Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-31 / 178. szám

2020. JÚLIUS 31., PÉNTEK BELFOLD-KULFOLD Juhász befolyása az Indexre BUDAPEST Nagy volt a befo­lyása Juhász Péternek, az Együtt korábbi elnökének az Index szerkesztőségére - er­ről Bodolai László, az Index igazgatósági elnöke beszélt a Spirit FM-en. Bodolai azt mondta, nagy volt a felzúdu­lás a portálnál, amikor ügy­védként elvállalta a fideszes Deutsch Tamás védelmét. Bodolai elmondása szerint Ju­hász Péter nyomására a teljes stáb ellene fordult - olvasha­tó a Hír TV cikkében. MW Elmaradhat az elnökválasztás? WASHINGTON Donald Trump amerikai elnök felvetette az alkotmány értelmében nov­ember elején esedékes elnök­­választás elhalasztását, azt hangoztatva, hogy a koronaví­­rus-járvány miatt előtérbe ke­rült levélszavazás komoly visz­­szaélésekre adna lehetősé­get. Az elnök csütörtök reg­geli Twitter-bejegyzései egyi­kében vetette fel ezt a lehető­séget. Mint írta: az általános, levélben történő szavazás „a legpontatlanabb és legcsalár­dabb választás lesz a törté­nelemben. Nagyon kínos lesz az Egyesült Államoknak”. Do­nald Trump három kérdőjellel írta le: „elhalasztandó-e a vá­lasztás addig, amíg az embe­rek megfelelően, biztonságo­san és nyugodtan voksolhat­nak???". Az esetleges halasz­tásról a Kongresszus mond­hatja ki a végső szót. MW Internetes hatalmuk a versenytársaknak és a fogyasztóknak is árt HÍREK Nem jár a monopolhelyzet Mark Zuckerberg Facebook-alapító videókonferencián igyekezett megvédeni az igazát Fotó: AFP Súlyos vádak hangzottak el az Amazon, az Apple, az Alphabet és a Facebook ve­zetőinek képviselőházi meg­hallgatásán. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu USA Az amerikai törvényhozók úgy gondolják, hogy túl nagy hatalomra és befolyásra tett szert a négy legnagyobb ame­rikai internetes cég. Legalább­is ez derült ki több amerikai törvényhozó véleményéből a vállalatvezetők szerdai képvi­selőházi meghallgatásán. Jeff Bezos, az Amazon, Tim Cook, az Apple, Sundai Pichar, az Alphabet, illetve Mark Zuckerberg, a Facebook ve­zetője telekonferencián vála­szolt a képviselőház igazság­ügyi bizottságának kérdései­re. A meghallgatás meghirde­tett témája a négy óriásvállalat „uralkodó helyzetének megvi­tatása” volt. A négy vállalat­­vezetőnek azzal a váddal kel­lett szembenéznie, hogy cége­ik tisztességtelen versenypoli­tikát folytatnak. Úgy vélik, túl nagy a hatalmuk és a befolyá­suk, és ez nemcsak a potenci­ális vetélytársaknak, hanem a fogyasztóknak is árt. A négy vezető a maga iga­zát hangsúlyozta. Mark Zuckerberg, a Facebook el­nök-vezérigazgatója kijelen­tette, hogy cége büszke ame­rikai vállalkozás. Tim Cook, az Apple vezérigazgató­ja azt hangoztatta, hogy az okostelefonokat is gyártó vál­lalat egyetlen piacon sem él­vez egyeduralkodó helyzetet. A képviselők a cégek közép­szintű vezetőitől és a verseny­társaktól beszerzett belső le­velezésekre és több mint egy­millió más dokumentumra hi­vatkozva azt állították, hogy mind a négy cég a fogyasztók­ra nézve ártalmas vállalatpo­litikát folytat. David Cicilline demokrata párti képviselő, az igazságügyi bizottság tröszt­­ellenes albizottságának elnö­ke szerint az általuk alkalma­zott gyakorlat sok esetben az amerikai gazdaság egészére káros. A Rhode Island-i poli­tikus hangsúlyozta: ez a négy vállalat vállalkozásokat bá­­tortalanít el, munkahelyeket tesz tönkre, árakat emel és ront a minőségen. „Egyszó­val: túl sok hatalmuk van” - szögezte le. Az Amazont illetően a tör­vényhozók különösen kifogá­solták a harmadik féltől szár­mazó áruk internetes for­galmazásának körülménye­it. Megállapították: a harma­dik féllel „rosszul bánnak, ki­használják és félresöprik”. Er­re reagálva Bezos csak any­­nyit mondott: nem tudja ga­rantálni, hogy az Amazon al­kalmanként nem sértett tör­vényt. Jim Jordan ohiói repub­likánus képviselő elsősorban azt kifogásolta, hogy a Google vagy a Facebook szerinte hát­rányosan megkülönbözteti a konzervatív tartalmakat és cenzúrázza a jobboldali állás­pontokat. Ez a vád egyébként hazánkban is gyakran felvető­dik a két vállalattal szemben. Sem a képviselőházi bizott­ságnak, sem az albizottság­nak nincs hatásköre ahhoz, hogy intézkedéseket fogana­tosíttasson a négy nagy tech­­vállalat ellen. Javaslatot azon­ban tehetnek változtatásokra a sokak által elavultnak ítélt trösztellenes törvényben. Do­nald Trump amerikai elnök a Twitteren azt írta: „Ha a kongresszus nem kényszerí­ti