Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-09 / 159. szám

12 HORGÁSZAT, VADÁSZAT 2020. JÚLIUS 9., CSÜTÖRTÖK HÍREK Horgászvizsgát tartanak A Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ) kötött megállapo­dás alapján a Horgász Egye­sületek Heves Megyei Szö­vetsége ma délután két órá­tól tart horgászvizsgát a Szent Imre Katolikus Általá­nos Iskolában. A MOHOSZ ajánlása alapján - a jár­ványügyi helyzet miatt - az egy időben vizsgázók maxi­mált létszáma húsz. így fél­óránkénti turnusokban bo­nyolítják a megmérettetést. A vizsgázóknak adategyezte­tés céljából legkésőbb a kez­dő időpont előtt húsz perccel meg kell jelenniük. S. S. A vizslák is bizonyíthattak Június utolsó hét­végéjén a nemrég a Bara­nya megyei településen át­adott Vadász- és Ifjúsági Központ két vadászkutyás rendezvénynek is otthont adott. Június 27-én apróva­das VAV vizsga zajlott, ame­lyen tizenhat vizsla bizonyít­hatta rátermettségét. Június 28-án a Magyarországi Drót­szőrű Magyarvizsla Tenyész­tők Egyesülete a kamara tá­mogatásával alapvizsgát, tenyészszemlét és vízi-me­zei vizsgát rendezett harminc vadászeb részvételével. S. S. ‘ Fogható a compó és a harcsa HEVES MEGYE Június köze­pétől ismét fogható az ad­dig fajlagos tilalom alatt lévő compó és harcsa. Mindkét ragadozó halfajtát május 2-ától nem volt szabad kifog­ni. Azok a horgászok, akik si­kerrel akasztják meg ezen kopoltyúsok valamelyikét, három-három példányt tart­hatnak meg naponta. Az év hátralévő részében a sebes pisztráng és a menyhal kivé­telével már más fajra nem lesz tilalom. S.S. Fotó: Sike Sándor Festői környezetben, jó halgazdálkodási területen versenyezhettek az egyesületek tagjai Horgaszegyesületek vezetői is fogták a pecabotot a tónál Rövid időn belül már a má­sodik horgászversenynek adott otthont a Sziklaforrás táplálta felsőtárkányi tó. Ko­rábban az ország minden ré­széből érkezett gyerekek mérték össze tudásukat, az elmúlt hét végén pedig a horgászegyesületek megyei versenyét rendezte meg a Bárdos Zsolt vezette Szikla­forrás Egyesület. Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu FELSŐTÁRKÁNY A július 4-i megméretés korábbi hagyo­mány, a horgászegyesüle­tek elnök-titkári versenyének méltó folytatásaként vonulhat be megyénk horgásztörténel­mébe. A rendezvényt minden évben más-más vízterületen bonyolította le a halgazdál­kodási vízterület tulajdono­sa. Idén a Sziklaforrás Egye­sület invitálta a pecásokat a rendhagyó programra. A leg­több csapatnak sikerült nagy­számú halat kifognia, a kopol­tyúsok kímélése érdekében a szervezők folyamatosan mér­legeltek. Általános vélemény szerint gyönyörű környezet­ben, jó halgazdálkodási víz­területen zajlott a versengés, amit a Sziklaforrás Egyesület új vezetője, Bárdos Zsolt star­­toltatott el. Végeredményben az Agria Szabadidő Egyesület csapata végzett az élen. Nekik 13,52 kilogramm halat sikerült ki­fogni. Hat dekával túllép­te a tíz kilót a Mátrai Perge­­tők Horgász Egyesület párosa, akik megszerezték a második helyet. A recski Ciprinus Hor­gász Egyesület állhatott fel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára 8,96 kilóval. A legna­gyobb halat, egy 7,6 kilós pon­tyot a Ciprinus párosa fogta. Szuromi Csabát, az agriások elnökét a siker titkáról kérdez­tük. Szavai szerint az egye­sületük a kezdetektől részt vesz ezen az eseményen. Már az első évben sikerült a ván­dorkupát elhozniuk. Ezután még 2018-ban és az idén vol­tak a legeredményesebbek. Az elnököt arról is faggat­tuk, hogy szerinte mi volt a felsőtárkányi esemény legiz­galmasabb pillanata. A versenyen az Agria