Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-01 / 179. szám
2020. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT KULTÚRA 11 245 esztendeje született Brunszvik Teréz, a magyarországi óvodák elindítója Angyalkerteket alapító grófnő A reneszánsz egyéniségű nagyasszony: Brunszvik Teréz Fotó: MW A kisdedóvó célja és funkciója ma sem változott Fotó: MTI Nemcsak a hazai óvodarendszer létrehozóját tisztelhetjük Brunszvik Terézben, ő állította fel az első karácsonyfát is Magyarországon, 1824-ben. A különösen nagy hatású grófnőre emlékezünk születésének 245. évfordulóján. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu NEVELÉSTÖRTÉNET Gróf korompai Brunszvik Teréz alakját és tevékenységét már életében Széchenyi Istvánéhoz hasonlították. A „reneszánsz egyéniségű” nagyaszszony - ahogy Jókai Anna nevezte - Pozsonyban látta meg a napvilágot 1775. július 27- én. Apja ifj. Brunswick Antal gróf, édesanyja Seeberg Anna bárónő' volt. Mind Széchenyi, mind Brunszvik Teréz a szenvedélyes tenni akarás és fáradhatatlanság szimbóluma volt. Életüket mindketten eltölthették volna a legnagyobb kényelemben, szórakozásban, sok arisztokratához hasonlóan, de szerencsénkre nem így lett. A legnagyobb magyar Lánchidat épített gyakorlatilag és elméletileg is, hiszen eszméi, könyvei hatása és persze tette által a modern Magyarország egyik megteremtője lett. Brunszvik Teréz krédója pedig bármelyik felelős módon gondolkodó arisztokrata jelmondata lehetne: „minél magasabb rangban állunk, annál jelentősebbek cselekedeteink”. De lássuk, hogyan vált a rendkívül okos, könnyen tanuló, kitűnő memóriával és művészi talentumokkal megáldott grófkisasszony a magyar óvodák elindítójává. Ehhez az elhivatottsághoz muníciót adott a szülői példa is. Anyai öröksége a szerénység és a javak szigorú beosztása volt, egy olyan asszony példája, aki nem restellte lovon bejárni és saját kezűleg igazgatni a família martonvásári birtokát. Apjától - akinek családja egy magyar földön új hazát lelt német keresztes lovag leszármazottjának tudta magát - pedig a nagyvonalú adakozás, a nevelés ügye iránti elkötelezettség és a széles körű műveltség igénye hagyományozódott rá. Különösen nagy hatással volt rá Johann Heinrich Pestalozzi, a neveléstörténet egyik legnagyobb alakja, akivel Svájcban találkozott. Húga szeretett volna minél jobb nevelést adni a gyermekeinek, ezért a két nővér 1808-ban útra kelt, hogy megfelelő tanítókat és módszereket találjon. Svájcba irányították őket, ott találkoztak a szakemberrel, akire Teréz mint a nevelés apostolára tekintett. A híres pedagógus a nevelésügy megújítójának számított akkoriban, aki elhagyott gyerekek számára menhelyet és szegényiskolát is alapított. Brunszvik Teréz életének döntő fordulatát hozta a Pestalozzival történt találkozás, amikor a megtérés és az újjászületés élményét élte át 34 évesen. „A személyiségnek el kell tűnnie, az önzésnek el kell pusztulnia, mondotta nekem a tiszteletreméltó Pestalozzi (...), ha valaki a közért akar tenni valamit” - írta Brunszvik. Akkor egzisztenciálisan elkötelezte magát Isten mellett, vállalva, hogy elfogadja „az összes rászoruló gyermeket, akit a gondviselés neki szán”. Ezt követően születik meg az a szellemi-lelki édesanya, aki majd magára veszi a haza gyermekeinek gondját. Döntést hoz, hogy ön- és közjavító tetteket fog végrehajtani, és a haláláig hasznos életet él, mert egy nő „sohasem érezheti magát az anyaságból kirekesztettnek, csak ki kell nyitnia ajtaját és szívét, s mindkettő gyorsan zsúfolásig meg fog telni rászorulókkal”. Kezdetben a húga gyermekeinek tanítása során érvényesíti újabb felismeréseit és tesz eleget fogadalmának. Naplójában megtalálható a gyermeki öntevékenység gondolata, a négyszemközti figyelmeztetés, a tiltás nélküli nevelés követelménye is. Brunszvik Teréz nagy álma egy leánynevelő intézet volt. 1823-ban említi, hogy szeretne hat-tizenkét leány részére intézetet alapítani, és ennek lehetséges helyszínei között első helyen Martonvásárt jelöli meg. Pár évvel később hírt kap a mai óvodák őséről, az angol kisgyermekiskoláról (infant school), és ennek mintájára, sok pénzáldozat és utánajárás árán 1828-ban Budán, a Mikó utcában megnyitja hazánk, sőt egyben Közép-Európa és a Habsburg-birodalom első kisdedóvóját. írásaiban megfogalmazza, hogy a nevelés az a varázseszköz, amelyet bármely ember fellelhet. A nevelést a lehető legszélesebb értelemben fogja fel. Lelki ébredése hatására önnevelési tervet készít, és szigorúan betartja. Az óvodákat elsősorban erkölcsépítő, a jóra vezető, a képességeket kibontakozni segítő intézményeknek szánta, amelyek „a felvétetett gyermekekre mint megóvó, gyógyító és