rá a tisztességes magatar­tásra a nagy techvállalatokat, amit nekik már évekkel ez­előtt meg kellett volna tenni­ük, akkor majd én fogok gon­doskodni erről elnöki rende­lettel.” Gulyás: A cél a második hullám megelőzése Nincs szó enyhítésről EURÓPA Az Egyesült Államok megkezdi a korábban bejelentett csapatcsökkentést Németországban - jelentette be az amerikai védelmi miniszter. Mark Esper közölte, hogy 11900 amerikai katonát von­nak ki Németországból, mintegy kétezret közülük Belgiumba és Olaszországba telepítenek át. A mi­niszter hozzáfűzte, hogy Donald Trump amerikai és Andrzej Duda lengyel elnök megállapodása értel­mében Washington előirányozza az amerikai haderő lengyelországi telepítését is. Fotó: AFP nak. A keretből egy úgyneve­zett garázskoncert-sorozat in­dul, a felvételeket pedig min­denkinek elérhetővé teszik. Az 5,3 milliárd forintból 800 mil­liót kifejezetten a cigányzené­szek megsegítésére szánnak. A kiválasztásba neves ze­nei producereket vonnak be, a programot pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség bonyo­lítja le. Gulyás Gergely a jár­ványhelyzetről szólva kiemel­te: Magyarország azon álla­mok közé tartozik, amelyek a vírus első hullámát a legsi­keresebben kezelték. Ez csak egy részsiker - folytatta -, mert bár Magyarországon a helyzet stagnál, a fertőzés­szám kifejezetten alacsony, sok helyen már megindult egy erős második hullám. A miniszter arra a kérdés­re, hogy mikorra várható a járvány második hulláma, azt válaszolta: Európa szám­talan országában olyan felíve­lés tapasztalható a számok­ban, amit második hullámnak kell tekinteni. Hozzátette: Ma­gyarországon azért kell min­dent megtenni, hogy a máso­dik hullám minimális legyen. Szentkirályi Alexandra kor­mányszóvivő arról számolt be, hogy a csütörtök reggeli ada­tok szerint már 1 millió 192 ezren töltötték ki online vagy postai úton a nemzeti konzul­tációs íveket. A konzultáción valórészvételre augusztus 15- éig még mindenkinek lehető­sége van - jelezte a kormány­­szóvivő. MW Megtízszerezte a vagyonát BUDAPEST A kormány nem kí­ván változtatni a koronaví­­rus-járvány elleni védekezést szolgáló, jelenleg hatályos in­tézkedéseken, mert bármi­lyen módosítás kockázatos lenne - közölte Gulyás Ger­gely a tegnapi kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangoztatta, hogy a kormány semmilyen koc­kázatot nem vállal, ugyanis a cél a második hullám meg­előzése. Gulyás Gergely elmondta, azt szeretnék, hogy szeptem­ber 1-jével az iskolák rendes tanulmányi rendben kezdhes­sék meg működésüket. A ze­nés-táncos rendezvényekre vonatkozó hatályos szabályo­kat ugyanakkor augusztus 15. után is fenntartják. A minisz­ter arról is tájékoztatott, hogy a kormány 5,3 milliárd forintos támogatást nyújt a koronaví­­rus-járvány miatt nehéz hely­zetbe került zenészszakmá­Gulyás Gergely: Bármilyen módosítás kockázatos lenne Fotó: MTI BUDAPEST A 60. évében járó Gyurcsány Ferenc évek óta ko­nokul és folyamatosan támad­ja a magyar kormányt, és dik­tatúrát, elnyomást kiált. Gyur­csány Ferenc köztudottan va­gyonos ember, és ahhoz képest, hogy elnyomták az elmúlt tíz évben a V4NA hírügynökség számításai szerint minimum megtízszerezte a vagyonát. Az exkormányfő vagyonnyilatko­zata szerint az összes jövedel­me 2009-ben 103 millió forint volt. 2011-ben bruttó 69,5 mil­lió forintot keresett tulajdono­si osztalék címen az Altus Be­fektetési Zrt.-n keresztül - ír­ja a V4NA. 2012-ben bruttó 88 millió forintot, 2013-ban brut­tó 78,9 millió forintot, 2014- ben bruttó 168,6 millió forintot vett ki osztalék gyanánt. 2015-ban feltűnik egy 605 millió fo­rintos értékpapír-állomány is. 2018-ban bruttó 298 millió fo­rintot keresett a volt miniszter­­elnök a vállalkozásból kivont jövedelem címén, ekkor érték­papír-állományának az értéke meghaladta a 659 millió forin­tot. 2019-ben bruttó 238,3 mil­lió forint volt a vállalkozásból kivont jövedelme, értékpapírja­inak értéke elérte a 734,7 mil­lió forintot. Az Altusnak egyébként brüsszeli érdekeltségei is vol­tak. Gyurcsány Ferenc csalá­di cége, az Altus Portfolió Kft. ugyanis egy konzorciumban 1,5 milliárd forint értékű meg­bízást nyert még 2015-ben ar­ra, hogy az Európai Unióban a fejlesztési pénzek felhasználá­sát vizsgálja. MW Gyurcsány Ferenc Fotó: MW ben bruttó 16 millió, 2016-ban bruttó 1,1 milliárd, 2017-ben bruttó 227,9 millió forintot vett ki az Altus Portfolió Zrt.-ből. Az utóbbi vagyonnyilatkozat-

Next

/
Thumbnails
Contents