Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

2020-08-11 / 187. szám

2020. AUGUSZTUS 11., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD ^ Összecsapások a fehérorosz választások után Lukasenka marad Utcán az ellenzék, Lukasenka elnök megüzente nekik, nem engedi szétszakítani az országot Fotó: AFP Megelőzhető lenne a fertőzések halmozódása BUDAPEST Enyhén növekszik a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a szennyvíz­ben Budapesten és Debrecen­ben, a koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tüne­tes megbetegedések számának emelkedését, tudatta a Nemze­ti Népegészségügyi Központ. Hangsúlyozta, a napokban több olyan családi és közössé­gi halmozódás, helyi koronaví­­rus-járvány is kialakult, amely a járványügyi szabályok betar­tásával megelőzhető lett volna. Az elmúlt 24 órában meghalt három krónikus beteg, velük 605-re nőtt az elhunytak szá­ma és 35 új esettel 4731-re az azonosított koronavírus-fertő­­zötteké. Jelenleg 601 aktív fer­tőzött van, 61 beteget kórház­ban ápolnak, hatan vannak lélegeztetőgépen, 3525-en pe­dig már meggyógyultak. Egyre több fiatal fertőződik meg, júliusban az érintettek 44 százaléka a 40 év alatti kor­osztályba tartozott, derül ki a Semmelweis Egyetem elem­zéséből. Jelentős részük kül­földi utazáshoz kapcsolódik. Merkely Béla rektor a Kossuth rádióban hangsúlyozta, mos­tanra már követhetetlen, ki honnan kapta el a vírust. Eközben tegnap Ukrajna egy hét vörös zónás besorolás után ismét zöld zónába tette Magyarországot, közölte a ki­jevi egészségügyi tárca. MW Csalással vádolja a fehér­orosz elnököt, Aljakszandr Lukasenkát az ellenzéki je­lölt, és magát tartja a vasár­napi választások győztesé­nek. Összecsapásokba tor­kollott a tiltakozás. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MINSZK Az ellenzék hívei és a rendőrség közti utcai összecsa­pások követték a fehérorosz választások utáni első exit poll eredményeket, amelyek arról szóltak, hogy a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka fölé­nyesen nyerte a választásokat. A választási bizottság kö­zölte, Lukasenka 80,23 szá­zalékot, míg ellenzéki riváli­sa, Szvjatlana Cihanouszkaja 9,9 százalékot szerzett. Az ál­lamtól független felmérések szerint azonban az arány ép­pen fordított: Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottsá­got szerzett, míg Lukasenka csak 10 százalékot kapott. A választáson nemzetközi meg­figyelők nem vettek részt, és sem a hivatalos, sem az állam­tól független felmérés ered­ményét nem lehet más forrás­ból ellenőrizni. Szvjatlana Cihanouszkaja csalással vádolta meg Lukasenkát. Bejelentette, sa­ját magát tartja a választás győztesének. Bizalmasai ri­portereknek elmondták: meg­próbálják elérni, hogy újra­számlálják a leadott vokso­­kat azokban a szavazóhelyisé­gekben, ahol problémák me­rültek fel. Egyúttal szeretné­nek tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú táv­ra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlen­ségüknek. Vasárnap éjszaka töme­gek vonultak az utcára az ország több településén, a minszki összecsapásokban a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvé­dő szervezet szerint egy tün­tető meghalt, több pedig meg­sérült. Háromezer embert őri­zetbe vettek. Aktivisták teg­nap újabb tüntetéseket jelen­tettek be. A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszor­szágot, és vasárnap hatodik mandátumát nyerte el. A vá­lasztást több ország bírálta, mivel a kampányidőszakban két ellenzéki jelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét is bebör­tönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. HÍREK Átvenné a stafétát Angela Merkeltől