Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-31 / 178. szám

2020. JULIUS 31., PENTEK GAZDASÁG y Harmadával több lakást építettek BUDAPEST Harmincnégy szá­zalékkal több lakás épült idén az első fél évben, mint a ta­valyi év azonos időszakában- derül ki a KSH friss lakás­­építési adataiból. A számok azt mutatják, hogy az ország egész területén dinamikusan növekedtek a használatbavé­telek az első hat hónap során- kommentálta az adatokat a Pénzügyminisztérium. Buda­pesten 22 százalékkal, a me­gyei jogú városokban 40 szá­zalékkal, a kisebb városok­ban 47 százalékkal, a közsé­gekben pedig 23 százalékkal bővült az átadott lakások szá­ma. MW Kevés az alma és a körte BUDAPEST Várhatóan 40-50 százalékkal kevesebb alma terem idén az átlaghoz ké­pest a tavaszi fagyok és az aszály miatt; a körtét még en­nél is jobban is megviselte az időjárás, abból egy átlag év­hez képest akár 50-60 száza­lékkal is kevesebbet szüretel­hetnek a gazdák. A FruitVeB és a NAK termésprognózisa szerint a kedvezőtlen időjárás miatt idén 300-350 ezer ton­na lehet az almatermés, ami egy átlagos, évi 600 ezer ton­nát kitevő termés 50-60 szá­zalékának felel meg. Körté­ből idén 13-16 ezer tonnára számítanak a szakemberek, ebből a gyümölcsből egy át­lagos évben 32 ezer tonnát szüretelnek. MW Százmilliókat érő játékok a strandokon BUDAPEST Idén nem várható növekedés, de így is több száz millió forint lehet: a strandjá­tékok belföldi forgalma - kö­zölte friss felmérése alap­ján a Regio Játékkereskedel­mi Kft. az MTI-vel. Felméré­se szerint a magyar családok átlagosan 2000 és 6000 fo­rint közötti összeget költenek strandjátékra. A legtöbben vízipisztolyokat, kerti meden­céket és homokozókészleteket keresnek, népszerűek a strandlabdák, az úszógumik, valamint a különböző formájú matracok, matracszigetek is - részletezte a Regio. A kutatás kitér a kisgyerme­kes családok nyári időtöltései­re is. A visszajelzések szerint csaknem 50 százalékuk megy nyaralni, és többségében bel­földi úti célt választanak. Kül­földre csupán 5 százalék uta­zik, és a vírusveszély miatt táborba is legfeljebb minden ötödik gyermek megy. A köz­leményben szereplő adatok a Regio Játék értékesítési ada­tain, valamint a június máso­dik felében végzett online ku­tatáson alapulnak, amelyben 1252 szülő vett részt - olvas­ható a közleményben. A Regio Játék korábbi tájé­koztatása szerint a magyar tulajdonú, a hazai játékpia­con közel 25 százalékos része­sedéssel rendelkező társaság nettó árbevétele meghaladta a 13 milliárd forintot 2019-ben, 8 százalékkal nőtt az előző évihez képest, 2017-ben 10,7 milliárd forintot tett ki. MW A turizmus lendülete messze még a válság előtti állapottól Szokatlan mozgások az uniós autópiacon A parti büfékben a sima, fokhagymás-sós lángos is nehezen úszható meg 600 forint alatt Fotó: MW BALATON Drasztikus áreme­lés nem történt a Balatonnál idén, de minden tipikus stran­di étel, vízparti fogás drágább lett - írja a Magyar Nemzet. A vendéglátók azzal érvelnek, hogy nehezen indult a nyara­lási szezon, amelynek kezdete óta - a nem túl kedvező időjá­rás miatt is - kiszámíthatat­lan a forgalom, ezért strand­időben hajtanak rá a bevéte­lekre. Csaknem minden étte­rem kínál két-három fogásos, könnyű ebédnek való menüt 1100-1500 forintért - az üze­meltetők szerint ez megéri nekik, mert délidőben a na­gyobb adagok, nehéz, húsos ételek, sültek nemigen kelen­dőek. Egy cigánypecsenyéért egy közepes színvonalú part­közeli étteremben 2800 forin­tot kérnek, a hagymás rosté­lyos 3200, a bécsi szelet pedig 2400-2800 forint körül kap­ható adagonként. Levest 800- 900 forintnál olcsóbban nem­igen találni sehol, miközben egy nem túl gazdag halászlét sem adnak már 2000 forint alatt a part mentén. A halételeket a hagyomá­nyos büféfogásokhoz képest továbbra is viszonylag maga­sabb áron kínálják. Már nem annyira népszerű strandétel a hekk, miközben a keszeg mostanra teljesen kikopott a választékból, a fogasfiiéért vi­szont, amihez sajtmártást kí­nálnak, 3200 forintot kell fi­zetni. Pizzát 1500 forint alatt nem kapnak a büfék látogatói, míg a fagylalt adagja 300-320 forint, bár a kézműves termék ennél is lehet drágább. Egy tortaszeletért a legjobb cuk­rászdákban 500-600 forintot kell fizetni a Balatonnál, az italmérőkben egy deci borért 300-400 forintot kérnek. A klasszikus strandételek is drágultak, a parti étkezdék­ben továbbra is a retró fogá­sok a népszerűek. Egy sima lángos hatszáz forintot ér, de tejföllel már 750-et, tejföllel és sajttal pedig 850 forint a fize­tendő összeg, ha pedig elvitel­re kéri a vendég, a csomagolá­sért további száz forintot kell fizetni. Aki viszont inna is a lángos mellé, készüljön fel rá, hogy az idén igencsak fölmen­tek a sörárak: a büfében egy pohár sör ötszáz forintba ke­rül. MW JÁRMŰ Csökkenő újautó-eladá­­sok és emelkedő árak jellem­zik az európai személyautó-pi­acot. A járvány miatt ugyan­is hónapok estek ki értékesíté­si szempontból, míg az EU ál­tal előírt, kilométerenként 95 grammos szén-dioxid-flottaát­­lag teljesítése miatt folyama­tosan alakul a járműkínálat, és eközben markánsan nőnek az árak - írja a Magyar Nem­zet. Az Eurotax hazánkra vo­natkozó friss elemzése szerint ez egyrészt a forint-euró árfo­lyam változásának, másrészt a szigorodó emissziós normák­nak való megfelelés velejárója. Az átlagos áremelkedés 4,68 százalék volt a személygépjár­műveknél az első fél évben. Ami az újautó-értékesítés visszaesését illeti, mi viszony­lag jól álltuk a sarat: az első fél évben csak negyedével marad­tak el a magyar számadatok az egy évvel korábbihoz képest. Eközben a teljes EU-piac visz­­szaesése 38 százalékos volt, ráadásul Horvátországban 54, Spanyolországban 51 százalé­kos, és Portugáliában is a fe­lével zuhant vissza az értéke­sítés. A piac működése szem­pontjából meglepő, hogy mi­közben ekkora esés mutatko­zott a keresletben, aközben az árak jelentősen emelkedtek. Itt jön a képbe a szén-di­­oxid-kibocsátási szabályozás, ami nem arról szól, hogy min­den eladott gépkocsinak meg kell felelnie a fenti határérték­nek, hanem az egy-egy gyár­tó által forgalomba hozott sze­mélyautók összesített átlagá­nak. Német sajtóértesülések szerint egyetlen márkának sem sikerült eddig megköze­lítenie a 95 grammos határt, ezért a cégeknek fizetniük kell, nem kétséges tehát, hogy ezt a többletköltséget a vásár­lókkal fizettetik meg. MW A kínálat bővült, az árak alaposan megemelkedtek Fotó: AFP HÍREK Ötszáz forint egy pohár sör a tóparton Drágább lett a lángos Növekedő foglalkoztatás A munkaképes korúak foglalkoztatási rátája a járvány ellenére közel 70 százalékos maradt Fotó: MTI Jelentősen nőtt a foglalkoz­tatottak száma júniusban. A gazdaságvédelmi intéz­kedéseknek köszönhetően több mint 260 ezer munka­helyet sikerült megmenteni. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MUNKAERŐPIAC Júniusban 58 ezer fővel dolgoztak többen, mint májusban, a gazdaság újraindulásával ismét nő a foglalkoztatottak száma, ará­nyuk 0,9 százalékkal emelke­dett egy hónap alatt. Tavaly jú­niushoz képest 38 ezerrel dol­goztak kevesebben - derül ki a Központi Statisztikai Hiva­tal friss jelentéséből. A koronavírus-járványban teljes egészében érintett, áp­rilis és június közötti vizs­gált időszakban a foglalkozta­tottak átlagos létszáma 4,408 millió fő volt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 68,7 százalékos. A vizsgált három hónapban 2019 azonos időszakához képest 103 ezer­rel dolgoztak kevesebben. Az április-júniusi három hóna­pos időszakban a munkanél­küliek átlagos létszáma 214 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékos volt. A kormány intézkedései­nek köszönhetően több mint 260 ezer ember munkahelye maradhatott meg a koronaví­rus-járványban - jelezte Bo­­dó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért fele­lős államtitkára. A munkahelyvédelmi bér­támogatások kétszázezer em­bernek segítettek, a munka­helyteremtő bértámogatás több mint negyvenezernek, és a kutatás-fejlesztés terüle­tén dolgozó mérnökök közül is körülbelül húszezer mun­kavállalónak nyújtottak tá­mogatást. Bodó Sándor úgy értékelte, a pandémiás idő­szakot viszonylag sikeresen leküzdöttük, most az a fel-Míg nálunk egy év alatt 1,3 szá­zalékponttal csökkent a foglal­koztatottság, addig Spanyolor­szágban 50,5 százalékról 47 százalékra csökkent a munka­­vállalók aránya, és a munkanél­adat, hogy további intézkedé­sekkel segítse a kormány azo­kat, akik vissza akarnak tér­ni a munkaerőpiacra. küliség 14-ről 15,3 százalék­ra emelkedett. Svédországban júniusban 150 ezer fővel több munkanélkülit tartottak nyilván, Hollandiában pedig százezer fő­vel több az állástalan. Az első nyári hónapban a foglalkoztatottak számának alakulása, valamint a máju­si adatokhoz viszonyított nö­vekedés azt jelzi, hogy .az ál­lásukat elveszítők, akik a ki­járási korlátozások miatt elő­ször nem kerestek állást, az­az inaktívak voltak, ismét visszatértek a munkaerőpi­acra. A háromhavi adatok azt mutatják, hogy mind a köz­foglalkoztatás, mind a külföl­di munkavégzés csökkent - emelte ki az államtitkár. Ágazati adatok egyelőre nincsenek, valószínűsíthető, hogy például a turizmusban még messze van a foglalkoz­tatás szintje a válság előtti­től. A következő hónapokban van esély a foglalkoztatás to­vábbi fokozatos növekedésé­re, de meghatározó lesz, hogy az esetleges második hullám kapcsán milyen korlátozá­sokat vezetnek be, valamint hogy a szórakoztatóipar és a turizmus beindulása mikor­ra várható. Elemzők arra számítanak, fokozatosan ismét nő a foglal­koztatottak száma a követke­ző időszakban. Virovácz Pé­ter, az ING Bank vezető elem­zője jelezte, az április-júniu­si munkanélküliségi ráta to­vábbra is alacsony, ugyanak­kor véleménye szerint az év végére elérheti a hét-nyolc szá­zalékos szintet. Uniós szinten jól kezeltük a járványt

Next

/
Thumbnails
Contents