Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

2020-08-08 / 185. szám

2020. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Idén 4,7 millió tonna őszi búza termett, befejeződött a nyári aratás Exportra is jut gabona Jó volt az idei búzatermés, így bőven jut exportra is. A világpiaci ár miatt viszont drágább lehet a liszt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MEZŐGAZDASÁG Idén mintegy 4,7 millió tonna őszi búza ter­mett, a belföldi felhasználás ál­talában 2,5-3 millió tonnát tesz ki, így bőven jut exportra is - közölte az Agrárminisztérium ' (AM) agrárpiacért felelős he­lyettes államtitkára. Tarpataki Tamás közölte, hogy gyakorla­tilag befejeződtek a nyári ara­tási munkák, a július elején várt 7 millió tonnás gabonater­mést némileg meghaladva, 7,5 millió tonna kerül a magtárak­ba a nyári aratás végén. Az őszi búza aratása a Nemzeti Agrár­­gazdasági Kamara (NAK) ada­tai alapján 97 százalékos ké­szültségen áll, ezen kultúra vetésterülete idén közel kilenc­­százezer hektárt, termésátlaga pedig hektáronként 5,28 ton­nát tesz ki. Némileg csalódással végző­dött az őszi vetésű növények aratása az idén, az árpa kivé­telével búzából és repcéből a várakozásoknál is kevesebbet tudtak betakarítani á gazdál­kodók - mondta Petőházi Ta­más a Gabonatermesztők Or­szágos Szövetségének elnöke. Kiemelte, a tíz hétig tartó ta­vaszi aszály minden növényt megviselt, a legnagyobb káro­kat azonban az őszi káposzta­­repce szenvedte el. Az orszá­gos átlagban elért 2,5 tonnás hektáronkénti eredmény 18 százalékkal kisebb az előző évinél, mennyiségben pedig - a nagyobb terület miatt - 10-12 százalékos a visszaesés. A szárazság miatt komoly sokk érte a kukoricát is. Bár a májusban és júniusban le­hullott csapadék jót tett a nö­vényeknek, az átlagosnál jobb termésre azonban a mostani időjárástól függetlenül nem kell számítani. Az állományok az esőnek köszönhetően szé­pek, a kukoricacsövek mére­te azonban a legtöbb helyen el­marad a szokásostól - mond­ta. Hozzátette, hogy 1,2 millió tonna búzát a malomipar hasz­nosít az országban, nyolcszáz­ezer tonnát használnak takar­mányozásra, háromszázezer tonnát vetőmag-előállításra, kétszázezer tonna pedig ipari felhasználásra megy, az export árualap idén kétmillió tonnát tehet ki. A gabonatermelők bíznak a kereslet növekedésében és az árak emelkedésében, várako­zásukat megalapozhatja, hogy a nagy európai gabonater­melő országokban csak most fognak szembesülni a gyen­gébb hozamokkal - mondta Petőházi Tamás, a Gabonater­mesztők Országos Szövetsé­gének elnöke, hozzátéve, hogy Magyarországon mindig a vi­lágpiaci árak határozzák meg a gabonaárakat. Jelenleg 50 ezer forint fölöt­ti tonnánkénti árak a jellem­zők a búzapiacon, a repce ton­nánkénti ára 125-135 ezer fo­rintra emelkedett. A világpia­ci árat egyébként a globalizáci­­ós hatások is befolyásolhatják, komoly félelem van a koronaví­­rus-járvány második hullámá­val kapcsolatban. Tarpataki Tamás szerint a koronavírus-járvány közvet­lenül nem érintette a gabona­­termesztést, nagyobb gondot az aszály okozott. A szállítás­ra azonban hatással volt a jár­vány, ezért jelentős olajkészle­tek halmozódtak fel az olajter­melőknél, amelynek következ­tében csökkent az olaj ára. Ez a szállítási költségeknek ked­vezett, ami fontos tényező egy olyan elhelyezkedésű ország esetében, mint Magyarország. Adomány a Magyarok Kenyeréhez Mintegy 200 zsák búzával já­rul hozzá a Magyarok Kenye­re programhoz a Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. Az egész éven átíve­lő programban Magyarország teljes területéről és a Kárpát­medence magyarlakta telepü­léseiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók a rászoruló ma­gyar gyermekeket segítő szer­vezeteknek határainkon in­nen és túl. Talentis Agro Zrt. már tavalyi megalakulásakor is hozzájárult adományával a kezdeményezés sikeréhez, idén az ország tíz különböző pontján működő agrárvállal­kozása csaknem 10 tonna bú­zát ajánl fel. HÍREK Munkáltatói rezsitámogatás? FOGLALKOZTATÁS Ősszel ke­rülhet a kormány elé a fog­lalkoztatás további bővítését szolgáló a javaslatcsomag - nyilatkozta a Magyar Nem­zetnek Bodó Sándor állam­titkár. A tervek között szere­pel a távmunkában végezhe­tő tevékenységek bővítése, a munkáltató és a munkavál­laló közötti megállapodás új alapokra helyezése. A mun­kavégzés helye a munkavé­delmi előírások betartásával szabadon választhatóvá vál­na. A tervezet lehetővé ten­né, hogy a tételes elszámo­lás helyett a munkáltató kvá­zi átalányként a minimálbér összegének 10 százaléká­­igjáruljon hozzá a rezsikölt­ségekhez. A cég az eszközök beszerzését is támogathatja, akár kedvezményes adózási feltételek mellett. MW Külkereskedelem: biztató adatok BUDAPEST Júniusban az ex­port euróbán számított érté­ke 3,1, az importé 5,7 száza­lékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 201 millió euróval javult, és elérte a 697 mil­lió eurót - közölte tegnap a KSH. A járvány közvetlen ne­gatív hatásainak lecsengésé­vel összhangban a külkeres­kedelmi forgalom mindkét irányában mérsékeltebb visz­­szaesést mértek júniusban, mint április-májusban. MW Indul a borászatot segítő támogatás Egy éve még húszezerrel több vállalkozás volt Kevesebb a vendég Alaposan visszaesett a szálláshelyek forgalma Fotó: Kallus György PÁLYÁZAT Már csak néhány na­pig tudják beszerezni a hazai borászatok a hegybíróktól az átmeneti támogatás igénylé­séhez szükséges igazolásokat - hívta fel a figyelmet Gál Pé­ter, az Agrárminisztérium fő­osztályvezetője. A Gazdaság­­védelmi Alapból elkülönített 25 milliárd forintos mentőcso­magból mintegy 1,8 milliárd forintra pályázhatnak a hazai borágazat szereplői. A cél az, hogy azok jussanak támoga­táshoz, akik a saját maguk ál­tal megtermelt szőlőt dolgoz­zák fel, a bort pedig a vendég­látásban vagy egyenesen a fo­gyasztóknak értékesítik. Pályázni augusztus 10-étől lehet, a támogatás igénylése két pillérre épül. Első körben a borászatoknak hegybírói iga­zolást kell beszerezniük, erre augusztus 3-ától már lehetősé­gük van. Gál Péter szerint erre azért van szükség, hogy a bo­rászatok igazolni tudják, mek­kora területen termesztenek szőlőt - akár őstermelőként a családi gazdaság részeként, akár kapcsolt vállalkozásokon keresztül. Ezzel az igazolással nyújthatják be a pályázatokat a Magyar Államkincstárnak augusztus 24-éig. A gazdálko­dók egy hektárra vetítve ma­ximum 600 ezer forintot nyer­hetnek el. A pontos összeg attól függ, hogy a 2018-2019-es referen­ciaévben a teljes forgalmuk hány százalékát adta a belföl­di, valamint a külföldi vendég­látásban, a repülőjáratokon, il­letve a fogyasztóknak közvet­lenül eladott mennyiség. Fon­tos, hogy azok, akik korábban a zöldszüret mellett döntöttek, az abban érintett terület után már nem vehetik igénybe az átmeneti támogatást, más te­rületeiket bevonhatják a prog­ramba. MW A kilábalás küszöbén a gazdaság KÖLTSÉGVETÉS A költségvetés továbbra is maradéktalanul biztosítja a járvány elleni vé­dekezés kiadásait - közölte tegnap a Pénzügyminisztéri­um (PM). A gazdaság újraindí­tásához szükséges forrásokat a kormány teljes mértékben a hazai költségvetésből fedezi. A PM tegnap közölte, hogy a gazdaságvédelmi intézkedé­sek és a védekezési kiadások következtében 2020 első hét hónapjában az államháztar­tás 2165 milliárd forintos hi­ánnyal zárt. A központi költ­ségvetés 1841,4 milliárd