BERLIN Olaf Scholz lesz a német szociáldemokrata párt (SPD) kancellárjelöltje a 2021-es szövetségi parla­menti választásokon - jelen­tette be a baloldali párt társel­nöke, Saskia Esken. A döntés szerinte váratlan lehet egye­sek számára, de bizalmat kért a párt tagjaitól. A 62 éves Olaf Scholz pénzügyminiszter és alkancellár Angela Merkel kor­mányában. A bejelentés után azt írta a Twitter-oldalán, hogy „fair és sikeres kampányban” reménykedik. A korábbi ham­burgi polgármester pártján belül a jobbszélen áll, és párt­ja legnépszerűbb politikusá­nak számít. MW Kína nem hagyja annyiban PEKING Szankciókkal sújt amerikai politikusokat, köztük Ted Cruz és Marco Rubio re­publikánus szenátort Kína. A 11 amerikai tisztségviselőre vonatkozó hétfői bejelentést azzal indokolták, hogy Wa­shington pénteken több hong­kongi és kínai tisztségviselőt, köztük Carrie Lam hongkon­gi kormányzót sújtott szank­ciókkal, akiket a hongkongi autonómia aláásásával, illet­ve a lakosság szabadságjo­gainak korlátozásával vádol. Csao Li-csien külügyi szóvivő elmondta: az intézkedés cél­pontjában olyan emberek áll­nak, akik „helytelen magatar­tást" tanúsítottak Hongkong­gal kapcsolatban. MTI Lengyel, litván aggodalmak Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök közös nyi­latkozatban még vasárnap éjjel a demokratikus elvek betartá­sára szólította fel a minszki ha­tóságokat. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő tegnap levél­ben fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács, és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizott­ság elnökéhez, és rendkívüli uni­ós csúcs összehívását sürgette. Indoklása szerint „szolidárisán támogatni kell” Fehéroroszor­szág állampolgárainak szabad­ságtörekvéseit. Komoly gazdasági lehetőség az EU-egyezség Orbán levele Kövérnek Orbán Viktor a sajtó gyűrűjében a brüsszeli csúcson Fotó: AFP Nem bírta tovább a libanoni kormány BUDAPEST Az Országgyűlés elnökének címzett levélben számolt be Orbán Viktor mi­niszterelnök az Európai Ta­nács uniós mentőcsomagról és költségvetésről döntő jú­liusi ülésére kapott ötpontos parlamenti mandátum telje­sítéséről - tájékoztatott Ha­vasi Bertalan, a miniszterel­nök sajtófőnöke. Az Országgyűlés az uni­ós csúcs előtt öt elérendő célt rögzített: az azonos helyzet­ben lévő tagállamoknak azo­nos elbánásban kell részesül­niük; a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több tá­mogatást, mint a szegényebb országok polgárai; a folyamat­ban lévő, úgynevezett „he­tes cikkely szerinti eljáráso­kat” az uniós mentőcsomag és költségvetés elfogadása előtt le kell zárni. Negyedszer: a po­litikai pártok és politikai tevé­kenységet végző civilnek álcá­zott szervezetek uniós forrás­ból ne legyenek támogathatn­ak. Ötödször: az uniós forrá­sok politikai és ideológiai fel­tételekhez kötése „jogállami­ság” címszó alatt elfogadha­tatlan. Elértük, hogy az eredeti, Magyarország számára ked­vezőtlen javaslatot érdemben és jelentős mértékben módo­sítsák - írta Orbán Viktor. Ha­zánk az uniós mentőcsomag­ból és költségvetésből össze­sen mintegy 40,7 milliárd eu­ró vissza nem térítendő tá­mogatáshoz juthat, továbbá 10 milliárd euró hitelt vehet fel. A teljesítendő befizetések nagysága mintegy 11 milliárd euró lesz. A befizetések és az elnyer­hető források egyenlege mint­egy 30 milliárd euró hét év alatt, azaz a nemzeti jövede­lem 2,8 százaléka évente. Ez a hatodik legmagasabb ösz­­szeg. A kohéziós alapokból hét éven át a nemzeti össztermék 1,8 százalékának megfelelő forráshoz juthatunk, amely a harmadik legjobb eredmény. - Az első és második célkitű­zést teljesítettem - írta Orbán Viktor Kövér László házelnök­nek. Beszámolóját