Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-08 / 185. szám
IRODALMI-KULTURALIS MELLEKLET n 2020. augusztus 8. IV. évfolyam 32. szám 4 Bencsik Gábor novellája 5 Nyári László és Farkas Kriszta versei Válogatás a Karantének díjazott novelláiból látod apám elhagytam bicskám, lábaim nyomát befedi a szél, a sár n Csontváry Kosztka Tivadar: Ablaknál ülő nő (olaj, vászon, 73 * 95 cm, 1890-es évek - Magyar Nemzeti Galéria) Forrás: Wikimedia Commons interiu Beszélgetés Gyapay László irodalomtörténésszel „Kölcsey kemény dió n Bonczidai Éva Kölcsey Ferenc szülőházában egy román pap lakik, ugyanis ez a sződemeteri görög katolikus parókus szolgálati lakása. A ház valamikor a múlt század elején került az egyház tulajdonába, 1945-ben államosították az ingatlant, és 1989 után került vissza a görög katolikusokhoz. A kúria befalazott tornácán márvány emléktábla hirdeti, hogy 1790. augusztus 8-án itt született a Himnusz költője - az emléktáblát a költő születésének 100. évfordulója alkalmából 1890 nyarán a zilahi székhelyű Szilágyvármegyei Wesselényi Egyesület állította, a kommunizmus idején azonban levakolták. 2015 óta itt látható egy kétnyelvű (magyar és román nyelvű) emléktábla is. Kölcsey tisztelőinek Álmosd és Szatmárcseke mellett Sződemeterre is érdemes ellátogatniuk: a református templom kertjében áll Kő Pál Kölcsey-szobra, tavaly pedig a közelben megnyílt a Kölcsey Emlékhez is, melynek földszintjén emlékkiállítás fogadja a költő, politikus és nyelvújító életműve iránt érdeklődőket. Kölcsey Ferenc születésének 230. évfordulója apropóján a tárlat kurátorával, Gyapay László irodalomtörténésszel beszélgettünk. — A szatmárcsekei emlékszoba, illetve az álmosdi és sződemeteri emlékházak tárlatai más-más aspektusból közelítik meg Kölcsey életművét, vagy valamilyen módon egymásra épülő, összefüggő kiállításokról beszélhetünk?- Kölcsey alakja a közös pont, de alapvetően teljesen önálló tárlatok ezek. A sződemeteri kiállítás címe: Jí hon felett fénysugárt vonni”. Azt szeretnénk megmutatni, hogy Kölcsey gondolkodásában a hon egy lépcsőfok, a nemzetet az emberiség viszonylatában látta, és az értékeket ezeknek a tágabb öszszefiiggéseknek a viszonylatában mérte fel. A tárlat az életrajz kronológiája mentén halad előre, de tematikusán is kiemel bizonyos pontokat az életműből. A születéssel, a származással kezdődik - Kölcsey olyan családból származik, amely a honfoglalás előosztozkodása jogán szerzett birtokot, tehát nem adományként kapták, és ez az öntudat az ő szellemi függetlenségét erősítette. A tárlat végigkíséri a pályáját a végrendeletig - ez utóbbi alátt nemcsak az anyagi végrendeletét értjük, hanem a szellemi végrendeletét is, ez a Parainesis.- Kölcsey milyen személyiség volt? A művei alapján érzékelhető az éles eszű kritikus folyamatos jelenléte, de ott van valamiféle önmarcangolási hajlam is, amely mégiscsak befolyásolta az alkotói hagyatékát, hiszen gyakran elégette a verseit. vezervers Tóth Erzsébet Férjek Elkelt mind, mire a piacra értem. Meg voltak gyűrűzve alaposan. Hadonásztak, ha kellett, ha nem, aranyukkal felém villogtattak. Nem keltem föl elég korán. Nem volt sürgős semmi, volt időm. Csillogott előttem a holtodiglan-holtomiglan. Elfogytak az eladósorban levő férfiak. A feleségesek között nem akartam válogatni, szétdúlni családi békét, meghitt mérgeket, esténként otthon sírni egyedül, várni, hogy teljenek napok, hetek, talpig szégyenben. Mert engem arra tanítottak, hogy a házasság szent. Isten előtt és után is. Mit kínlódtam ezért, Jézusom! Mégis újra meg újra megnyílt az ajtóm nekik. Többnyire mellényúltam. Amikor az egyik kiszemelt, már első alkalommal ágyamba rejtette a felvevőjét, és be is kapcsolta precízen, hallhattam szexi hangomat élőben, és ki tudja, hova szállt a felvétel? „Vidd innen a gépedet meg a mocskos pofádat örökre”, nyöszörögtem megsemmisülten, de ölni is tudtam volna. Volt képe még utána jó sokszor próbálkozni. A féljek is elváltak előbb utóbb persze, de akkor meg a gyerekeik csüngtek rajtuk, meg az ekjeik igényei a hétvégékre, ünnepekre. Nekem nem kellenek ilyen féljek. Gondoltam balgán, féijnek biztosan nem. Szeretőnek éppen jó volt némelyik, de egyikbe se haltam bele, voltak, elmúltak. De milyen lehet az a férfi, aki senkinek nem kellett? Meg persze egyre öregebbek is lettek, és kinek kell egy öreg pasas? Nekem ugyan nem. A fiatalok meg már rám se néznek. Ez lett a sorsom, minek ragozzam? Csak azt sajnálom, hogy öregségemre nem lesz, akivel teázzak, tépjük egymás maradék haját, vidd le a szemetet, rakd el a gatyádat, ne gyújtsd fel a hálóingem! És ki simogat majd, ha a halállal nézek szembe? folytatás a 3. oldalon |
