Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-01 / 152. szám

2020. JÚLIUS 1., SZERDA GAZDASÁG y Mától a posta is rákérdez egyes adatainkra BUDAPEST Az áfatörvény július 1-jei változását követően már minden belföldi adóalany ré­szére kiállított számláról ada­tot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Ahhoz, hogy a Magyar Pos­ta megfeleljen az előírások­nak, a munkatársaik a szol­gáltatásnyújtás, a termékérté­kesítés megkezdése előtt meg­kérdezik minden vevőtől: ma­gánszemélyként vagy nem magánszemélyként kívánja igénybe venni. Ha magánsze­mélyként, akkor a számla ki­bocsátása csak igény esetén történik. A szolgáltatást nem magánszemélyként igénybe vevő ügyfeleik részére a pbsta egyszerűsített számlát bocsát ki. Ennek új feltétele az adó­szám megadása - hívják fel a figyelmet. Adószám hiányában (füg­getlenül attól, hogy az ügy­félnek nincs adószáma, vagy pedig nem adta meg) a posta ugyan a számlát kiállítja, de kizárólag a következő meg­jegyzéssel: „a vevő az adószá­mát nem adta meg”. Az Infostart emlékeztet: a megjegyzés szerepeltetésé­nek semmilyen hátrányos kö­vetkezménye nincs azon nem magánszemély ügyfelek szá­mára, akiknek nincs adó­számuk, vagy az adószámuk feltüntetése nem kötelező a számlán. MW Az idén már februárban elindult a viharszezon HÍREK Milliárdos viharkárok Rég nem látott pusztítást okozott a sok vihar, a leg­több bejelentés a keleti or­szágrészből érkezett. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu IDŐJÁRÁS Az elmúlt évek leg­pusztítóbb viharperiódusa volt az idei júniusi, a biztosí­tók által már kifizetett össze­gek, illetve a kártartalékok el­érhetik az ötmilliárd forintot - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden. A biztosítókhoz a hét végéig több mint harmincnégyezer lakossági bejelentés érkezett, amelyek alapján 3 milliárd fo­rintot megközelítő kárráfordí­tással lehet számolni. Ebben az összegzésben még nincsenek benne a hétvégén főként Miskolc és Eger kör­nyékén pusztító felhőszaka­dás következményei. Az eddigi bejelentések túl­nyomó része Budapestről, il­letve Pest, Borsod-Abaúj- Zemplén, Bács-Kiskun, Szol­nok, Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár megyéből érkezett. A Mabisz összesítése szerint a vállalati, ipari, állami, ön­­kormányzati vagyont érin­tő, több mint háromezer be­jelentés nyomán kifizetendő összegek további több mint kétmilliárd forintot tesznek ki. A júniusi biztosítói szám-Még nem vagyunk túl a viharos heteken la így nagy valószínűséggel meg fogja haladni az ötmilli­árd forintot. A közleményben a Mabisz hangsúlyozta, a május-au­gusztus közötti viharszezon­ban, amelynek adatait 2010 óta rendszeresen összegzik, a biz­tosítótársaságok eddig mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelke­ző ingatlantulajdonosok kárta­lanítására. A tavaly május-au­gusztusi viharmérleg körülbe­lül 4,1 milliárd forintnyi kifi­zetéssel zárult közel százezer egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. Az idén sajnálatos módon meglehetősen korán, már feb­ruárban elindult a viharsze­zon. Az év második hónapjá­ban a lakásbiztosításokra ki­fizetett összegek jóval meg­haladták a kétmilliárd forin­tot, amit csaknem hárommil­­liárdra növeltek az ipari léte­sítményekben bekövetkezett károk. Weboldalt indítottak a Jégkármérséklő rendszerhez A jégkármérséklő rendszer tár­sadalmi ismertségét kívánja növelni a Nemzeti Agrárgazda­sági Kamara a rendszer újon­nan elindított internetes ol­dalával (http://www.nak.hu/ szolgaltatasok/jeger). A me­zőgazdaságban