Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-13 / 162. szám
2020. JÚLIUS 13., HÉTFŐ GAZDASÁG y Nyugati cégek nyomására elfogadták az EU mobilitási csomagját Kiszorítják a fuvarozóinkat Ezentúl nem lehet a vezetőfülkében tölteni a kötelezően előírt heti rendes pihenőidőt Fotó: MTI Az Európai Parlament (EP) változtatás nélkül elfogadta a közúti szállításban dolgozó járművezetőkre vonatkozó jogszabályokat. A Nyugatnak nem tetszett, hogy a fuvarpiacon komoly pozíciókat szereztek a magyar, lengyel, román kamionos vállalkozások. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hú KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS Hamarosan érvénybe lépnek a közúti szállítási ágazat reformját célzó új uniós regulák, az EP-ben ugyanis nemrég megszavazták a mobilitási csomagba tartozó mindhárom jogszabály-módosítást, holott az újonnan csatlakozott államok képviselői mindvégig tiltakoztak ellene - írja a Magyar Nemzet. A módosításokat a nyugati államok követelték. Módosulnak a kiküldetés, a vezetési és pihenőidő, valamint a kabotázs - vagyis az adott tagállamban nem honos fuvarozók által végzett alkalmi áruszállítás - követelményei. A fuvarozócégeknek ezután úgy kell majd megszervezniük a nemzetközi áruszállítást végző sofőrök munkáját, hogy azok rendszeres időközönként (a munkabeosztástól függően 3-4 hetente) haza tudjanak menni. Ezentúl nem lehet a vezetőfülkében tölteni a kötelezően előírt heti rendes pihenőidőt, ehelyett szállásról kell gondoskodni. Ez a szabály annak ellenére lépett életbe, hogy a kamionok vezetőfülkéit úgy alakították ki a gyártók, hogy ott egy jól felszerelt hotel színvonalán alhatnak a sofőrök - ezt az egyeztetések során mindvégig hangsúlyozták a kelet-európai fuvarozói szervezetek. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) szerint veszélyes árverseny tapasztalható a közúti áru-Ugyanazon ország területén belül ugyanazon járművel végzett két kabotázsművelet között kötelező lesz majd négy napot várakozni, hogy ne legyen mód rendszerszerű kabotázsra. Ilyesmi akkor történhet meg, ha egy magyar fuvarozó például Németországon belüli fuvarokat vállal. A nemzetközi szállítást végző cégek gépjárműveinek nyolchetente vissza kell fuvarozásban, a hazai exportfu varok mintegy harmadát áron alul viszik el a szabálytalanságok egész sorát vállaló román térniük a központi telephelyükre. A szabályozás a 2,5 tonnát meghaladó tömegű könnyű haszongépjárművekre is kiterjed majd, vagyis azokat is el kell látni tachográffal. Eddig csak a 3,5 tonnánál nehezebb autókra vonatkozott a szabály. A nyugati cégek versenyhátránya részben abból fakad, hogy a keleti államok sofőrjei kisebb bért kapnak, mint a fuvarozók. Ezeket a kamionosokat jellemzően multik és szállítmányozási vállalatok választják az itthoni nehézségek ellenére. nyugatiak - noha ez a különbség az évek során egyre inkább csökkent. A nyugati lobbi hatására az EU most bevezeti, hogy ezentúl egyértelműen kiküldési helyzetnek minősül a kabotázs és a nemzetközi áruszállítás, és a sofőröknek a helyi minimálbért kell megkapniuk. Kivételt képez ez alól, ha a jármű be- vagy kirakodás nélkül halad át egy országon (tranzit), és ha csak két ország között szállít (kétoldalú szállítás), még ha közben kétszer meg is áll be- vagy kirakodásra. Az elfogadott szabályok a következő hetekben, az EU hivatalos lapjában való megjelenés után lépnek hatályba. Korábban kilenc tagállam, köztük hazánk, közös levelet küldött a bizottságnak. Jelezték, aggályosnak tartják a jármű visszatérítésének előírását a székhely szerinti tagállamba. Szerintük mindez az unión kívüli fuvarozóknak biztosít versenyelőnyt, ráadásul több ponton ellentétes az európai klímavédelmi törekvésekkel. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a fuvarozás uniós szabályozása aránytalan terheket ró a közúti közlekedési ágazatra, az egész EU versenyképességét csökkenti, és a kelet-közép-európai közúti áruszállítók helyett harmadik országok árufuvarozóit hozza előnyös helyzetbe. HÍREK Áder levelet írt a szennyezés miatt HULLADÉK Áder János levélben hívta fel az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a figyelmét a Tiszán és a Szamoson át Magyarországra érkező nagy mennyiségű hulladék problémájára. A köztársasági elnök korábban azt kérte Volodimir Zelenszkij ukrán és Klaus lohannis román elnöktől, hogy vessék latba befolyásukat a szennyezés megállítása érdekében. A korábbi ígéretek ellenére az elmúlt időszak áradásai ismét nagy mennyiségű hulladékot sodortak át Magyarországra. Ez járványügyi szempontból is veszélyes, emellett mind a halászatot, mind a turizmust akadályozza, és az élővilágra is súlyos hatással van. MW Válságkezelés az agráriumban MÁSODIK ÚTIM Ma indul a Nemzeti élelmiszer-gazdasági válságkezelő program második üteme, amelyben az anyajuh- és a szarvasmarhatartók, a méhészek, valamint a zöldségtermesztők nyújthatják be támogatási igényüket július 27-éig - közölte az Agrárminisztérium szombaton. Az anyajuhokat tartók és az anyatehéntartók támogatásának keretösszege 1-1 milliárd, a tejhasznú szarvasmarhát tartóké 1,8 milliárd forint. A méhészeknek 1 milliárd, a zöldségtermesztőknek 1,2 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. MW Áron alul viszik el a munkát a román kamionosok Óriási piacuk lehet az italgyártóknak Olcsóbb a káposzta, drágább a zöldbab ígéretes zöldségtermés A paradicsom ára alacsonyabb az előző évinél Fotó: Láng Róbert TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS Bár a kereskedelmi törvény módosítását sokan a kisüzemi sörfőzdék térnyerésével azonosítják, a kizárólagos szerződések tilalma az üdítő- és ásványvízgyártó cégekre is vonatkozik. A cél pedig hosszú távon nemcsak az, hogy a vendéglátóhelyeken felszolgált italok 20 százaléka a kistermelőktől származzon, hanem az is, hogy az áruházak polcain is elérjék ezt az arányt - írja a VUággazdaság. Azért sem érdemes csak a sörre korlátozni a jogszabályváltozást, mert míg az éves hazai sörfogyasztás 64 liter fejenként, addig 131 liter ásványvizet iszunk meg évente, szénsavas üdítőből (beleértve az ízesített vizeket) pedig 86,5-et. Emellett fejenként 29,6 liter gyümölcslét és 10,5 liter jeges teát is elfogyasztunk a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint. A törvénymódosítást előterjesztő Kosa Lajos Fidesz-alelnök szerűit a 166 milliárd forintos sörpiat 95 százaléka a három nagy gyártó kezében van. Viszonyításképpen: a szénsavas üdítők piaca 90 milliárdos, az ásványvizeké 78 milliárdos, és a hagyományos gyümölcslevek értékesítése is 66 milliárd forint volt tavaly júniustól ez év májusáig - derült ki a Nielsen által közölt adatokból. A vizsgált időszakban volumenben stagnált, értékben viszont 5 százalékkal nőtt az ásványvizek piaca. Bolti eladásuk meglehetősen koncentrált, a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek 71 százalékkal részesednek a forgalomból. Legtöbbet a szénsavmentes ásványvizekre költöttünk, a forgalom több mint felét tették ki ezek a termékek. A szénsavas üdítők piaca viszont nemcsak a drágulás miatt nőtt, a 10 százalékos értékbeli növekedés mellett a volumen is feljebb kúszott 4 százalékkal. MW Még több pénz fejlesztésekre a falvaknak TÁMOGATÁS A Magyar falu program keretösszege jövőre meghaladhatja a 250 milliárd forintot - jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton a Győr közeli Rábapatonán. Gyopáros Alpár elmondta, tavaly 150 milliárd volt a keretösszege a programnak, idén pedig már biztos, hogy meghaladja a 200 milliárd forintot. Á fejlesztések keretében a helyi életminőséget szeretnék javítani, óvodák és iskolák felújításával, bölcsődék építésével, sport-, kulturális es szociális célú beruházásokkal, a falu- és tanyagondnoki hálózat bővítésével. A falusi csők népszerű, kilenc hónap alatt több mint tízezer család vette idénybe. Szeretnék elérni, hogy néhány éven belül minden településnek legyen háziorvosi szolgáltatása. Tavaly hatmilliárd forint keretösszegben 973 településen újítottak fel rendelőket vagy szereztek be orvosi eszközöket. Idén 750 településen négymilliárd forintból valósulnak meg ilyen fejlesztések, várhatóan lesz többletforrás is a beruházásokra, tavaly és idén együttvéve húsz orvosi szolgálati ház épül és mintegy harminc helyen felújítják a meglévőt. Tavaly indult a településeket összekötő állami mellékúthálózat fejlesztésének programja, a falusi útalap. Idén 72 milliárd forint, 2021-ben pedig 90 milliárd forint jut erre a feladatra. MW MEZOGAZDASAG Eddig jó termést takaríthattak be a zöldségtermesztők. A jelentős tételnek számító hajtatott paradicsom és paprika, valamint a kígyóuborka termelői árai kissé a tavalyi alatt vannak - nyilatkozta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ám a termelői árak jobban elmaradnak az egy évvel ezelőttiektől, mint a kiskereskedelmiek, vagyis a kiskereskedők a különadót beépíthették az áraikba. Az árakról elmondottakat támasztják alá a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai is. Ezek szerint az elmúlt héten a belpiaci gömbparadicsom nagybani piaci átlagára kilogrammonként 260 forint volt, azaz alacsonyabb az előző hetinél és az előző évinél is. Mérettől függően az idei 26. hetitől 16-17 százalékkal, az egy évvel korábbitól pedig 26-27,5 százalékkal maradt el az ár. A tölteni való édes paprikák közül a 30-70 milliméteres hét százalékkal, kilogrammonként 370 forintra, az ennél nagyobb vállátmérőjű öt százalékkal, 460 forintra drágult egy év alatt. Ledó Ferenc közölte, hogy az újburgonya ára is a tavalyi alatt alakul. Most kezdik azokat a fajtákat is betakarítani, amelyeket már szabadban termesztenek. A termelők az idén jellemzően nem mentek rá a koraiságra, de a most tárolókba kerülő fajták is nyári, nem tárolható burgonyák - mondta a FruitVeB elnöke. A főzőhagyma betakarítása befejeződött, a korai vöröshagymák árai - amelyek még szintén nem tárolhatók - a tavalyi körül mozognak. A zöldbab és a berakóuborka valamivel drágább, mint tavaly. A NAIK szerint az ömlesztett sárgarépa kilogrammonként 200 forintért került a felhozatalba, a csomós 220 forintért, így az ömlesztett ára öt százalékkal alatta maradt az egy évvel ezelőttinek, míg a csomós kiszerelésűé azt 42 százalékkal felülmúlta. A fejes káposzta olcsóbb lett: a múlt héten 145 forint volt a nagybanin, míg egy éve 200- ért árulták. Ledó Ferenc összességében jónak tartja az idei zöldségtermés-kilátásokat. Szerencsére a frisspiaci termékek jelentős részét már hajtatásban termelik, az időjárás csak akkor befolyásoló tényező, ha huzamosabban van 30-35 Celsius-fokos kánikula. A legtöbb szántóföldi kultúra öntözhető, csak a nagyon szélsőséges időjárás okozhat súlyos gondot. Az idén az utóbbiból kijutott néhány termelőnek - elmosta a vetésüket az eső -, ami egy-egy gazdálkodóra hatalmas csapás, de a teljes magyar zöldségterületre vetítve nem okoz nagy károkat. MW Az ásványvízgyártóknak is kedvez a változás Fotó: Kallus György