előkészítő intézetek hatnak, mert azon különféle veszedelmeket, amelyek őket körülveszik, elhárítják, testi s lelki hibáikat - mennyire lehet - meggyógyítják, s minden tehetségüket kifejtik s mívelik; azonkívül a jót, igazat, szépet elfogadókká, Úgy a rosszat, igaztalant, dísztelent kerülőkké teszik”. A kisdedóvók, amelyeket kezdetben német mintára gyerekkertnek vagy angyalkertnek is neveztek, nem voltak teljesen a mai értelemben vett óvodák, hanem több vonásukban inkább kisgyermekek iskolájára hasonlítottak. Pestalozzi elveinek szellemében elemi oktatás is folyt a szemléltetés széles körű felhasználásával, emellett az ének, a muzsikálás is kiemelt szerepet kapott. Teréz szervezőképességére is nagy szükség volt az őt nem mindig támogató, sőt gyakran intrikákkal, gúnnyal fogadó környezetben. Időt, anyagi javakat nem sajnálva igyekezett minél több arisztokrata hölgyet rávenni újabb kisdedóvók létrehozására. 1836-ban egyesületet szervezett az óvodák terjesztéséért. A 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukása után viszont meghurcolták, többször hadbíróságon is kihallgatták, de végül 1855-ben, a korára való tekintettel felmentették. Gyermeksegítő tevékenységét ezután is folytatta, haláláig a magyar óvodák száma nyolcvanra nőtt. Teleki Blankának is segített a tudatos anyává nevelésben Brunszvik Teréz olyan leány- és nőnevelő intézeteket álmodott meg, amelyek belső értékekkel felvértezett emberré, és ebből következően művelt, tudatos anyákká nevelnek. Az ilyen intézetek létrehozása nem sikerült neki, de az „angyaljóságú” Teréz mentora volt unokahúgának, Teleki Blankának, aki 1846-ban életre hívta az első magyar leánynevelő intézetet. 90. születésnapjára időzítették az emlékmű felavatását Nap-kapu a szobrász sírjánál REKVIEM Szűk körű ünnepségen felavatták Szervátiusz Tibor (1930-2018) Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze síremlékét Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában. Felállítását az alapítója 90. születésnapjára időzítette a Szervátiusz Alapítvány. A Nap-kapu című emlékmű Kontur András szobrászművész alkotása, az özvegy kérésére készítette egy csaknem három méter magas, rodéziai feketegránit-sziklából. Az obeliszk mind a négy oldalát áttöri a napsugár, hogy végül középen felragyogjon. Az alapítvány közleményéből kiderül, ez az a szikla, amely több évtizedig állt Szervátiusz Tibor udvarában, Körösi Csorna Sándor szobrát szerette volna elkészíteni belőle, ám az 1980-as évek kulturális vezetése ezt nem engedélyezte. A közlemény felidézi, hogy a Nap többszörösen is kötődik a neves szobrászművészhez. Jelzi az ősi hitet, a régmúltat, amellyel sokat foglalkozott műveiben Szervátiusz Tibor. De utal a jelen Erdélyére is, a szülőföldre, ahol ma is faragják a székelyek a napot. A Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában felavatott síremlék Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere támogatásával valósult meg - közölte az alapítvány. A bensőséges hangulatú avatóünnepségen a művész előtt tisztelgő szeretetáldozatot mutattak be. Döbrentei Kornél Babérkoszorú díjas költő méltatásában emlékeztetett arra, hogy „a kivételes talentumú szobrászművész síremlékének avatása azt is bizonyítja: nem hal meg az, akire emlékeznek. Szervátiusz Tibor nem halt meg és nem hal meg soha, a jövő kövén fog kicsírázni mindig”. A sírémléknél Petrás Mária énekelt, Sipos Mihály és Kardos Mária a kedves gyimesi keservesét játszotta el, majd az alapítvány megkoszorúzta az újonnan felállított síremléket. Szervátiusz Tibor 1930. július 26-án született Kolozsváron, és két éve hunyt el. Hatalmas életművet hagyott maga után, alkotásai köztereken, múzeumokban, közintézményekben és magángyűjteményekben is megtalálhatók. Emlékét őrzik a felesége gondozásában megjelent albumok mellett az életművét bemutató monográfia, a Szervátiusz Alapítvány és az özvegy által alapított ösztöndíj is. MW A síremléket szűk családi-baráti körben leplezték le Fotó: MTI Nem hal meg az, akire emlékeznek HIRDETÉS Diéta Spines/ FIZESS ELŐ EGY EVRE 4200 Ft-ért, és NYERJ Lynx Lady Caribbean City kerékpárt! krr-m Első 30 előfizetőnket megajándékozzuk az Energiafalatok című receptkönyvvel. Lapunkra előfizethetsz telefonon (06-46/998-800), valamint bankkártyával a www.lapcentrum.hu oldalon. A sorsoláson a 2020. szeptember 24-ig beérkező megrendelések vesznek részt. A sorsolás időpontja: 2020. október 15., 10:00. Helyszíne: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. A részletes játékszabályzatot megtalálod a https://dietaesfitnesz.hu/jatekszabalyzat/ oldalon. Az Adatvédelmi tájékoztató, valamint az ÁSZF a www.lapcentrum.hu oldalon olvasható.
