Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

2020-08-22 / 196. szám

folytotás a 1. oldalról B helyőrség OTHaiiu? Etyeken Jeremy Irons volt a ró­mai pápa, de Pablo Picassóként An­tonio Banderas is dolgozott itt, és a többszörös Oscar-díjas sztárok, Ron Howard és Tom Hanks is az it­teni stúdióban forgatták az Inferno „medencés” jelenetét. Ridley Scott Mentőexpedíció című filmje az első olyan nagy­szabású, nemzetközi produkció, amelyben Budapest nem a 20. szá­zad eleji Párizs vagy Kelet-Berlin díszleteként jelenik meg: a Bálna, a Művészetek Palotája és a Hung­­expo épületei tűnnek fel a pe­kingi és houstoni jelenetekben, a Korda Stúdió kapuja mögé pedig NASA-épületeket szerkesztettek be. Matt Damon marsi szállása is Etyeken volt - a hat emelet magas­ságú műteremben több ezer tonna földet terítettek le. A . Korda Filmstúdió rutinos Mars-helyszín: szinte teljes egészé­ben itt vették fel a National Geog­raphic addigi legnagyobb költség­­vetésű sorozatának, a Mars című dokudrámának a második évadát is. A Pioneer Stillking filmgyártó cég közreműködésével 2017-ben közel háromszázötven filmes mun­kálkodott azon, hogy a Korda Stú­dió teljes területe Mars bolygóvá váljon: egy egész marsi várost állí­tottak fel, ahol a lakhelyek mellett mérnöki szoba, kétszintes labora­tórium, kórterem, műtő és még egy bár is helyet kapott. Hosszan sorolhatnánk az Etye­ken gyártott produkciók érdekes­ségeit, de illő, hogy arról a filmmo­gulról is szó essen, akiről a stúdiót elnevezték. Sir Alexander Kordát (1893- 1956) a világ egyik legtekintélye­sebb, legkarizmatikusabb filmes szakemberként emlegetik ma is, a Brit Filmakadémia az év legkiemel­kedőbb filmjének járó díjat nevezte el róla. Bár nem érezte magát ott­hon Hollywoodban - taszította őt a nyereségközpontú filmtermelés, hiszen ő az alkotómunkát értéket hordozó művészetnek, téremtés­­nek tartotta -, idővel a hollywoo­di álomgyár sztárjai is tisztelték, főként mert azt is bebizonyította, igényes kifinomultsággal és sajátos stílussal rendelkező filmekkel is le­het kasszasikereket elérni. És ez az európai „sznob” mindeközben ext­ravagáns showman volt. Korda Sándor, a brit filmipar meghatározó alakja, az első film­rendező, akit lovaggá ütöttek, 1893. szeptember 16-án Pusztatúrpász­­tón (a mai Túrkevén) született zsidó családban, Kellner Sándor László néven. Öccsei szintén filmesek let­tek: Korda Zoltán filmrendező, pro­ducer, Korda Vince díszlettervező, festő. Korda Sándor alig tizenhá­rom éves volt, amikor meghalt az édesapja, és a család Kecskemétre költözött a nagyapjukhoz, aki szíj­jal verte őket. Valószínűleg ezért ment Budapestre, és amíg befejezte az iskolát, távoli rokonoknál húzta meg magát. írónak készült, egyik tanára munkát szerzett neki a Füg­getlen Magyarország című, liberá­lis lapnál, ahol álnéven publikált. Fedőnévként egy katolikus mise­szöveg részletét választotta: Sur­­sum corda - Emeljük fel szívünket. Ebből az álnévből született a Korda Sándor név, amely hamarosan vi­lághírű lett. Pesti újságíróként a még gyerek­cipőben járó, új művészeti ágról, a filmről kezdett írni. Az akkor már ismert író, drámaíró Biró Lajos bemutatta Kordát az első magyar filmstúdió, a Projectograph társ­alapítójának, nála kezdett titkár­ként dolgozni, majd a reklámrész­leget vezette. A magyar filmtörté­net az első magyar filmkritikusként is számontartja: ő alapította meg Magyarország első filmes lapját, a Pesti Mozit, és megteremtette a hazai filmkritikát. 1914-ben kez­dett rendezni, Janovics Jenő főren­dezőnek szerződtette a kolozsvári filmgyárba. Janovics erre így em­lékezett vissza: „A pesti Newyork kávéház hideg márványasztalánál álmodozott a fiatal, nyurga Korda valami szerény megélhetést biz­tosító újságírói alkalmaztatásról, amikor vonatra ültettem és levit­tem Kolozsvárra filmrendezőnek évi 18.000 korona fix fizetéssel. [Ez ötszöröse volt egy elismert újságíró bérének, és több volt, mint az akko­ri magyar miniszterelnök javadal­­mazása.](...) S ma? Korda Sándor­ban az angol nemzeti filmgyártás megteremtőjét ünnepli öt világrész közönsége.” Kolozsváron Korda némafilme­ket rendezett, majd egy év múlva visszatért a fővárosba, és megvásá­rolta a Corvin Filmgyár pesti rész­legét, európai színvonalú, korszerű műtermet építtetett, s kialakította a filmgyártás máig érvényes rend­jét és munkastílusát, stúdióveze­tőként és rendezőként is rendkívül fontos szerepet szánt az irodalmi alapanyagnak. Az első világháború pusztításai közepette felvirágoztat­ta a filmgyárát, 1919-ig huszonöt filmet rendezett. A Tanácsköztársaság idején a film­gyártás művészeti vezetője volt, a Tanácsköztársaság bukása után ké­sőbbi felesége, a Korda Máriaként ismertté vált színésznő mentette ki a börtönből, majd két évre Bécsbe mentek. Rövid ideig Berlinben is éltek, itt rendezte a Madame Du­­barryt (1927), amelyben először lépett kamera elé Marlene Dietrich. Az Őnagysága nem akar gyereket sikere után ajánlatot kapott Holly­woodból, miszerint a felesége sztár lehet, ő pedig rendezhet. 