forin­tos deficitet, az elkülönített ál­lami pénzalapok 12,7 milliárd forintos többletet, a társada­lombiztosítás pénzügyi alap­jai pedig 336,3 milliárd forin­tos hiányt értek el. Az előző év azonos időszakában a köz­ponti alrendszer hiánya 352,7 milliárd forintot tett ki. 2020 júliusában nem érke­zett uniós bevétel a költségve­tésbe; így az idei héthavi be­vétel összesen 489,5 milli­árd forintot tett ki. Ugyanak­kor a a július végi uniós kiadá­sok megközelítették az 1274,9 milliárd forintot. Kifizették az egészségügyi és egészségügy­ben dolgozók egyszeri rend­kívüli juttatását is, erre 101,3 milliárd forintot biztosított a költségvetés. Év végéig a köz­úti projektekre 140 milliárd fo­rintot, valamint a koronavírus­­járvány következtében szüksé­gessé vált versenyképesség-nö­velő támogatásra 123,1 milli­árd forintot fordítanak. MW KORONAVÍRUS Júniusban a ko­ronavírus-járvány hatására a külföldi vendégek által a ke­reskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 93,2 százalékkal, a belföldi vendé­gek által eltöltötteké 59,2 szá­zalékkal esett vissza az elő­ző év azonos időszakához ké­pest. A szálláshelyek vendég­­éjszakában mért forgalma 75,2 százalékkal csökkent - jelentette tegnap a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH). A kereskedelmi szálláshe­lyek összes bruttó árbevéte­le 77,0 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly júniusban, 12 milliárd forintot tett ki. Eb­ből a szállásdíjbevétel 81 szá­zalékos csökkenéssel 6,3 mil­liárd forint lett, a vendéglátás­ból pedig 4 milliárd forint be­vétel keletkezett a szálláshe­lyeken. A KSH kiemelte, hogy a jár­vány miatti korlátozások má­jus végi feloldásának köszön­hetően a vendégéjszakában mért belföldivendég-forga­­lom júniusban dinamikusan, több mint négyszeresére nőtt a májusihoz viszonyítva. Jú­niusban a kereskedelmi szál­láshelyek egy részében a koro­navírus okozta járvány miat­ti intézkedések következtében üzemszünet volt, ezért a 2020. júniusi adatok a korábbi idő­szakok adataival csak korláto­zottan összehasonlíthatók. A belföldi vendégek a leg­több - minden 3. éjszakát - a Balatonnál töltötték el, ahol az előző év júniusi éjszakaszám közel felét regisztrálták a szálláshelyek. A külföldi ven­dégeknél a legnagyobb mérté­kű, 98 százalékos csökkenést Budapesten mérték. A járvány idején nemcsak a turizmus esett vissza, jelentő­sen csökkent a cégek száma is. Bár Hantos Zoltán, az Opten projektmenedzsere a Világ­­gazdaságnak hangsúlyozta: a működő cégek száma folya­matosan csökkent a koronaví­rus-járvány előtt is. A Nemze­ti Cégtár adatai alapján több mint húszezerrel kevesebb cég van Magyarországon, mint a múlt év végén. A múlt év végén még 553,5 ezer céget tartottak számon Magyaror­szágon, júliusban viszont már csak 533,2 ezret. Míg tavaly több mint 29 ezer vállalkozást alapítottak és 35,1 ezret szün­tettek meg, addig az idén mos­tanáig 15,8 ezret jegyeztek be, miközben 21,5 ezer húzta le a rolót. A megszűnő cégek szá­mát tekintve az első helyen a szakmai, tudományos, műsza­ki tevékenység területe áll. A Bisnode tegnapi adatai alapján másfél százalékkal csökkent a cégek, 14,7 szá­zalékkal a cégalapítások szá­ma Magyarországon, miköz­ben közel 40 százalékkal nőtt a végelszámolásoké az idei el­ső fél évben az egy évvel ko­rábbi értékekhez képest. 2019 első fél évéhez képest 14,7 szá­zalékkal kevesebb, összesen 12 743 új vállalkozás jött lét­re, amely több mint kétezerrel marad el az előző évi adatok­hoz képest. MW Igazolni kell, hogy mekkora területen termelnek szőlőt Fotó: MTI A gabonatermelők bíznak a kereslet növekedésében, az árak emelkedésében Fotó: Makovics Kornél

Next

/
Thumbnails
Contents