Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-04 / 155. szám
2020. JÚLIUS 4., SZOMBAT GAZDASÁG 7 A fővárosi kerületekben lehet szükség a legtöbb rendfenntartóra Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu VÉDELEM Tegnap országgyűlési jóváhagyással létrejött az iskolaőrség intézménye. Szeptembertől akár meg is kezdheti munkáját a főként volt rendőrökből verbuválódó testület. A kormány az iskolai erőszak megfékezését várja az intézkedéstől, ám nem lesz minden intézményben őr, csakis ott, ahol az igazgatók ezt kifejezetten kérik. Az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ a Magyar Nemzet kérdésére közölte, hogy a tankerületi központok köznevelési intézményeinél jelenleg 288 feladatellátási helyen tartanak igényt az iskolaőrre. A szakképző intézményekért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig azt válaszolta: náluk 204 iskola A volt rendőrökből toborzott iskolaőrség nemcsak a pedagógusokat, de a diákokat is védi Fotó: MTI élne a lehetőséggel, 168 pedig nem kér az őrségből. Hozzátették, az igényfelmérés szerint Budapesten lesz szükség a legtöbb rendfenntartóra a szakképzésben. A fővárosban 23 iskola szeretne iskolaőrt, Győr-Moson- Sopron megyében 19, Szabolcsban 18, Hajdú-Biharban pedig 16. A legkevesebb fegyelmi gonddal Heves és Vas megye szakképző iskoláiban küzdenek, ezekben a térségekben csak három-három igazgató gondolja úgy, hogy külső segítséget vetne be az erőszak ellen. Mucsi Balázs Sándor, a Békéscsabai Szakképzési Centrum főigazgatója elmondta, szerinte jó döntés az iskolaőrség felállítása. - Szükséges lépésnek érezzük az iskolaőrség elindítását, több telephelyünkön kértük is, hogy legyen. Az elmúlt időszak ta-A tankerületi fenntartású iskolák közül 288, a szakképző intézmények közül 204 kérte, hogy rendeljenek ki hozzájuk iskolaőrt szeptembertől - értesült a Magyar Nemzet. A főváros mellett Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében igénylik leginkább a rendőri segítséget az igazgatók. az Létrejött iskolaőrség pasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy visszaszorultak a lopások és a kisebb szabálysértések, amióta a rendőrök az iskolai élet részévé váltak. Megjegyezte: az utóbbi években országszerte megjelentek a dizájnerdrogok középiskolás körökben, de a rendszeres rendőri jelenlétnek köszönhetően a gyanúsnak tűnő elemek eltűntek az iskoláik környékéről. Az iskolaőrnél nem lesz lőfegyver, használhat viszont gumibotot, bilincset és gázspray-t, a szükségesség és arányosság elvének megfelelően. Az iskolaőröknek még a tanévkezdés előtt, augusztus folyamán többhetes pedagógiaipszichológiai, valamint rendészeti képzésen kell részt venniük, majd vizsgán bizonyítaniuk az alkalmasságukat. Az intézkedés bevezetésével párhuzamosan a kormány egy évig felfüggesztené a családi pótlék folyósítását is, ha a tanulót iskolai erőszakért elítéli a bíróság, a pedagógusok elleni bűncselekményeket pedig már 12 éves kortól büntetnék. Rétvári Bence államtitkár jelezte: szeretnének mielőbb kifejleszteni egy mobilapplikációt, amelynek segítségével a tanárok pánikgombbal azonnal riaszthatnák az iskolaőröket, ha baj van. HÍREK Több mint 51 ezer férőhely BUDAPEST Már több mint 51 ezer bölcsődés korú gyermek ellátása biztosított az ország 740 településén - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának bölcsődei ügyek koordinációjáért felelős miniszteri biztosa. Kovácsné Bárány Ildikó közölte: 2010-ben még csak 326 ilyen település volt, de 2017-hez képest is 200-zal több településen érhető el valamilyen bölcsődei szolgáltatás. A cél az, hogy 2022- re 70 ezer bölcsődei férőhely legyen az országban - tette hozzá. MW Népszerűsítjük a szlovén turizmust BUDAPEST Szlovénia az elmúlt időszakban a fenntartható, zöldturizmusra helyezte a hangsúlyt, ezt a törekvést Magyarország is támogatja - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy szlovéniai turizmust népszerűsítő fővárosi rendezvényen. Az eseményen, amelyen jelen volt a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó szlovén államfő, Borút Pahor is, a miniszter kiemelte: a fenntartható turizmus új szakmai feladat a turisztikai vállalkozások előtt, és Magyarország minden megvalósítható megoldást támogatni fog, amely szolgálja a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését e téren. MW A Csókkirály volt az itthoni kedvenc BUDAPEST Rekordszámú, 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak tavaly Magyarországon - közölte tegnap az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes Csókkirály című slágere vezeti, ezt követte a Csavard fel a szőnyeget (zene: Fenyő Miklós, szöveg: S. Nagy István). A harmadik helyre Máté Péter és S. Nagy István Azért vannak a jó barátok című örökzöldje került. Negyedik a Magna Cum Laude Pálinka dala (zene: Szabó Tibor, Mező Mihály, szöveg: Kara Mihály), az ötödik helyen a Beatrice Azok a boldog szép napok című száma áll (zene: Hirlemann Bertalan, szöveg: Nagy Feró). A tavalyi könnyűzenei koncerteken megszólaló dalok 80 százaléka magyar szerzemény volt, és a komolyzenei rendezvényeken is többségben hazai művek hangzottak el. Az Artisjus minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri, majd ezek alapján osztja fel a dalszerzők között a korábban beszedett jogdíjakat. A zenészek bevételeinek átlagosan 25 százaléka a jogdíj, a járvány miatt elmaradó élő zenei fellépések miatt viszont sokaknak ez lett a fő, vagy akár egyetlen jövedelemforrása. A 2019-es könnyűzenei rendezvényeken megszólaló magyar dalok zeneszerzői és szövegírói között 635,2 millió forintot, a magyar komolyzenei művek alkotói között pedig 126,8 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus. A művek élő zenei megszólalásáért 1991-en kapnak legalább ötvenezer forintot, közülük 1283 alkotó jogdíja haladta meg a százezer forintot. MW Fenyő Miklós zeneszerzőként jegyzi a slágert Fotó: MTI Elfogadták Magyarország 2021-es központi költségvetését A gazdaságvédelem büdzséje BUDAPEST Az országgyűlés tegnap elfogadta Magyarország 2021-es központi költsége vetését. Varga Mihály pénzügyminiszter a javaslat általános vitájában a jövő évi büdzsét a gazdaságvédelem költségvetésének nevezte, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához. A tervezetben á kormány 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, 3 százalékos inflációval, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol, az államadósság csökkenése mellett. A büdzsé egyik pillére az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, amely az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat biztosítja, 2944 milliárd forint összegben. Ebben az alapban vannak társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások is, például a táppénz vagy a csecsemőgondozási díj. Utóbbi jövő év közepétől a korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedik. A költségvetés másik kiemelt pillére a Gazdaságvédelmi Alap, amely kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremti meg a szükséges fedezetet. Álláskeresési ellátásokra az idei 83 milliárd forint helyett 108 milliárd forint lesz, a közfoglalkoztatásra 165 milliárd forintot szánnak. Nullás összeggel szerepel a törvényben az Európai Unióból érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja, amely az unióból esetlegesen érkező támogatások fogadását hivatott biztosítani. Jövőre 67 milliárddal több jut a családok támogatására. Fenntartják a családi adórendszert, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket. Varga Mihály közölte azt is, oktatásra 2021-ben mintegy 2230 milliárd forintot fordítanak, ami 78 milliárddal több, mint idén. 2021-ben 3915 milliárd forintban határozták meg a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait, amely közel 330 milliárddal magasabb, mint idén. Visszaépül a 13. havi nyugdíj: az idősek 2021-ben a januári nyugdíjon felül egyheti nyugdíjat kapnak. 2021. január elsejétől 11 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. A kisadózók tételes adója (kata) szabályainak szigorítása miatt pedig az eredetileg tervezett 197 milliárd forint helyett 237 milliárd forint bevételre számítanak. Mintegy 860 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami közel 120 milliárddal több, mint idén. Ugyanakkor az alacsonyabb adóerejű önkormányzatokra is kiterjesztik a szolidaritási hozzájárulás fizetését, ezért az idénre tervezett 43 milliárd forint helyett jövőre 165 milliárd forint folyhat be ezen a címen. MW * í \ Varga Mihály: Fókuszban a gyermekes családok, a nyugdíjasok és a munkahelyek megőrzése Fotó: MTI