úgy folytat­ta, hogy Németország vállal­ta, hogy az elnöksége hátralé­vő szakaszában (azaz az évvé­géig) a „hetes cikkely szerin­ti eljárás” lezárására fog tö­rekedni. Orbán Viktor a ne­gyedik pont kapcsán az írta: „nem járt sikerrel”, de a kér­dést a magyar kormány napi­renden tartja. Az ötödik - jogállamisági - pontban a miniszterelnök megítélése szerint fontos lé­pést tettek. Az ezzel kapcso­latos részletkérdések tisztá­zására az Európai Tanács egy későbbi ülésén vissza kell tér­niük, ahol a részletszabályok elfogadásához egyhangú dön­tés szükséges. Mivel a megegyezés hatály­balépéséhez tagállami parla­menti ratifikáció szükséges, a kormányfő javasolja, hogy az Országgyűlés vitassa meg az elért eredményeket és az uni­ós egyezséget. MW Robbanástól rettegnek Líbiában is TRIPOLI Katasztrófával fenye­get a hónapok óta blokád alatt álló líbiai olajterminálok­ban a csordultig teli olajtáro­zók és az egyre növekvő kato­nai jelenlét - figyelmeztetett Musztafa Szanalla, a líbiai ál­lami olajtársaság (NOC) ve­zérigazgatója. „Az olajkikötők le vannak zárva, az export leállt. Ha­talmas katasztrófához vezet­ne, ha ezeket a túltöltött tar­tályokat támadás érné, vagy tűznek, illetve magas hő­mérsékletnek lennének kité­ve” - hangsúlyozta Szanalla videóüzenetében. A tripoli egységkormány ellen harcoló Halífa Haftar hadúr erői január óta gátol­ják az olajexportot és a kiter­melést, ami a tározók feltölté­séhez vezetett. A harcok júni­usi fellángolását követően a NOC közölte, a kelet-líbiai ve­zetéssel szövetséges zsoldo­sok hatoltak be Líbia olajme­zőire és termináljaira. A ki­termelés leállása komoly mű­szaki problémákat okozott ezekben a létesítményekben. Szanalla a katasztrófa lehe­tőségét a Bejrút nagy részét romba döntő keddi robbanás­hoz hasonlította. A Halífa Haftar vezette Líbi­ai Nemzeti Hadsereg tovább­ra is uralja az ország kele­ti és déli felét a főbb olajlelő­helyekkel, és hónapok óta gá­tolja a kitermelést. Ezzel nyo­mást gyakorol a nemzetközi elismeréssel rendelkező nem­zeti egységkormányra. MW BEJRUT Lemond a libanoni kor­mány a Bejrútban múlt ked­den történt hatalmas robbanás miatt - jelentette be hétfő dél­után az egészségügyi minisz­ter. Délelőtt még az AP hír­­ügynökség lapzártánk utánra időzítette a kabinet bejelenté­sét. Előzőleg a tájékoztatási és a környezetvédelmi miniszter után tegnap lemondott a poszt­járól Marie-Claude Nadzsm igazságügyi miniszter is. Mint ismert, Libanon fő­városának kikötői negyedé­ben több mint 2700 tonna tá­rolt ammónium-nitrát rob­bant fel, a hatóságok éveken át semmit nem tettek azért, hogy a vegyszert elszállítsák. Legalább 220 ember meghalt, hatezer megsérült, 300 ezren elveszették az otthonukat. A detonáció után erőszakba és zavargásokba torkolló tünte­tések bontakoztak ki, a de­monstrálok Michel Aún el­nök, a kormány és az általuk korruptnak és alkalmatlan­nak tartott politikai elit távo­zását követelték. Az országban súlyos élelmi­szerhiány fenyeget, a gabona­silók nagy része is oda lett. A város helyreállításához 253 millió euró felajánlást tett 30 donorország. Ez gyors­segély, amelyet nem kötnek politikai vagy intézményi re­formfeltételekhez, viszont hosszabb távon elengedhetet­lenek a változtatások. A bejrú­ti vezetéstől azt várják, köte­lezze el magát a libanoniak ál­tal követelt reformok mellett. A videókonferencia végén ki­adott nyilatkozat leszögez­te: a segítséget „időben, kel­lő mennyiségben és a libano­ni nép szükségleteinek meg­felelően kell folyósítani, köz­vetlenül a lakosságnak, teljes mértékben hatékony és átlát­ható módon”. MW Ennyi maradt a bejrúti kikötőből Fotó: AFP

Next

/
Thumbnails
Contents