Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-18 / 167. szám
vezervers Király Farkas novellája 2020. július 18. IV. évfolyam 29. szám Polgár Kristóf, Balázs Tímea és llyés Krisztinka versei Mészáros Márton Bob Dylan új albumáról IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET Válogatás a Karantének díjazott novelláiból aszott fényben szárad a boldogságunk Bánkövi Dorottya Panoráma Egy ideje már nem jutok semmire. Nézem a Sashegyről Pestet -ők mind ott vannak benne, valahol a házak között, katalógusban, mind másik lapon könyököl, különböző ablakokban, melyeknek nyitott szárnyai visszatükrözik a napot. Hunyorgok. Egyvalakiről szeretnék most írni, de mindig takarásban van, nincs egyedül, ahogy nincs egyedül soha egy bérlakásban a franciaágy, vagy hotelszoba az ünnepek alatt - beszövik az időkapukon újra meg újra átnyúló kezek, mint az egészen ki sem tombolt, de most elringatott késztetések huszonötév útvonalát. Kilátás az Ágas-hegyről a Pécselyi-medencére - a viharvert tölgyfa alatt Cholnoky Jenő földrajztudós (Aszófő, 1939) Forrás: Fortepan/Adományozó: Cholnoky Tamás in memóriám „A földrajz a legszebb, szinte filozofikusan összefoglaló tudomány" A 150 éve született Cholnoky Jenő, a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike legendás előadó volt, telt ház előtt tartotta tudomány-népszerűsítő előadásait és saját színezésű diákkal illusztrált, vetített képes úti beszámolóit. Tragédiákkal sújtott életét a tudomány szolgálatába állítva már-már munkamániás megszállottsággal kutatott és írt - a Földgömb című folyóirat 1940. decemberi számában közölt fényképen egy kizárólag saját műveit tartalmazó könyvespolcnak támaszkodik. Mennyiségileg és minőségileg is lenyűgöző ez a sokoldalú életmű, és a fotó készítésének idején még hátravolt tíz év a tudós életéből. Cholnoky Jenő 1870. július 23- án született Veszprémben, a Kossuth utca 7. szám alatt álló „ménkűfogós” házban.,Azért nevezik így, mert amikor építették, ez volt a legmodernebb, legnagyobb ház a városban s mivel nagyon kiemelkedett a környezetéből, építése után, az 1860-as évek végén, mindjárt villámhárítókat szereltek rá, ezek ma is megvannak” - emlékszik vissza a tudós. A Cholnoky család a királynék városában Cholnoky Jenő dédapja, a kecskeméti Csolnaky Antal (1781-1857) cipészmester volt az első családtag, aki Veszprémben hunyt el. Kilenc gyermeke közül fia, id. Csolnoky Ferenc (1808-1876) ismert orvos lett, aki 1836-ban költözött a királynék városába. Veszprém tisztiorvosa volt, Reviczky Karolinával kötött házasságából négy gyermeke született: László (1835-1901) ügyvéd - ő Bonczidai Éva Cholnoky Jenő édesapja -, Ilona, a későbbi Berky Károlyné (1841- 1897), István (1846-1910) járásbíró és ifj. Csolnoky Ferenc (1853- 1941) orvos, későbbi kórházigazgató. Cholnoky Jenő évtizedek múlva így emlékszik nagyszüleire: „Leppapa magas, daliás termetű, magyaros arcú férfiú volt. Amikor én ismertem, már kissé meghajoltan járt, hisz hetvenéves lehetett. Körszakállt viselt az akkori divat szerint, és haját a halántékán előre fésülte. Igen szelíd, jóságos kék szemével olyan szeretettel tudott rám nézni, hogy ez mindig meghatott. Már egy ideje nem jutok semmire, felette állok az eltelt időnek, olyan lettem, mint a gyermek, aki sosem kúszott, rögtön lábra állt. \ Már egy ideje csak ez a látkép, hol ködben, hol horizontig csonttiszta légkör alatt - a morajló város, mozaikok, elmázolt éjszakák, és elkent következtetések arról, hogy a békét nem hagytam el, szétszóródott garzonok konyhapultján, háztetőkön, ahol nem láttam keresztül fonákon, cigarettafüstön, nem láttam, hogy hiába rohan, az időnek hajlott háta van. folytatás a 3. oldalon |
