Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-15 / 191. szám
8 II emuiban suit Doaaesa ALIZ A NYÁRI TABORBAN I helyőrség Lovranits Júlia Villő Vaszary János: Kékruhás kislány (Rippl-Rónai Múzeum) Vörösbegy csapat körülöttük to-Nyári tábor kis felfedezőknek - olvasta a hirdetést Nagyi. - Ez pont neked való, Alízkám, nem gondolod? Azt írják, erdei kirándulás, mikroszkópozás, szép, színes kémiai kisérletek... Csupa olyasmi, amit szeretsz! Aliz még soha nem volt korábban nyári táborban, így kicsit megszeppent az ötlettől: sok idegen gyerek és egy egészen új hely, ahol még soha nem járt! És még a nagymama sem mehet vele. De erősebb volt a kíváncsisága, mint a félelme, úgyhogy hipp-hopp, máris jelentkezett a táborba, és hamarosan ott találta magát hátán hátizsákkal, fején kissapkával egy nyüzsgő gyereksereg közepén. A táborban több csapat is volt, őt a Vörösbegy csapatba osztották be. Sajnos tényleg nem ismert senkit, az egyetlen ismerőse, egy osztálytársa a párhuzamos, Merész Farkas csoportba került. Csupa idegen kisgyerek ült körben a székeken, Aliz magában többször megbánta, hogy miért is nem kérte meg az anyukáját, hogy írja bele a jelentkezésbe, mindenképpen a Merész Farkasok közé osszák be őt is, mihez kezd majd itt ezzel a sok, ismeretlen Vörösbeggyel? Legszívesebben hazaindult volna azonnal. De az első ismerkedős körjátéknál mindig neki dobta a labdát egy mosolygós kislány, akiről hamarosan kiderült, hogy Lizának hívják. A Liza pedig majdnem úgy hangzott, mint az Aliz, ráadásul éppen egyforma hátizsákjuk is volt, így hamar összebarátkoztak: a szünetben elhatározták, hogy örökre barátnők lesznek és elcserélték a tízóraijukat. A mikroszkópozás tényleg izgalmas volt: kagylókat, kicsi rákokat gyűjtögethettek a gyerekek a Balaton vizéből és mindent meg lehetett nézni hatalmasra felnagyítva. Az erdei avarban pókok, a tenyerükön viccesen összegömbölyödő gömbászkák után kutathattak. Az egyik fiú jókora éti csigára bukkant, amit elnevezett Edének és mindenáron haza akarta vinni. A legérdekesebb mégis az volt, hogy a tábor udvarán két sűrű bokorsor állt: az egyiket a fiúk, a másikat a lányok vették birtokukba mint főhadiszállást. A lányok hétpecsétes titkokat suttogtak egymásnak, csak az zavarta őket, amikor a fiúk néha hangos rikoltozással megostromolták a bokrot. Az egyik ilyen ostromnál történt, hogy Aliz és Liza beleuntak a fiúkkal való harcba és inkább a terembe, a Vörösbegyek főhadiszállására mentek társasozni. Odabent pedig, ahogy több idejük jutott körülnézni, az egyik ablak párkányán magasan fennakadva egy csinos papírrepülőt pillantottak meg. Hogy lehetne azt megszerezni? Aliz próbálta egy székről felérni, de az ablak túl magasan volt. Liza megpróbálta lepiszkálni egy könyvvel, de ő sem érte fel. Márpedig a repülőt ki kell menteni az ablakból! Mire való egy délceg papírrepülő, ha nem arra, hogy szálljon? Nem ragadhat időtlen időkre a pókhálós ablakpárkányon! Igazán méltatlan dolog egy vadászgéphez, még ha papírból van is. És akkor járt arra a takarító néni! A seprűjét gondosan a falhoz támasztotta, és elballagott kávézni a kolléganőivel. A lányok azonnal rájöttek, hogy itt a nagy pillanat! Aliz gyorsan felragadta a seprűt, amíg Liza figyelte, nem jön-e viszsza a takarítónő. Aliz szívdobogva kapaszkodott vissza a székre, és a seprűvel egykettőre lepiszkálta az elakadt repcsit. Kíváncsian vizsgálgatta, ahogy a kezébe került: kicsit pókhálós, poros gép volt, de sértetlen. Az oldalára csúnyácska írással valaki egy nevet biggyesztett: Panni.- Ki lehetett ez az ismeretlen Panni? - töprengett Aliz. - Biztosan valamelyik táborozó egy korábbi héten. Itt játszott a repülőjével és fennakadt a magas ablakban: akkor nem jött a takarító néni a seprűvel, szegény Panni biztosan szomorú volt... Valahogy vissza kéne juttatni neki!- Ugyan már - intette le Liza -, biztosan hajtogatott magának másikat és már régen elfelejtette ezt itt. Ha ki is derítenénk, ki ő, a címét biztosan nem adnák oda nekünk a felnőttek! Gyere, inkább próbáljuk ki a repülőt az udvaron! A lányok visszacsempészték a seprűt, és új kincsükkel megint kint voltak az udvaron.- Tied az első dobás! Te vetted észre! - mondta Aliz a barátnőjének.- Legyen csak a tied az első, te szedted le a seprűvel! - szerénykedett Liza. Felváltva dobálták, a repülő pedig merészen szállt át a bokrok felett, fiúk-lányok nagy-nagy csodálkozására. Hamarosan az egész longott, mindenki szerette volna kipróbálni az új játékot.- Egyszerre csak egy! - vezényelt Liza. - El ne tépjétek! És óvatosan dobd, a fal felé, nehogy most meg valamelyik bokron akadjon fent! Ó, bárcsak lenne több repülőnk! A nagy zsivajra Anna néni, a Vörösbegyek csapatkapitánya is odajött a repülőző gyerekekhez.- Nahát, ezt meg honnan szereztétek? - csodálkozott. - Tud valaki ilyet hajtogatni?- Nem... Az az igazság Anna néni, hogy... Szóval az ablakból van - ismerte be Aliz. Aztán felélénkült: - És rá van írva, hogy Panni! Biztosan nagyon szomorú volt az a Panni, amikor fennakadt a repülője az előző táborban. Nem lehetne megkeresni őt és visszajuttatni neki? Hátha akkor minket is megtanítana ilyet készíteni...- Ami azt illeti - mondta titokzatos képpel Anna néni -, megtaláltátok Pannit.- Hogyhogy? - nézett rá meglepődve a Vörösbegy csapat.- Mert ez az ismeretlen Panni... Nem is olyan ismeretlen. Mert én vagyok. Az Anna becézve Panni. Az előző csoportomban egy kisfiú hajtogatott repülőket, tőle tanultam meg elkészíteni és sajnos nem volt időm lepiszkálni az ablakból azóta, hogy fennakadt. De ha ennyire tetszik nektek, gyertek, benneteket is megtanítalak, hogy kell ilyet készíteni! A Vörösbegy csapat lelkesen gyülekezett Anna néni körül, és hamarosan egész papírrepülő-flotta szállt körbe a kertben. un a lap alatt TALPIG VASBAN Kántor Mihály Forrás: www.playstation.com A Marvei Moziverzum mindössze tizenkét éves fennállása alatt átrendezte a látványos közönségfilmek piacának térképét. Az addig szórványos sikereket elért szuperhős-képregényekből készült filmadaptációk végre egyetlen nagy, összefüggő filmes univerzumban egyesültek mind kreatív, mind pedig üzleti szempontból. Ennek a mintája a képregényekben már évtizedek óta létezett, a Marvel Studios és annak vezetője, Kevin Feige annyit tett, hogy a módszert lefordította a lapgyártásról a filmgyártás nyelvére. A korábban szinte példa nélkül álló vállalkozásnak persze megvolt a maga nem elhanyagolható kockázata. Addigra ugyanis a Marvel-képregények legismertebb figuráinak, a Pókembernek, az X-Mennek vagy a Hulknak a megfilmesítési jogait már más stúdióknak adták el, a náluk maradt karakterek pedig kevésbé voltak ismertek a szélesebb közönség előtt. Szerencsére azonban a Marvelnél jobban senki sem ismerhette a saját portékájukat, így a 2008-as Vasember után új hősök egész garmadáját sikerült megmutatni és megszerettetni a képregények világában kevésbé járatos tömegekkel. Ez azonban nem valósulhatott volna meg, ha nincs a Vasember és annak remek fogadtatása. A Marvei szuperhőseinek videójátékos kalandjai gyakorlatilag majdnem egyidősek magával a digitális szórakoztató formával, ám a virtuális valóság játékok ebből a szempontból még viszonylag meghódítatlan terepnek számítanak. Persze a rivális Detective Comics képregénykiadó vezérfigurája, Batman ezen a fronton is beelőzött már, hisz a 2016-os Batman: Arkham VR szinte az első virtuális játékok között jelent meg. A jó munkához idő kell elvét követve a Marvei nem siette el a dolgot, így a július elején megjelent Iron Man VR nemcsak technikailag, de tartalmilag is jelentősen felülmúlta a Sötét lovag rövidke kalandját. Tony Stark, a Stark Industries elnöke és egyben vezető mérnöke fegyvergyártásából gazdagodott meg. S bár zseniális koponya, életvitele nem sokban különbözik a léha milliomosokétól. Egy meglehetősen drámai és transzformatív élményt követően visszavonul a fegyvertervezéstől és malibui villájában megépít egy hipermodern, röpképes vasember páncélt, amivel új célt is kijelöl magának: segíteni azokon, akik nem tudják megvédeni magukat. A játék kezdetén ott csatlakozunk be Tony életébe, hogy az első tesztrepülésre készül a páncél prototípusával. Ezen a ponton mindjárt le is kell szögeznünk néhány jellemzőt. A mozifilmben járatosabbak számára nem lesz ismeretlen a játék perspektívája, mely gyakorlatilag Tony belső nézete. A páncél sisakjából egy virtuális kezelőfelület mögül tekintünk ki a világba, a fejünkre helyezett szemüveg pedig hősünk fej mozgását irányítja. Ha már irányítás: a játék a konzol hagyományos távirányítója helyett a Move készüléket használja, mely egy külső kamerával követi az eszköz mozgását, így a karunkét és kezünkét is. Ez nagy mértékben növeli az immerziót, ugyanis Tony repülés közben a két karját használja manőverezésre, valamint a tenyeréből kilőtt repulsor nyalábokkal tanítja móresre a rosszfiúkat is. Nos a malibui sziklás magaspart felett tartott bemelegítő repülés során nemcsak a játék főcíme pereg le előttünk, de az is kiderül, hogy lesz-e elég erős gyomrunk a virtuális szárnyaláshoz, illetve feltárulnak-e á bennünk a tériszony tünetei. Ahogy azt a VR-játékokban szokták, az émelygést megelőzendő, a fejmozgást 45 fokos ugrásokban kivitelezhetjük, így a látási inger és az egyensúlyérzékelés közötti ellentétek keltette kinetózis, más néven utazási betegség nem jön létre. Mivel azonban kellő gyakorlattal ez a rosszullét leküzdhető, a játékokba rendszerint beépítik ennek a 45 fokos csillapító módnak a kikapcsolását is, ezáltal összefüggő és folyamatos mozgást biztosítva. Nincs ez másképp az Iron Man VR esetében sem, ám ennek a beállítását magunknak kell elvégeznünk, mert a játék alapban a kímélő móddal indul. A bemelegítést követően Tony békésen utazik magángépén, amikor is a repülőt megtámadja egy titokzatos hekker és a drónjai. Az illető Ghostnak nevezi magát, és hősünket teszi felelőssé az összes áldozatért, akik a Stark Industries fegyverei által vesztették életüket. A szintén röpképes és a szilárd anyagokon is áthatolni képes ruhával felszerelt támadót ellenfelek egész hada követi még. Ezek némelyike ismerős lehet a későbbi Marvel filmekből, ám akadnak köztük olyanok is, akiket csak a képregényekben jártasabbak tudnak azonosítani. Alaposan fel kell ám kötni hozzájuk a vasnadrágot, mert az Iron Man VR még közepes fokozaton is embert próbáló ügyességet kíván. Az összecsapások fergetegesek, egyszerre rengeteg célpont támadhat ránk, akik vagy amik között a sebezhetőségük, illetve a veszélyességük mentén villámgyorsan priorizálnunk kell. A kihívás nehézsége miatt a 6-7 órás játékidő könnyen a háromszorosának is tűnhet, ami a VR-játékok jellemző rövidségének tükrében akár pozitívumként is felfogható. (Iron Man VR. Platform: PlayStation 4.) IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2020. augusztus J
