Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

2020-08-01 / 179. szám

2020. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT KULTÚRA 11 245 esztendeje született Brunszvik Teréz, a magyarországi óvodák elindítója Angyalkerteket alapító grófnő A reneszánsz egyéniségű nagyasszony: Brunszvik Teréz Fotó: MW A kisdedóvó célja és funkciója ma sem változott Fotó: MTI Nemcsak a hazai óvoda­rendszer létrehozóját tisz­telhetjük Brunszvik Teréz­ben, ő állította fel az első karácsonyfát is Magyaror­szágon, 1824-ben. A külö­nösen nagy hatású grófnőre emlékezünk születésének 245. évfordulóján. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu NEVELÉSTÖRTÉNET Gróf korompai Brunszvik Teréz alakját és tevékenységét már életében Széchenyi Istváné­hoz hasonlították. A „rene­szánsz egyéniségű” nagyasz­­szony - ahogy Jókai Anna ne­vezte - Pozsonyban látta meg a napvilágot 1775. július 27- én. Apja ifj. Brunswick Antal gróf, édesanyja Seeberg Anna bárónő' volt. Mind Széchenyi, mind Brunszvik Teréz a szenvedé­lyes tenni akarás és fáradha­tatlanság szimbóluma volt. Életüket mindketten eltölthet­­ték volna a legnagyobb kénye­lemben, szórakozásban, sok arisztokratához hasonlóan, de szerencsénkre nem így lett. A legnagyobb magyar Lánc­hidat épített gyakorlatilag és elméletileg is, hiszen eszméi, könyvei hatása és persze tet­te által a modern Magyaror­szág egyik megteremtője lett. Brunszvik Teréz krédója pe­dig bármelyik felelős módon gondolkodó arisztokrata jel­mondata lehetne: „minél ma­gasabb rangban állunk, an­nál jelentősebbek cselekedete­ink”. De lássuk, hogyan vált a rendkívül okos, könnyen tanu­ló, kitűnő memóriával és mű­vészi talentumokkal megál­dott grófkisasszony a magyar óvodák elindítójává. Ehhez az elhivatottsághoz muníciót adott a szülői példa is. Anyai öröksége a szerény­ség és a javak szigorú beosztá­sa volt, egy olyan asszony pél­dája, aki nem restellte lovon bejárni és saját kezűleg igaz­gatni a família martonvásári birtokát. Apjától - akinek családja egy magyar földön új hazát lelt német keresztes lovag le­származottjának tudta magát - pedig a nagyvonalú adako­zás, a nevelés ügye iránti el­kötelezettség és a széles körű műveltség igénye hagyomá­­nyozódott rá. Különösen nagy hatás­sal volt rá Johann Heinrich Pestalozzi, a neveléstörténet egyik legnagyobb alakja, aki­vel Svájcban találkozott. Húga szeretett volna minél jobb ne­velést adni a gyermekeinek, ezért a két nővér 1808-ban útra kelt, hogy megfelelő tanítókat és módszereket találjon. Svájc­ba irányították őket, ott talál­koztak a szakemberrel, akire Teréz mint a nevelés aposto­lára tekintett. A híres pedagó­gus a nevelésügy megújítójá­­nak számított akkoriban, aki elhagyott gyerekek számára menhelyet és szegényiskolát is alapított. Brunszvik Teréz életének döntő fordulatát hoz­ta a Pestalozzival történt talál­kozás, amikor a megtérés és az újjászületés élményét élte át 34 évesen. „A személyiség­nek el kell tűnnie, az önzés­nek el kell pusztulnia, mon­dotta nekem a tiszteletreméltó Pestalozzi (...), ha valaki a kö­zért akar tenni valamit” - írta Brunszvik. Akkor egzisztenci­álisan elkötelezte magát Isten mellett, vállalva, hogy elfogad­ja „az összes rászoruló gyer­meket, akit a gondviselés ne­ki szán”. Ezt követően születik meg az a szellemi-lelki édesanya, aki majd magára veszi a haza gyermekeinek gondját. Dön­tést hoz, hogy ön- és közjaví­tó tetteket fog végrehajtani, és a haláláig hasznos életet él, mert egy nő „sohasem érezhe­ti magát az anyaságból kire­kesztettnek, csak ki kell nyit­nia ajtaját és szívét, s mindket­tő gyorsan zsúfolásig meg fog telni rászorulókkal”. Kezdet­ben a húga gyermekeinek ta­nítása során érvényesíti újabb felismeréseit és tesz eleget fo­gadalmának. Naplójában meg­található a gyermeki öntevé­kenység gondolata, a négy­­szemközti figyelmeztetés, a tiltás nélküli nevelés követel­ménye is. Brunszvik Teréz nagy álma egy leánynevelő intézet volt. 1823-ban említi, hogy szeret­ne hat-tizenkét leány részé­re intézetet alapítani, és en­nek lehetséges helyszínei kö­zött első helyen Martonvásárt jelöli meg. Pár évvel később hírt kap a mai óvodák őséről, az angol kisgyermekiskoláról (infant school), és ennek min­tájára, sok pénzáldozat és utá­najárás árán 1828-ban Budán, a Mikó utcában megnyitja ha­zánk, sőt egyben Közép-Euró­­pa és a Habsburg-birodalom első kisdedóvóját. írásaiban megfogalmazza, hogy a nevelés az a varázs­eszköz, amelyet bármely em­ber fellelhet. A nevelést a le­hető legszélesebb értelemben fogja fel. Lelki ébredése hatá­sára önnevelési tervet készít, és szigorúan betartja. Az óvo­dákat elsősorban erkölcsépí­tő, a jóra vezető, a képessége­ket kibontakozni segítő intéz­ményeknek szánta, amelyek „a felvétetett gyermekekre mint megóvó, gyógyító és elő­készítő intézetek hatnak, mert azon különféle veszedelmeket, amelyek őket körülveszik, el­hárítják, testi s lelki hibáikat - mennyire lehet - meggyógyít­ják, s minden tehetségüket ki­fejtik s mívelik; azonkívül a jót, igazat, szépet elfogadókká, Úgy a rosszat, igaztalant, dísz­telent kerülőkké teszik”. A kisdedóvók, amelyeket kezdetben német mintára gye­rekkertnek vagy angyalkert­nek is neveztek, nem voltak teljesen a mai értelemben vett óvodák, hanem több vonásuk­ban inkább kisgyermekek is­kolájára hasonlítottak. Pesta­lozzi elveinek szellemében ele­mi oktatás is folyt a szemlélte­tés széles körű felhasználásá­val, emellett az ének, a muzsi­kálás is kiemelt szerepet ka­pott. Teréz szervezőképességére is nagy szükség volt az őt nem mindig támogató, sőt gyak­ran intrikákkal, gúnnyal fo­gadó környezetben. Időt, anya­gi javakat nem sajnálva igye­kezett minél több arisztokrata hölgyet rávenni újabb kisded­óvók létrehozására. 1836-ban egyesületet szer­vezett az óvodák terjesztésé­ért. A 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukása után viszont meghurcolták, több­ször hadbíróságon is kihall­gatták, de végül 1855-ben, a korára való tekintettel felmen­tették. Gyermeksegítő tevékenysé­gét ezután is folytatta, haláláig a magyar óvodák száma nyolc­vanra nőtt. Teleki Blankának is segített a tudatos anyává nevelésben Brunszvik Teréz olyan leány- és nőnevelő intézeteket álmodott meg, amelyek belső értékek­kel felvértezett emberré, és eb­ből következően művelt, tuda­tos anyákká nevelnek. Az ilyen intézetek létrehozása nem si­került neki, de az „angyaljósá­gú” Teréz mentora volt unoka­húgának, Teleki Blankának, aki 1846-ban életre hívta az első magyar leánynevelő intézetet. 90. születésnapjára időzítették az emlékmű felavatását Nap-kapu a szobrász sírjánál REKVIEM Szűk körű ünnepsé­gen felavatták Szervátiusz Ti­bor (1930-2018) Kossuth-dí­­jas szobrászművész, a nem­zet művésze síremlékét Bu­dapesten, a Fiumei úti Nem­zeti Sírkert művészparcellá­jában. Felállítását az alapítója 90. születésnapjára időzítet­te a Szervátiusz Alapítvány. A Nap-kapu című emlékmű Kontur András szobrászmű­vész alkotása, az özvegy ké­résére készítette egy csaknem három méter magas, rodéziai feketegránit-sziklából. Az obeliszk mind a négy ol­dalát áttöri a napsugár, hogy végül középen felragyogjon. Az alapítvány közleményéből kiderül, ez az a szikla, amely több évtizedig állt Szervátiusz Tibor udvarában, Körösi Cso­rna Sándor szobrát szerette volna elkészíteni belőle, ám az 1980-as évek kulturális ve­zetése ezt nem engedélyezte. A közlemény felidézi, hogy a Nap többszörösen is kötődik a neves szobrászművészhez. Jelzi az ősi hitet, a régmúl­tat, amellyel sokat foglalko­zott műveiben Szervátiusz Ti­bor. De utal a jelen Erdélyére is, a szülőföldre, ahol ma is fa­ragják a székelyek a napot. A Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájá­ban felavatott sír­emlék Kásler Mik­lós, az emberi erő­források minisztere támogatá­sával valósult meg - közölte az alapítvány. A bensőséges hangulatú avatóünnepségen a művész előtt tisztelgő szeretetáldo­­zatot mutattak be. Döbrentei Kornél Babérkoszorú díjas költő méltatásában emlékezte­tett arra, hogy „a kivételes ta­­lentumú szobrászművész sír­emlékének avatása azt is bizo­nyítja: nem hal meg az, akire emlékeznek. Szervátiusz Ti­bor nem halt meg és nem hal meg soha, a jövő kövén fog ki­csírázni mindig”. A sírémlék­­nél Petrás Mária énekelt, Si­pos Mihály és Kardos Mária a kedves gyimesi keservesét játszotta el, majd az alapít­vány megkoszorúzta az újon­nan felállított síremléket. Szervátiusz Tibor 1930. jú­lius 26-án született Kolozs­váron, és két éve hunyt el. Hatal­mas életművet ha­gyott maga után, alkotásai köztere­ken, múzeumok­ban, közintézmé­nyekben és magángyűjtemé­nyekben is megtalálhatók. Emlékét őrzik a felesége gon­dozásában megjelent albumok mellett az életművét bemuta­tó monográfia, a Szervátiusz Alapítvány és az özvegy által alapított ösztöndíj is. MW A síremléket szűk családi-baráti körben leplezték le Fotó: MTI Nem hal meg az, akire emlékeznek HIRDETÉS Diéta Spines/ FIZESS ELŐ EGY EVRE 4200 Ft-ért, és NYERJ Lynx Lady Caribbean City kerékpárt! krr-m Első 30 előfizetőnket megajándékozzuk az Energiafalatok című receptkönyvvel. Lapunkra előfizethetsz telefonon (06-46/998-800), valamint bankkártyával a www.lapcentrum.hu oldalon. A sorsoláson a 2020. szeptember 24-ig beérkező megrendelések vesznek részt. A sorsolás időpontja: 2020. október 15., 10:00. Helyszíne: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. A részletes játékszabályzatot megtalálod a https://dietaesfitnesz.hu/jatekszabalyzat/ oldalon. Az Adatvédelmi tájékoztató, valamint az ÁSZF a www.lapcentrum.hu oldalon olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents