Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-17 / 166. szám

2020. JÚLIUS 17., PÉNTEK GAZDASÁG y Rövidesen embereken is tesztelhetik az új magyar hatóanyagot Stroke-osok reménysége A Málnási-Csizmadia András vezette kutatócsoport szabadalmaztatta a gyógyszerjelöltet Fotó: ELTE A stroke kezelésére alkal­mas magyar gyógyszerható­anyag kerülhet piacra. Ma­gyar kutatók szabadalmuk­kal megelőzték a világon a legerősebbnek tartott ame­rikai intézetet is. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KUTATÁS Hamarosan megkez­dődnek a klinikai próbák egy magyar fejlesztésű ható­anyaggal, amely a stroke és más idegrendszeri betegségek után fellépő tartós izomgör­csök kezelésére alkalmas. A hatóanyagot az ELTE-n fejlesz­tették ki, és nemzetközi sza­badalom védi. Ritkán fordul elő, hogy Magyarországon az alapkutatástól a klinikai pró­bákig, azaz az embereken való kipróbálásig eljut egy gyógy­szerjelölt. Az egyik ilyen ritka kivétel az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Motor Farma­kológia kutatócsoportja által kifejlesztett, MPH-220 jelölé­sű hatóanyag, amely stroke­­on átesett, fájdalmas izomgör­csökkel küzdő embereknek hozhat kedvező változást. A klinikai próbák első, a ha­tóanyag biztonságosságát tesz­telő fázisát magyarországi kór­házakban végzik. A vizsgála­tokat a Nemzeti Kutatási, Fej­lesztési és Innovációs Hivatal finanszírozza, erről május ele­jén írták alá a felek a megálla­podást. Jelenleg a próbák előké­szítése és a hatóanyag gyártása zajlik, a jövő év elején adják be az első adagokat a vizsgálatba önkéntesen jelentkező, egész­séges pácienseknek. A vizsgá­lat során az MPH-220 biztonsá-A stroke hirtelen fellépő agyi vérkeringésí zavar, amely gyors kezelés hiányában súlyos, ma­radandó károsodásokat okoz. A Magyar Stroke Társaság ada­tai szerint hazánkban évente gos dózisának meghatározásá­ra kerül sor. A stroke és más idegrend­szeri betegségek, sérülések után a páciensek nagyjából 30 százalékánál jelentkezik az izmok görcsös összehúzódá­sa. Az élethosszig tartó, sok-30-32 ezer ember kap stroke­­ot és 8-10 ezren belehalnak. A túlélők 48 százaléka félol­dali bénulásban szenved, míg 22 százalékuk járásképtelen­né vált. szór romló állapot 50-60 mil­lió ember életét nehezíti meg világszerte. A jelenleg alkal­mazott izomgörcsoldók a pá­ciensek mindössze 25-30 szá­zalékánál hatékonyak. A Málnási-Csizmadia And­rás vezette Motor Farmakoló­gia kutatócsoport 2018-ban sza­badalmaztatta az MPH-220 ha­tóanyagot, amely közvetlenül az izom-összehúzódásért fele­lős fehérjén fejti ki a hatását, míg a jelenleg forgalomban lé­vő gyógyszerek csak az ideg­­rendszert befolyásolják. Az ed­digi kísérleti eredmények sze­rint a hatóanyag úgy szünteti meg a kóros végtagi izom-ösz­­szehúzódásokat, hogy közben nem befolyásolja a szívizmot és az erek simaizomzatát, így nem okoz keringési problémákat. Az ígéretes magyar gyógy­szerjelölt már jogvédett: a ku­tatócsoport által benyújtott szabadalom tulajdonosa az ELTE és régi innovációs part­nere, a Printnet Kft. A szaba­dalommal megelőzték a vi­lág biotechnológiai innováci­óban legbefolyásosabb intéz­ményét, az amerikai Scripps Research Institute-ot. Az ame­rikaiak ugyanis, teljesen füg­getlenül, hasonló molekulát fejlesztettek ki, ám ők a sza­badalmukat két hónappal ké­sőbb jegyezték be, így a nem­zetközi elsőbbség most a ma­gyaroké, ami hatalmas siker.- Nekünk, kutatóknak nagy tanulság, hogy a szabadalom nem játék, időben kell lépni - mondta Málnási-Csizmadia András. Hozzátette: ha ezt nem tették volna meg, akkor az ed­dig a kutatásokra fordított idő és pénz elveszett volna. Az alapkutatás nyolcmillió euró­ba került, amelynek jelentős részét a Nemzeti Kutatási, Fej­lesztési és Innovációs Hivatal biztosította. Emellett segítséget nyújtott az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem, míg az alap­kutatások finanszírozásának nagy részét a Magyar Tudomá­nyos Akadémia biztosította. Hirtelen jön, maradandó lehet a baj HÍREK Szálláshelyek ezrei újulhatnak meg PÁLYÁZAT Lezárult a Kisfalu­­dy-program magán- és egyéb szálláshelyek fejlesztését cél­zó pályázata. A másfél hóna­pos időszakban több mint 16 ezer vidéki szálláshely pályá­zott, közülük 13 471 szállás­hely kaphat a kormánytól au­gusztusban szobánként egy­millió forintos vissza nem té­rítendő támogatást, össze­sen mintegy 45 milliárd forin­tot - jelentette be Guller Zol­tán, a Magyar Turisztikai Ügy­nökség (MTÜ) vezérigazgatója. A július 15-én lezárult pályáza­ton kizárólag vidéki szálláshe­lyek indulhattak. A pályázók a döntésről szóló értesítéseket e-mailben kapják meg. A nyer­teseket a hónap végéig érte­sítik, a teljes támogatást au­gusztus végéig utalják ki. MTI Tizedével nőtt a SPAR bevétele ÜZLET A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. árbevéte­le 2019-ben 679,6 milliárd fo­rintot tett ki, ez 10 százalékos növekedés az előző évhez ké­pest. Heiszler Gabriella ügy­vezető igazgató hozzátette: a SPAR tulajdonában lévő Reg­­num Húsüzem és Oktatóköz­pont nettó forgalma 40,9 mil­liárd forint volt, a franchise há­lózaté pedig meghaladta az 56 milliárd forintot. A SPAR Magyarország 13 ezer em­bert foglalkoztat, 572 áruhá­za közül 190 franchise üzlet, 328 szupermarket, 34 pedig INTERSPAR hipermarket. MW Már most van elég gáz a téli igényekre Történelmi mélyponton az adósság Külföldi karantén költségeit nem térítik meg Biztosítás fertőzésre is TÁROLÁS Majdnem harmadá­val, 28 százalékkal kevesebb földgáz érkezett Európába idén január és május között Oroszországból, mint egy év­vel korábban, de ez nem oko­zott ellátási problémát. A fo­gyasztás egy részét ugyan­is január óta az ukrán tran­zitszerződés körüli bizonyta­lanság okán korábban felhal­mozott tárolói készletekből fe­dezték az országok, és a koro­­navírus-járvány miatti gazda­sági leállás miatt jóval alacso­nyabb is volt a vásárlói igény a tavaly májusihoz képest - áll a Magyar Energetikai és Köz­mű-szabályozási Hivatal havi elemzésében, amelyben hoz­zátették, hogy emellett foly­tatódott a cseppfolyós földgáz (LNG) hónapok óta tartó inten­zív Európába áramlása. Magyarországon a koráb­bi évek átlagát mutatta a gáz­felhasználás, mert két ténye­ző ellensúlyozta a vírusfertő­zés nyomán leálló gazdaság keresletcsökkenését. Egyfe­lől az átlagosnál kissé hide­gebb volt az időjárás ebben az időszakban, másrészt pe­dig - részben szintén a hűvös miatt - a tavaly májushoz ké­pest 17 százalékkal több föld­gázt fogyasztottak a nagyerő­művek. A május közepi meny­­nyiség 4,7, a júniusi 5 mil­liárd köbméter, több annál, mint amennyire szükség van a hazai piac téli zavartalan el­látására. Piaci alapon és kül­földre szállítási céllal azért továbbra is érdemes lehet tá­rolni a jelenlegi túlkínálatos időszakban - jegyzik meg az elemzés készítői. Nem csak a magyarországi tárolók töl­­töttsége áll magasan, az uni­ós létesítmények összes kapa­citásának már 73 százaléká­nál járt a betárolás május vé­gén. MW Európa-szerte feltöltötték az energiatárolókat Fotó: MTI EGYENLEG Magyarország kül­ső finanszírozási képessé­ge 2020 első negyedévében a GDP 1,2 százalékára emelke­dett, amivel hazánk továbbra is a régiós országok élmező­nyébe