Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-11 / 187. szám
2020. AUGUSZTUS 11., KEDD 12 RÉGÉSZET A régészek kis területen bontják meg a korábban már feltárt rétegeket Vizsgálják a kutatók, hogy miként éltek az őskor emberei Nagy a forgalom a szilvásvárad! ősemberbarlangban, pedig föl is kell mászni oda. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu SZILVÁSVÁRAD Újra régészeti ásatások kezdődtek az Istállós-kői ősemberbarlangban, derült ki hétvégén a III. Ősember Fesztiválon. Regős József helytörténész elmondta, sok információ van a barlangról és sok kérdés, az ásatásokon erre próbálnak válaszokat találni a szakemberek. Fölelevenítette, először 1912-ben ástak a barlangban, miután a nyugat-európai felfedezések után hazánkban és Miskolc környékén is megindultak a kutatások. Hillebrand Jenő vezetésével a feltöltődött barlangban a talaj felső egy-másfél méterét teljesen kitermelték, az ebben lévő újkőkortól a vaskorig terjedő leletek és információk azonban elvesztek. Most viszont kis felületen ásnak és sok vizsgálatot folytatnak, hogy a rétegekből információkat nyerjenek ki, például a korabeli éghajlatra vonatkozóan. A kutató Churchillt idézte, amikor azt mondta, minél messzebb tekintünk a múltba, annál távolabb látunk a jövőbe. Ez hasznos lehet manapság, ha a klímaváltozásról szeretnénk többet megtudni. Lengyel György, a Miskolci Egyetem Őstörténeti és Régészeti Tanszékének munkatársa, az ásatás vezetője is kitért arra, hogy már több alkalommal zajlottak ásatások a barlangban. Először 1912 és 1925 között, majd még többször a következő három évtizedben. Vértes László egy konferencia előkészülete alkalmával végzett feltárásokat, mert korábban a rétegeket „összezavarták”. Ő már nagyon részletes dokumentációt készített a munkáról. A feltárást augusztus első napjaiban kezdték, a Vértes által itt hagyott rétegeket tekintik át. Ő 1947-1951 között összesen ötöt talált, eb-Regős József vezette a gyermekeket Ősasszonyok a fesztiválon Fotók: Tóth Balázs További izgalmas hírekért látogasson el ide: HEOL.hu bői háromban leletek is voltak, ezek közül a legalsó a 40 ezer évvel ezelőtti aurignaci kultúra idejéből származik, ami a modern ember első európai tárgyi emlékeit rejtette. Efölött nyolcezer éves különbséggel következik a második, a legfelső pedig a jégkorszak végéből származik. Minél messzebb tekintünk a múltba, annál távolabb látunk a jövőbe Lengyel György kifejtette, Vértes az ásatás alkalmával talált egy tűzhelyet, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban van, de nem tudni, melyik korszakból származik, mindenki úgy gondolja, a felső kultúrréteghez tartozhat. Most azért ásnak, hogy kiderítsék, melyik rétegből való a tárgy. Nem újabb leletekre van szükségük, hanem újabb vizsgálatokat végeznek. Ma már új módszerek vannak arra, hogy meghatározzák a leletek korát, az üledék összetételét, már ki tudják deríteni a csontból, például egy rénszarvas fogából, hogy az állat mit evett, mit ivott, hol élt, mikor pusztult el. Minél több dolgot sikerül kideríteni az akkori emberek életkörülményeiről, annál többet tudunk belőle hasznosítani a saját korunkban. Mint az ásatás helyszínét bemutatva elmondta, Vértesék egy kőfallal próbálták megóvni a helyszínt, de az leomlott, így a rétegek egy része most is keveredett. Regős József szerint Magyarország legnagyobb forgalmú, szabadon látogatható ősemberbarlangja az Istállós-kői, évente talán százezren is megfordulnak itt, pedig a följutáshoz meg is kell dolgozni. Amikor pedig fölér valaki, sokszor előfordul, hogy csák egy üres barlanggal találkozik.- Ezt az ember igyekszik pótolni infokkal. Volt eset, amikor mentünk föl egy ötödikes osztállyal, s jöttek le iskolás srácok, egyikük szólt a csoportnak, minek mentek föl, nincs semmi. Mi pedig eltöltöttünk másfél órát, medvetükröt simogatunk, szentélyt nézzük, • s azt, hogy hol mire használták a barlangot. Az egyik kislány szólt is utána, hogy Józsi bácsi, azok a hülye fiúk nem tudták, mennyi minden van abban a barlangban. Ennyit jelent, ha' az ember fel tudja hívni a figyelmet egy-két dologra, láttatni próbálja azt, ami már nincs ott - magyarázta Regős József. Információs tábla odafönt nincs, 1989-ben tettek ki, de két hónap alatt eltűnt. Lent, a forrásnál van, de az már kiesik a fő útvonalból, a korábbi szerpentines út a 2017-es erdő kidőlésben megsemmisült. Regős József szerint a rövidítések és a mai erdőgazdáikodás is megpecsételte az útvonal sorsát és a mostani sem jobb, a taposás kárt okoz az erdőben, az esőzések lemossák az értékes talajt. A profitorientált er-Magyarország legis nagyobb forgalmú ősemberbarlangja dőgazdálkodás miatt hosszúra nőtt fáknak a negyven centiméteres talajban kellene megkapaszkodniuk. Szerinte a természetvédelmi célokat kellene szem előtt tartani, és a már évtizedek óta ismert pro silva művelési rendszerrel minél több örökerdőt létrehozni. Ezzel kisebb területeken vágnának ki fákat, a helyén újra erdő nőne, és a vadak, a mikroállatvilág, a gombák is megmaradnának. Azt is megtudtuk, az Istállós-kői-barlangban rengeteg barlangimedve-csontot találtak. Az állatot tisztelték, a barlang végében lévő szentélyben is medvekoponyák voltak. Azonosítani lehetett a hústároló helyet, amelyet a korábbi korok emberei helyesen a barlang hideg pontján - minden ilyen helyen van egy pont, ahol két-három Celsius-fokkal hűvösebb van, mint máshol - alakítottak ki. Emögött, a barlang vége felé a bőröket tárolták, ezt az itt talált cábnttűkből, árakból lehetett kideríteni. Az is kiderült, hogy korábban nem volt erős tabu a kannibalizmus, hiszen huszonhét tinédzser csontjai is előkerültek egy áldozati tűzhelyből, akik rituális emberevés áldozatai lettek. Rendelhető kézbesítőinknél, ügyfélszolgálati irodánkban megvásárolható! Eger, Trinitárius u. 1. Válasszon mellé, már meglévő szakácskönyveink közül mindössze 10Ó0 Ft-ért! A könyvek külön-külön is megvásárolhatók 1790,- Ft os áron. { -fU '= rw* 7a.m CIMU SZAKÁCSKÖNYV 3990 Ft A csak előfizető ESIHIRIAP wwvv.heol.hu
