbbterjed­tek más nagyvárosokba is. A bevándorlók csoportok­ba verődve gyújtogatnak és törnek-zúznak. A rendőrök képtelenek megfékezni őket. Több olyan felvétel is készült, amelyen az látszik, hogy az egyenruhások elmenekülnek a helyszínről. A holland rend­őrszakszervezet elnöke azt állítja, főként marokkói fiata­lok a vandálok. A migránsok miatt Hollan­diában és más nyugat-euró­pai országokban is egyre fe­szültebb a helyzet. Erről be­szélt Kiszelly Zoltán az Mi­en. A politológus kifejtet­te: most bosszulja meg ma­gát az, hogy a bevándorlók ál­lampolgárságot kaptak. Fel­lépni nem fognak ellenük, mert szavazatuk sokat ér. A jövő márciusi holland válasz­tási eredmény ezen is múl­hat, a bevándorláspártiaknak ugyanis szükségük van a migránsok támogatására ah­hoz, hogy kormányon marad­janak. Bejelentette a szicíliai mig­­ránstáborok és regisztrációs központok kiürítését, és a be­vándorlók elszállítását kér­te a sziget kormányzója, Nello Musumeci „migránsinvázióra és egészségügyi vészhelyzet­re” hivatkozva szombat este. Hollandia népessége az el­múlt időszakban évről évre több tízezerrel nőtt, az érkezők jelentős része Európán kívülről jött. A holland bűnügyi adatok is egyre lesújtóbbak: a legutób­bi, tavalyi statisztika szerint 2019-ben 27 százalékkal nőtt a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények száma. MW A spanyoloknak pedig abból lett elegük, hogy a migrán­sok folyamatosan ostromol­ják a Spanyolországhoz tartozó észak-afrikai Ceuta és Melilla exklávét, ezért új kerítést kí­vánnak építeni a határra, amely tíz méter magas lesz. Egyre több ország mond nemet é L 81 éve e napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot Fotó: MW

Next

/
Thumbnails
Contents