1927-ben Hollywoodba utaztak, amelyet akkoriban már a film fővá­rosaként emlegettek. A hangosfilm térhódításakor erős akcentusa miatt Korda Mária karrierje ket­tétört, egy rendező sem akart vele dolgozni, még a saját férje sem, ezért 1930-ban elváltak; az asz­­szony mindvégig perekkel keserí­tette meg Korda Sándor életét. De a hollywoodi álom Korda Sándor számára sem most jött el, a kö­zönségességtől viszolygó filmest giccses produkciók, például A her­cegnő és a vízvezeték-szerelő című film megrendezésével bízták meg, de dolgozott reklám-, dokumen­tum- és játékfilmekben is. Amikor visszatért Európába, alig 20 dollárja volt, és persze az a tudás, amely hamarosan a legna­gyobbak közé emelte. Rövid berlini és párizsi tartózkodás után 1931- ben fivéreivel együtt Londonba köl­tözött, és a következő évben meg­alapította a London Films stúdiót, melynek lógóján a Big Ben volt lát­ható. A semmiből teremtette meg az angol filmipart, stúdióiban éven­te átlagosan 250 filmet gyártottak, melyek színvonala nem maradt el a hollywoodi produkciókétól. Legfontosabb alkotótársa két öcs­­cse volt, és olyan világhírű magya­rokkal dolgozott együtt, mint Biró Lajos dramaturg, Rózsa Miklós zeneszerző, Máthé Rudolf operatőr, Pressburger Imre forgatókönyvíró, Pallós István gyártásvezető. Az áttörést az 1933-as VIII. Hen­rik magánélete című film hozta el, mely nemzetközi siker lett, az egyesült államokbeli bemutatója után minden addigi kasszasikert megdöntött, a címszerepet alakító Charles Laughton pedig Oscar-dí­­jat kapott. Nagy sikere volt az 1934-es Don Juan magánélete és az 1936-os Rembrandt című filmjének is, illet­ve producerként is olyan filmek kö­tődnek a nevéhez, mint az 1942-es A dzsungel könyve. Korda új hazája iránti lojalitásá­tól vezérelve rendezte meg a brit légierőt dicsőítő, a német veszélyre figyelmeztető „The Lion has Wings" (Az oroszlánnak szárnya van) című filmet. Öszebarátkozott Winston Chur­­chill-lel, akinek javaslatára ismét Amerikába költözött, „a brit szem­léletet tükröző” filmeket készített. Churchillt azonban nem valamiféle filmes érdekképviselet ügye moz­gatta, hanem feladatot szánt ennek a brit titkosszolgálat akcióiban, magát Kordát is felkérte, továb­bítson híreket. Ilyen történelmi és politikai kontextusban készült az 1941-es Lady Hamilton Lawrence Olivier és Vivien Leigh főszereplé­sével - ismét bevált a régi recept: grandiózus díszletek előtt ismert történelmi figurák (Nelson admirá­lis és Lady Hamilton) magánéleté­be tekinthettek be a nézők. A film sikere egyúttal Korda ténykedésére is felhívta a figyelmet, közel volt ah­hoz, hogy kitoloncolják Amerikából mint angol kémet, 1941. december 12-re kapott idézést. Pearl Harbor után Korda visszatért Angliába, ahol Churchill ajánlására 1942-ben György király lovaggá ütötte - nem csupán a filmes alkotótevékenysé­ge miatt. (Az anekdoták szerint a Buckingham-palotában akkoriban még nem volt moziterem, és a ki­rály rendszeresen átjárt Kordához filmeket nézni.) A háború után főként producer­ként tevékenykedett, felismerte a televíziózás jelentőségét, és filmjei jogát nagy tévétársaságoknak is eladta. Érdekelte a háromdimen­ziós film, sőt az illatokat kibocsátó szagosfilm is. Utolsó munkája a III. Richard volt 1955-ben, Laurence Olivier rendezésében és főszerep­lésével. Korda Sándor hatvankét évesen, 1956. január 23-án szívrohamban hunyt el Londonban. Korda Sándor Forrás: Filmtett.ro 2020. augusztus IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET BM——an—«— ga—yg—nwiwinn— ww— — Posztapokaliptikus New York a Korda Filmparkban Fotó: Bonczidai Éva Borgiák Etyeken - közel kétszáz ács és festő dolgozott Fotó: Bonczidai Éva a római kori falu és városfal díszleteinek megépítésén

Next

/
Thumbnails
Contents