dolgozók és más érdeklődőknek is hasz­nos; működésési és valós idejű riasztási információkat is tar­talmaz. A kamara újdonság­ként utólagos heti elemzéseket is közread, közérthetővé téve ezzel is az időjárás és a jégeső összefüggéseit. Az országos jégkármérséklő rendszer idei védekezési szezonja immár a tizedik heténél tart. Működésé­nek köszönhetően, ez idő alatt zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak a jégesők átvonulása­kor - emlékeztet a NAK. Sokan a katás szigorítás mellett FELMÉRÉS A kormány úgy lát­ja, hogy a sok a visszaélés a kisadózók tételes adóján, sok­szor a bérfizetés adóterhei­nek megkerülésére használ­ják. Ezért szabályoznák, hogy a költségvetési bizottságja­­vaslata szerint jövőre a 197 milliárd helyett 237 milliárd forint érkezzen be ebből az adóból. A Pulzus online kutató segítségével készített repre­zentatív felmérésből kiderül, a lakosság 55 százaléka támo­gatja a szigorítást. Közülük 45 százalék azért, mert „túl so­kan visszaélnek a lehetőség­gel’’, míg 10 százalék mégje­­lentősebben szigorítana. MW Kampányolni kell a turistákért WOW HUNGARY Pozitív a fo­gadtatása a Magyar Turisz­tikai Ügynökség (MTÜ) nem­zetközi, Magyarországot a kö­zeli országokban népszerű­sítő kampányának - mond­ta Könnyid László, az MTÜ vezérigazgató-helyettese az Ml-en. Az idősebbeknek a gasztronómiát és a tájak szépségét ajánlják, míg a fia­taloknak a kalandos élmény­keresést, a hűsítő vizeket emelik ki. A július végéig tartó WOW Hungary kampány elő­ször Németországban, Auszt­riában, Szlovákiában, Cseh­országban, Lengyelország­ban, Szerbiában és Romániá­ban indul, minden célország­ban más és más kisfilmeket mutatnak be. MW Még fél évig él a hitelmoratórium Minőségi hibákat találtak a csemegeubiknál Mégis lényeg a méret A fogyaszthatósággal nagyjából minden rendben Fotó: MTI ADOSSAG Az európai szinten is egyedülálló hiteltörleszté­si moratóriumot március 18- án vezették be, december 31- éig tart, de időtartamát a kor­mány bármikor meghosszab­bíthatja - írja a Magyar Nem­zet. A lakossági és vállalati hi­telekre vonatkozó törlesztési moratórium hatalmas segít­ség azoknak, akik a koronaví­­rus-járvány miatt elestek a be­vételeiktől és nagy terhet róna rájuk a törlesztőrészlet fizeté­se. Az év végéig tartó morató­rium alatt ezeket az esedékes törlesztőket nem kell kifizet­ni, az így felgyűlt kamattar­tozást a bankok nem tőkésít­hetik, ráadásul az ügyfél nem kerül a Központi Hitelinfor­mációs Rendszer negatív adós­listájára. Ha az adós pénzügyi hely­zete bizonytalan vagy az év során bármikor azzá vá­lik, december 31-éig érdemes kihasználni a lehetőséget. A rendelet lehetőséget ad arra is, hogy az ügyfelek az év vé­géig bármikor ki- vagy belép­hessenek a moratóriumba sa­ját döntésük alapján - hívja fel a figyelmet Veres Patrik. A Bank360.hu szakértője emlé­keztet: a veszélyhelyzet elmúl­tával, aki szeretné folytatni a törlesztést - mert rendeződik a munkahelye, és visszaáll az élete a korábbi kerékvágásba -, annak ezt most is kérvényez­nie kell a bankjánál, egyébként továbbra is marad a moratóri­um. Hogyha később mégsem alakulnak a vártnak megfele­lően a pénzügyei, arra is van lehetőség, hogy visszalépjen a moratóriumba. Ennek korlátja vagy díja nincs, jelezte a szak­ember. MW Negyszazezer fölé lépett az átlagbér KSH Kedvező képet mutatnak a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) legfrissebb, idei áp­rilisi kereseti adatai, eszerint az idei év első négy hónapjá­ban a havi bruttó átlagkere­set elérte a 388 000 forintot, áprilisban a 400 200 forin­tot. Nemzetgazdasági szinten a bruttó és a nettó keresetek 8,7 százalékkal növekedtek január-áprilisban (7,8 száza­lékkal áprilisban). A fogyasz­tói árak január-áprilisi, átla­gosan 3,9 százalékos növeke­dését figyelembe véve ez a bő­vülés a reálkeresetek 4,6 szá­zalékos emelkedését eredmé­nyezte. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára kiemelte, 2013 eleje óta, immár 88 hó­napja töretlen a reálkeresetek emelkedése hazánkban. Janu­ár-áprilisban a tíz évvel ez­előtti adatokhoz képest a brut­tó keresetek 88,6 százalékkal, a nettó keresetek 92,1 száza­lékkal, a családi kedvezmény­nyel számolt nettó keresetek pedig 98,6 százalékkal emel­kedtek. Hat százalékot meg­haladó vagy elérő reálbér-nö­vekedés volt az építőipar, a ke­reskedelem, a gépjárműjaví­tás, és a mezőgazdaság, erdő­­gazdaság, halászat ágakban. A munkahelyvédelmi bér­­támogatásban országosan mintegy 185 ezer munkavál­laló részesült, a munkahely­teremtő bértámogatás 25 ezer ember elhelyezkedését tette lehetővé. MW VIZSGA A Nemzeti Élelmi­szerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legújabb Szupermen­ta programja ezúttal 32 cse­megeuborkát tesztelt. Az ered­mények „savanyúak lettek”, hisz 21 termék esetében kel­lett hatósági eljárást indíta­ni. De nem élelmiszer-bizton­sági okok miatt, azzal minden rendben volt. A hatályos szabályozás sze­rint a csemegeuborkák mére­te 3-6 centimétertől egészen 12-14 centiméterig terjedhet. A Szupermenta csemegeubor­ka tesztjébe végül 29 darab 6-9, és 3 darab 5-8 centimé­teres termék került be, össze­sen 29 márka 32 savanyúsága képviseltette magát. A Nébih laborjaiban többek között élel­miszer-biztonsági és minőségi szempontból vizsgálták a ter­mékeket a szakemberek, köz­tük ellenőrizték az adalékanya­gok jelenlétét is. A vizsgálatok egy termék esetében sem mu­tattak ki határértéket meghala­dó növényvédőszer-maradékot, sőt a mustármag-allergénvizs­­gálat során is mindent rendben találtak a szakemberek. A külső megjelenéssel akadt probléma: egy termék a rajta feltüntetett 6-9 centi­­méteres uborkaméretet meg­haladó, azaz 9 centiméternél nagyobb uborkákat is tartal­mazott a megengedettnél na­gyobb (több mint húszszáza­lékos) részarányban. Össze­gezve: öt termék esetében mi­nőségi, illetve összetételi hi­ba miatt élelmiszer-ellenőrzé­si bírságot szabtak ki a hatósá­gi felügyelők. Az előírások értelmében a d-kámfor aromaanyag a sava­nyúságok készítéséhez nem használható. Ezzel szemben a tesztelt termékek közül 11 csemegeuborkánál találtak ilyen anyagot. A megtévesz­tő és hiányos termékspecifi­kációt készítő aromagyártó céggel szemben hatósági el­járást indítottak a szakem­berek, és élelmiszerlánc-fel­ügyeleti bírságot szabtak ki, amelynek mértéke csaknem 900 ezer forint. A több esetben előfordu­ló kisebb jelölési hibák miatt (például a tápérték- és ener­giatartalom nem megfelelő jelölése) az élelmiszer-vállal­kozók figyelmeztetésben ré­szesültek. Több termék jelölé­sén természetes jelzővel sze­repelt a felhasznált aroma, holott a „természetes” jelzőt nem lenne szabad használni a csemegeuborka összetevői­nek jelölésére. MW Az első három befutó győztes márka A Szupermenta termékteszt kedveltségi vizsgálatán ezút­tal is szakértő és laikus kós­tolók pontozták a terméke­ket. A dobogó legfelső fokára a Szatmár Aranya Kicsi cse­megeuborka (6-9 centimé­ter) állhatott, második helyen az Aro Csemegeuborka (6-9) végzett, míg a harmadik he­lyet az Auchan Csemegeubor­ka (6-9) érdemelte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents