Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-12 / 188. szám
2020. AUGUSZTUS 12., SZERDA GAZDASÁG y Személyi jövedelemadóból idén több folyt be az államkasszába Válságálló adóbevételek Jövedéki adóból azért folyt be kevesebb, mert a válság alatt ritkábban tankoltunk Fotó: MTI Csupán pár tízmilliárd forinttal maradt el az idei első hathavi adóbevétel a tavalyi félévestől, a visszaesés elhanyagolhatónak tűnik. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KÖLTSÉGVETÉS Közzétette a Pénzügyminisztérium az államháztartás első féléves pénzügyi folyamatairól szóló összesítését. Az egyik legfontosabb, az állam gazdálkodása szempontjából alapvető rész mindenkor az adóbevételek alakulása. Ezek az adatsorok most, a válság miatt különös jelentőségűek. Egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a pandémia alatt volt-e idehaza anyagi összeomlás, vagy nem. A féléves adóügyi adatok alapján a válasz leginkább nemleges - írja a Magyar Nemzet. A szaktárca összefoglalójából kiderül, hogy az idei első fél évben az adóbevétel csak kevéssel múlta alul a 6500 milliárd forintot. Ez a hat legjelentősebb közteherből, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a személyi jövedelemadóból, a járulékokból és a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adóból érkezett. A summa a tavalyi első fél évben 0500 milliárd felett volt ugyan, de nem sokkal, a különbség - vagyis az idei elmaradás - alig több 60 milliárd forintnál. Vagyis idén az első fél évben a válsággal, a gyárleállásokkal, a kényszerszabadságolásokkal együtt is szinte pontosan anynyi adó folyt be a legfontosabb közterhekből, mint 2019 első felében, tehát abban az évben, amikor kiemelkedő gazdasági növekedést jeleztek az adatok. Idén komoly, 160 milliárd forintos visszaesés volt a forgalmi adónál, ami már kapcsolatba hozható a gyárleállásokkal, a termelők beszűkült piaci lehetőségeivel és a kijárási korlátozásokkal öszszefüggően a szolgáltatások egy részének ellehetetlenülésével. A jövedéki adóból a bevétel összességében ugyan alig csökkent, de az üzemanyagoknál mégis jelentős esés mutatkozik, hiszen kevesebb hajtóanyag fogyott a kutakon, így adóból sem érkezhetett sok. Lényegesen több folyt be azonban személyi jövedelemadóból, mint tavaly. Az 55 milliárd forintos féléves többletnek az az oka, hogy a válság alatt is nőttek itthon a fizetések, miközben a munkanélküliségi mutató nem romlott drámaian. Ebből a szempontból érdekes a társadalombiztosítást megillető közterhek ügye is. Ezen a téren mindent egybevetve 15 milliárdos féléves elmaradás mutatkozik tavalyhoz képest, ami korántsem nevezhető nagynak. Különösen annak fényében nem, hogy az állam a válság alatt négy hónapra komoly közteherkedvezményt adott számos ágazatban azért, hogy az embereket ne rúgják ki a szorult helyzetbe került vállalkozások. Ezzel kapcsolatban Izer Norbert adóügyi államtitkár a hét végén arra emlékeztetett, a koronavírus-járvány nyomán kialakult krízishelyzetnek leginkább kitett ágazatok közül a turizmus, a vendéglátás és a mezőgazdaság azonnali adóügyi segítséget kapott. Az érintett vállalkozásoknak munkavállalóik bére után csak a személyi jövedelemadót és maximum a 7710 forintos egészségbiztosítási járulékot kellett befizetniük.- Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy például egy szakmunkás-minimálbért kereső munkavállaló esetében 71 ezer forintról mondott le havonta az államkassza azért, hogy a vállalkozások megőrizhessék dolgozóik állását - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: ezzel a vállalkozásoknak olcsóbb lett a foglalkoztatás, és a munkavállalók is jól jártak, hiszen nőtt a nettó jövedelmük. A benyújtott bevallások adatai alapján több mint 21 milliárd forint maradt így a járványnak kitett ágazatok dolgozóinál. Izer Norbert hozzátette: a gazdaságvédelmi intézkedések egyik legnagyobb eredménye, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség. HÍREK Közel háromezer új cég alakult BUDAPEST Idén júliusban 2942 új vállalkozást jegyeztek be Magyarországon, utoljára 2014-ben volt ilyen magas a cégalapítások száma egy hónap alatt - közölte az Opten céginformációszolgáltató kedden. Kiemelték, a növekedés egyik oka, hogy most valósultak meg a járvány első hulláma alatt elhalasztott cégalapítások. A mostani kiugró adatnak köszönhetően az országban júliusban nőtt a cégek száma, mivel a cégtörléseké hónapok óta csökken. MW Zöldberuházások: hosszabb határidő BUDAPEST A járvány miatt nehéz helyzetbe került, kivitelezés alatt lévő, a kötelező átvételi (kát) és a megújulóenergia-támogatási rendszerben (metár) támogatásban részesülő erőművek megvalósítási határidejét meghosszabbította a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke. Rendelete szerint az erőművi egységek 2020. március 11-e és 2021. június 30-a között lejáró megvalósítási határidejei eltérő mértékben, de legalább három hónappal kitolódnak. A rendelet a megvalósítási határidő lejáratának dátuma alapján automatikusan, egyedi kérelmek benyújtása nélkül rendezi a határidő meghosszabbítását. MW Leginkább az idényáras élelmiszerek ára nőtt Drágult a bevásárlás Európában minden ötödik bor hamis INFLÁCIÓ Átlagosan 3,8 százalékkal magasabbak voltak júliusban a fogyasztói árak az egy évvel korábbinál - tudatta tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Júliusban 2019 júliusához képest az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké - burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs - 17,1, a párizsié, kolbászé 16,1, a cukoré 14,5 százalékkal, a szalámi, szárazkolbász és sonka 11,5, a tojás 8,9 százalékkal lett drágább. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3 százalékkal kerültek többe. Az üzemanyagok ára viszont 4,2 százalékkal csökkent. Júniushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 1,1 százalékkal nőttek júliusban. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett, mivel az idényáras élelmiszerek árának 2,2 százalékos mérséklődése csak részben ellensúlyozta a többi élelmiszer árának 0,4 százalékos növekedését. Az idényáras élelmiszereken belül a friss hazai és déligyümölcsök a júliusban megszokott árcsökkenésük helyett 3,3 százalékkal drágultak. Ezt a kedvezőtlen időjárás miatt a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta. A nem idényáras élelmiszereken belül az étolaj 2,2, a tojás 1,9, a tej 1,3, a kenyér 1,0 százalékkal drágult, míg a burgonya 6,4, a sertéshús 3,9 százalékkal olcsóbb lett, mint júniusban volt. A dohánytermékek jövedéki adója július 1-jétől emelkedett, ami a termékcsoport árának 1,4 százalékos növekedését eredményezte. A szolgáltatások 1,4 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok az olajárak és a jövedéki adó emelkedésének hatására 8,1 százalékkal kerültek többe júliusban, mint 2020. júniusában. A múlt év azonos időszakához viszonyítva idén január és július között átlagosan 3,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. MW Iskolakezdés: duplázódó átlagköltség FELMÉRÉS Az idén gyermekenként átlagosan 33 ezer 560 forintot terveznek elkölteni a szülők az iskolakezdésre, míg tavaly ez az összeg 15-25 ezer forint között mozgott - közölte a saját felhasználói körében idén júliusban végzett felmérése alapján a Vatera online piactér. A válaszadók 13 százaléka 10 ezer forint alatti összegből oldja meg a kötelező iskolaszerek vásárlását, a családok tizede 10-15 ezer forintból hozza ki a beszerzést. A kutatásban részt vevők 26 százaléka 15- 25 ezer forintot áldoz a beiskolázásra gyermekenként, 29 százalékuk 25-40 ezer forintot is hajlandó rá költeni, a válaszadók 22 százaléka pedig 40 ezer forintnál is többet. A felmérés szerint az iskolakezdési termékek 79 százalékát inkább személyesen veszik meg a szülők. Elsősorban azért, mert így megnézhetik, megérinthetik, felpróbálhatják a termékeket, a szülők egyharmada pedig a gyerekével közös programnak tekinti a beszerzőkörutat. A családok közel egyharmada viszont online veszi meg az iskolatáskákat, mert így össze tudják hasonlítani az árakat és elkerülhetik a tolongást. A környezettudatosság és a költséghatékonyság miatt egyre keresettebbek a használt termékek is, illetve a szülők eladják a már feleslegessé vált iskolai felszereléseket. MW VÉDELEM Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termelők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat. Ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival, tíz oltalmi formában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A hivatal elnöke, Pomázi Gyula elmondta, évente 150-180, borászatokkal összefüggő védjegykérelem érkezik a hivatalhoz, egyebek mellett az üvegre, a címkére, a névre, a lógóra. Kiemelte: az iparjogvédelmi pályázatból a borászatok is igényeljenek forrást, támogatást, és ezáltal díjmentesen vehetik igénybe a hivatal által kínált oltalmazási szolgáltatásokat, amelyek biztosítják mind a hazai, mind a nemzetközi piacra lépés lehetőségét. Az összes magyar bortermelő vidéken 32 magyar eredetmegjelölést és hat nagy földrajzi árujelző rendszert tartanak számon, ezek értékére mindenképpen vigyázni kell - hangsúlyozta Pomázi Gyula. Kitért arra is, hogy Európában minden ötödik bor hamis, értékesítésük évente 800 milliárd forintnyi kárt okoz az Európai Unió (EU) borágazatának, ez a teljes uniós borpiac bevételének 5 százalékát teszi ki. Az unió tagállamaiban már foglalkoznak ezzel a problémával, különösen a nagy borfogyasztó országokban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban. Főleg Ázsiából, illetve az arab területekről érkeznek az EU-ba hamis termékek különböző közvetítő országokon - például Albánián, Marokkón, Hongkongon, Szingapúron vagy Ukrajnán - keresztül. MW Sok utánzattal találkoznak a borvlzsgáló laborokban Fotó: MTI