tartozik - közölte a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB). Né­mileg mérséklődött a külke­reskedelem többlete és a jöve­delemegyenleg hiánya. Előbbi főként azért, mert a koronaví­­rus-járvány közben is bővült a lakossági fogyasztás, miköz­ben csökkent a külső keres­let. Fennmaradt viszont a je­lentős mértékű működőtőke­­beáramlás, így az ország nettó külső adóssága tovább, a GDP 6,3 százalékára apadt. A rövid távú külső adósság márciusá­ban 19,3 milliárd eurót tett ki, így a devizatartalék 25,8 mil­liárd eurós szintje továbbra is jelentősen, több mint hatmilli­­árd euróval meghaladta a be­fektetők által elvárt, biztonsá­gosnak tartott szintet. A jövedelemegyenleg hiá­nyának kedvező mérséklődé­sét a külföldi vállalatok alacso­nyabb jövedelmezősége ma­gyarázza, miközben a külföldre fizetett kamatok egyenlege be­állt egy alacsony szintre. Köz­ben egyre több uniós forrást használtunk fel, ezzel is javít­va az ország külső pozícióját. A finanszírozási képesség emelkedése döntően a magán­­szektor megtakarítási folya­mataihoz köthető. A háztartá­sok gyarapodó állampapír-ál­lománya mérsékli az ország külső sérülékenységét. MW Külföldre utazáskor ne csak az anyagi kockázatot nézzük! Fotó: MTI TURIZMUS Több cég is beemel­te az utasbiztosításokba a ko­rábban vis maior esemény­nek számító vírusfertőzést, és vannak, amelyek dolgoz­nak a karanténbiztosítás be: vezetésén is - mondta az InfoRádiónak a Magyar Biz­tosítók Szövetségének (Ma­­bisz) kommunikációs vezető­je. Lambert Gábor szerint a koronavírus-járvány a bizto­sítási piacot is megváltoztatta, részben az ügyfélszolgálatok bezárásával és a home office­­ra, telefonos és digitális ügy­intézési csatornákra való át­téréssel, részben új termékek­kel, szolgáltatásokkal. A sze­mélyes kapcsolattartás elma­radása szerinte elsősorban az életbiztosítások és egyéb, hosz­­szabb távú elköteleződést kí­vánó termékek, megtakarítási jellegű biztosítások értékesíté­sében okozott kisebb problé­mákat, ebben a szegmensben ugyanis fontos a bizalom. Egyes esetekben a termék­­leírásokat is átírták a jár­vány tapasztalatai. Az utas­biztosításoknál például a leg­több szerződésben a járvány­veszély, a terrorizmus kizáró okként szerepelt, de sok biz­tosító már a járványidőszak A tavaly elindult e-kárbejelen­­tő egyre inkább kezd elterjed­ni. Használatát meggyorsítot­ta a járvány is, amikor különö­sen fontossá vált, hogy szemé­elején beemelte a koronaví­­rus-fertőzést a normál felté­telek közé, és az ilyen esetek­ben szükséges egészségügyi ellátások költségeire is kiter­jedt az utasbiztosítás kocká­zatviselése. Mostanra ez már teljesen általános lett a piacon - mutatott rá a változásokra Lambert Gábor. Megemlítette azt is, hogy több biztosító is egyfajta lyes jelenlét nélkül, a káreset helyszínéről lehessen elindítani a bejelentést. A veszélyhelyzet ideje alatt több biztosítónál a vi­deós kárfelmérést is elindult. karanténbiztosítási konst­rukció kidolgozásával foglal­kozik. Jelenleg, ha egy kül­földre utazó karanténba ke­rül, az nem számít biztosí­tási eseménynek, vagyis an­nak a költségeit nem téríti meg az utasbiztosítás - tet­te hozzá. Szerinte nem vár­ható, hogy ezeket a terméke­ket visszavonják a biztosítók a pandémia lezárulta vagy a vakcina megjelenése után, ugyanis ezekkel csak a ter­mékpaletta, a szolgáltatási kínálat bővül a meglévő utas­biztosításon vagy az adott ter­méken belül. Ha pedig keres­let is lesz rájuk, akkor a ver­senypiac feltételei szerint eh­hez alakul a kínálat is. MW Népszerű az online kárbejelentés f

Next

/
Thumbnails
Contents