Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-18 / 167. szám

2020. JÚLIUS 18., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Megnőtt az oltott és a hibrid gyümölcsök aránya Indul a dinnyeszezon Folyamatosan szüretelik a szabadföldi termést, friss hazai gyümölcs kerülhet a boltokba Fotó: MTI Kevesebbet utaznak külföldre a magyarok TURIZMUS A járvány miatt már­cius közepén bevezetett utazá­si korlátozások következtében az első negyedévben, azon be­lül márciusban csökkenésbe fordult a külföldiek magyar­­országi látogatásainak, vala­mint a magyarok nemzetközi utazásainak a korábbi idősza­kokra jellemző emelkedő ten­denciája. A külföldi látogatók száma 13 százalékkal csök­kent az előző év azonos idő­szakához képest, a magyar ál­lampolgárok 19 százalékkal kevesebbszer utaztak külföld­re - állapította meg a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH). A magyarok 19 százalékkal kevesebbszer utaztak külföld­re, mint egy évvel korábban. Az egynapos kiruccanások száma 21 százalékkal, a több­naposoké 15 százalékkal csök­kent. A barát- és rokonlátogatá­si célú utak száma csupán 8,6 százalékkal, míg a városnézési célú utazásoké 21 százalékkal mérséklődött. A külföldi uta­zások 64 százaléka egynapos út volt. Jelentősen csökkentek az egynapos vásárlási, üzlete­­lési célú kirándulások. A leg­többen továbbra is Ausztriába és Szlovákiába utaztak, ám az odalátogatók száma egyaránt ötödével mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Kül­földön a magyarok fejenként és naponta átlagosan 14 500 forintot költöttek. MW Késve érik be, de szeptem­ber közepéig elérhető lesz a magyar dinnye az üzletek­ben. Számottevően nőtt az oltott és a hibrid gyümöl­csök aránya. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PIAC Országszerte megkezdő­dött a szüret, a változékony idő­járás miatt a magyar görögdiny­­nye idén kicsit késve érik be, de szeptember 15-éig elérhető lesz az üzletekben, piacokon. Hazánkban az átlagos diny­­nyefogyasztás fejenként 10 ki­logramm évente - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara (NAK) körképéből. A leg­keresettebbek a 4-8 kilogramm közötti dinnyék, de igény van a nagyobbakra is, amelyeket a pi­acokon és üzletekben eseten­ként szeletelve, akár hűtve is kínálnak. Formáját tekintve a kínálatban a gömbölyű mel­lett jelen van a megnyúlt, ová­lis dinnye is. Folyamatosan nő a magszegény dinnyék kedves­sége: ezekből nagyobb mennyi­ségben a fekete héjú érhető el, de kapható a csíkos változatuk is. A termesztésben terjednek a hibridek, a magszegény fajták már 20 százalékot tesznek ki, és elindult a fólia alatti termesz­tés is, amely a jövőben előbbre hozza majd a szezont. Idén számottevően csökkent hazánkban a görögdinnye ter­mőterülete, a korábbi évek­ben jellemző 4500-4800 hek­tárról 4000 hektárra. Ebben közrejátszott a koronavírus­­járvány is, többen a bizonyta­lan jövőtől félve csökkentették a termőterületeiket és ezzel a költségeiket. A csökkenés má­sik oka, hogy az utóbbi két év­ben a kedvezőtlen időjárás ha­tására hullámzó lett az export és a belföldi piac is. Idén több fagyos nap, késő tavaszi hűvös nappal és éjsza­ka, heves esőzés nehezítette a termesztést. Ennek ellenére a jobb fajtaválasztásoknak kö­szönhetően a korábbinál na­gyobb termésátlagokat érnek el a termelők. Számottevően nőtt az oltott és a hibrid diny­nyék aránya. Néhány termelő már fóliaházakban is elkezd­te a termelést, ott idén már jú­nius végén elkezdték leszed­ni az első dinnyéket, főleg Bé­kés és Tolna megyében, illetve a jász-hevesi termőkörzetben. A szabadföldeken a tava­szi időjárás hatására a meg­szokottnál néhány nappal ké­sőbb értek a dinnyék, ezek most kerülnek a piacra. A Ma­gyar Dinnyetermelők Egyesü­lete és a NAK folyamatosan konzultál az áruházláncok­kal, hogy átmenet legyen az import és a hazai gyümölcs között, mindig friss, jó minő­ségű magyar dinnyét kínálja­nak a lakosságnak. HÍREK Tananyagokat fejleszthet a 4iG GYŐZTES A 4iG Nyrt. megnyer­te az IKK Innovatív Képzéstá­mogató Központ Zrt. digitá­lis tananyagok fejlesztése, pi­lot rendszerű bevezetése és tesztelése, valamint kapcso­lódó szolgáltatások nyújtása tárgyban kiírt uniós nyílt köz­­beszerzési eljárást, amelynek nettó összértéke 4,239 mil­liárd forint - közölte a társa­ság pénteken. A feladatok kö­zött szerepel egyebek mel­lett a digitális tananyagok, taneszközök pilot rendsze­rű bevezetése és tesztelése, taneszközfejlesztés, digitális tananyagok és taneszközök beválásának vizsgálata. MW Örül a Mastercard az új döntésnek FIZETÉS A Mastercard üdvöz­li a kormány döntését, amely­nek értelmében 2021 janu­árjától minden, online pénz­tárgép használatára kötele­zett kereskedőnek biztosíta­nia kell vásárlóinak az elektro­nikus fizetés lehetőségét. Ez utat nyithat az azonnali fizeté­si rendszerben rejlő lehetősé­gek mélyebb kiaknázása előtt - közölte a cég pénteken. A Mastercard szerint a döntés az érintésmentes kártyás fize­tés további terjedését is segí­ti, hiszen ehhez az infrastruk­túra javarészt biztosított: több mint 8 millió érintésmentes fi­zetésre alkalmas bankkár­tya van a vásárlóknál, és egy­re többen használják fizetésre az okoseszközeiket is. MW Mennyiségben az ötödik Európában Magyarország mennyiségben az ötödik legnagyobb dinnye­termesztő az Európai Unióban, Spanyolország, Görögország, Olaszország és Románia után. A hazai termesztésű görög­dinnye harmada kerül export­ra, többek között a cseh, len­gyel és szlovák piacra szállíta­nak belőle. Sokszínű, igényes kínálat, kizárólag a magyar tengerre jellemző ízekkel és életérzéssel Balatoni gasztrokalauz segít a választásban Nem kell keresni a helyet, a kiadvány 333 tippel szolgál annak, aki garantáltan jót szeretne enni-inni Fotó: Lang Róbert AJÁNLÓ Bár tavasszal még szin­te elképzelhetetlennek tűnt, hogy lesz rá igény, mégis ösz­­szeállt, és már kézbe is vehet­jük a Magyar Konyha idei, sor­jában a nyolcadik balatoni gasztrokalauzát, amely ezúttal 333 tippel szolgál annak, aki a magyar tenger mellett tölti a szabadságát és garantáltan jót szeretne enni-inni, bármelyik régióban nyaraljon is. Úgy látszik, a Balaton agyoncsaphatatlan - írja Vin­­kó József főszerkesztő a Ma­gyar Konyha nyári lapszá­mának beköszöntőjében, és állítását maximálisan alátá­masztja a tény, hogy idén is elkészült a magazin hagyo­mányosnak mondható balato­ni gasztrokalauza, amely im­már nyolcadik alkalommal mutatja be a meglátogatásra érdemes tó környéki helye­ket a cukrászdáktól a strand­bisztrókon át a borászatokig. Szám szerint 333-at. A kiadványba idén, csodá­val határos módon, 55 új hely is bekerülhetett, amelyek, dacolva a koronavírus-jár­­vány okozta nehézségekkel, az évek óta erősödő trendhez illeszkedő, sokszínű, igényes kínálatot alkottak meg, kizá­rólag a magyar tengerre jel­lemző ízekkel és életérzéssel. Kisvendéglők, halsütők, food truckok, étteremlaká­sok, bisztrók és cukrászdák sora nyílt az elmúlt hetekben­­hónapokban, ahol az ínyenc­fogások és a helyi alapanya­gokra épülő beach foodok mellett a keszthelyi tokha­lat, a tapolcai pisztrángot, a balatonfenyvesi Angus mar­hát, a tekeresvölgyi sajtot vagy például a Leilei Konyak­meggyet is megtalálhatjuk az étlapokon. Egyre több errefelé a minő­ségi strandbisztró, így akár fürdőruhában is élvezhetjük a finomságokat. Szinte kö­telező a helyi alapanyagok használata, amihez termé­szetesen szükség van a bala­toni termelők, piacok, péksé­gek, delikáteszboltok, borá­szok támogatására. A Zamár­­diban idén májusban meg­nyílt Patkó termelői piac be­bizonyította, hogy a déli part termelői is elkötelezettek, ha egyelőre nem is olyan ismer­tek, mint a Balaton-felvidék manufaktúrái. Sokan aggódtak a Balaton­­parti halételek eltűnése, il­letve a halászati tilalom mi­att, ám az akvakultúrának és a friss tengeri halakat forgal­mazó vállalkozásoknak hála a halkínálat viszonylag gaz­dag. Akinek pedig a tökéletes balatoni gasztroélmény nem más, mint egy friss fokhagy­más lángos a strandon, an­nak sem kell nagyítóval ke­resnie egy jó sütödét, hogy aztán ott fél órát álljon sorba az ételért - ma már a jó lán­gos nem ritkaság. A kiadvány régiós bontás­ban mutatja be egy-egy kör­nyék legjobb vendéglátóhe­lyeit: a siófoki és környékbe­li, a keszthelyi és badacsonyi, a balatonboglári- és lellei, a balatonfüredi és Tihany-kör­­nyéki, illetve a veszprémi és környékbeli egységeket, kü­lön piktogrammal jelölve az egész évben nyitva tartó, az újonnan nyílt, illetve szállást is kínáló helyeket. Mivel a borászok mára meg­határozó szereplőivé váltak a tóparti gasztronómiának, a kiadvány szerkesztői úgy dön­töttek, idén külön fejezetet szentelnek a pincészeteknek. Mindkét part izgalmas kíná­lattal jelenik meg a piacon év­ről évre. Folyamatosan bővül a paletta, az egyszerűbb hab­zóborok mellé sokfelé társul a palackos erjesztésű pezsgő is. A déli part vezető szerepe e téren kezd megtörni, ezzel szemben a minőség és a stílus mindkét parton javult, egyre több egyedi, sajátos karakterű bor kerül a palackokba. Ebben a rendhagyó évben rendhagyó top 10-es listák készültek: a 8 fős tesztcsapat idén semmi értelmét nem lát­ta a rangsorolásnak, ezért a toplistákat szigorúan betű­rendben tették közzé. „2020- ban nem a legjobbat választot­tuk ki kategóriánként, hanem a 10 legjobbat, ezek a mi ked­venc helyeink és felfedezése­ink" - írják a tesztelők. A 10 legjobb új hely, legjobb ínyencétterem, legjobb ven­déglő, legjobb kikötői étterem, legjobb strandbisztró, legjobb cukrászda és fagylaltozó, illet­ve borászat mellett megtalál­juk a 10 legjobb balatoni ter­mék listáját, olyan manufak­túrákkal és delikáteszboltok­­kal, amelyek hamisítatlan ba­latoni termékeket kínálnak: „Ezek olyan helyek, amelye­kért érdemes egy kis kerülőt tenni, hiszen egy-egy falatban fellelhető a régió ízvilága.” Tény, hogy a koronavírus­­járvány miatt idén biztonságo­sabb itthon nyaralni, és aki a Balatont választja, annak igen hasznos útitársa lesz ez a zseb­re vágható, kicsiny, de annál nagyobb tudású gasztrokalauz. Nem kell többé pontos helyis­meret ahhoz, hogy tudjuk, hol kortyolhatunk el egy pohár jó­féle badacsonyi, csopaki, bogiá­ri bort, miközben a naplemen­tében gyönyörködünk, vagy merre induljunk, ha meg akar­juk kóstolni a környék - egyik - legjobb fagyiját, vagy hol kös­sük ki a hajót, ha egy felejthe­tetlen vacsorára vágyunk. MW

Next

/
Thumbnails
Contents