Szabadidő Egyesület csapata végzett az élen- Az idei verseny is tartoga­tott izgalmakat, hiszen példá­ul Gyöngy László közel másfél óráig fárasztott egy közel hat­kilós pontyot - említette. - Ne­hezítette a dolgát a felszerelé­se, mert az egy rakós horgász­bot volt, s keszegezőkészségre volt előkészítve. Továbbá a fák közt a fárasztás szinte lehetet­len volt. A véghajrában a ra­kós bot két-három tagja dara­bokra is tört. Laci ügyességét bizonyítja, hogy így is sikerült kifognia a halat. Ezzel a telje­sítménnyel sikerült megnyer­nie a versenyt társával, Hor­váth Lajossal. A tavalyi győztes, címvédő, most a 10. helyen záró Selyp Horgász Egyesület képvisele­tében Podonyi Mihály arról beszélt a Hírlapnak, hogy az előkelő helyezéshez kellett a nagy méretű bónuszhal, ami most nekik nem jött össze. Sok kicsi keszegfélét akasztottak, de ez most csak a középme­zőnyhöz volt elég.- Ennek a rendezvénynek egyébként sem a verseny az egyedüli célja, nagyon fon­tos az is, hogy találkozhat­nak, szakmai tapasztalato­kat cserélhetnek az egyesüle­ti vezetők, személyes kontak­tust teremthetünk - fejtette ki Podonyi Mihály. A verseny után a díjakat Tóth Dezső, a Horgász Egye­sületek Heves Megyei Szövet­ségének elnöke adta át, a szer­vezők bográcsban főtt étellel, házi süteményekkel vendégel­ték meg a résztvevőket. Harcsafogás: az alapok választásán is múlhat EGER A megyeszékhelyen élő Varga András két évtizede szenvedélyesen horgászik. Fő­ként a ragadozó halak, külö­nösen a harcsa izgatja a fantá­ziáját. Azt mondja, nem fogott még csúcsméretű bajuszost, de néhány húszkilós példány akadt már a horgára. Kérdé­sünkre, hogy milyen tanácso­kat adna kezdő harcsahorgá­szoknak, azt mondta, a megfe­lelő felszerelés a legfontosabb, a többi már a szerencse és a gyarapodó tapasztalat függvé­nyében jön magától.- Kezdjük a bottal! Készí­tenek ma már kimondottan harcsafogásra alkalmas boto­kat. Ám nem feltétlenül kell a pénztárcánkhoz nem illő sze­relést megvenni. A legfőbb elv, hogy nagyon stabil botra van szükség, aminek megválasz­tásához a horgászmódszert, s azt kell eldönteni, hogy kicsi vagy nagy harcsát akar fogni valaki - mondta András. Sza­vai szerint horgokból a nagy méretű egyágú, s a hármas ho­rog használata célszerű.- Alapszabály, hogy csali­tól függően válasszunk hor­got. Puhatestűekhez egyágú célszerű, élőhalnál kombinál­hatunk egy, a hal alá lógatott hármashoroggal - jegyezte meg az egri pecás. Damilból a monofii vagy a fonott jöhet szóba András szerint. Ennek használata azon szándékun­kon múlik, hogy mekkora baj­szost szeretnénk kifogni. Mi­nél vékonyabbat használunk, annál könnyebben elveszít­hetjük a fogást. S. S. Jó bot, horog és csali kell a sikerhez Illusztráció: MW Fokozódik a nyáron a vadveszély a közutakon - szeptemberig üzekednek az őzek Vészfékezzünk, és ne kikerülni próbáljuk! HEVES MEGYE - Az évnek eb­ben az időszakában egyre ak­tívabbá válnak őzeink, ami­nek az oka, hogy július kö­zepe táján megkezdődik pár­zási időszakuk, az üzekedés. Az őzbakok ilyenkor felkere­sik a territóriumuk határain belül élő, éppen ivarzó sutá­kat, együtt tartózkodnak egy­két napig, és a fogamzás leg­esélyesebb időszakában több­ször párosodnak - mondta a Hírlap kérdésére Kovács János István, az Országos Magyar Vadászkamara Heves megyei szervezetének titkára. Szavai szerint a suták hosz­­szabb-rövidebb időre elhagy­ják gidáikat, elfektetik őket. Az őzek párzási rituáléjához tartozik, hogy a bak hajtja, kergeti a sutát, s ekkor nem olyan óvatosak, figyelmesek, hiszen a bakoknál a párzás vá­gya elnyom minden más fon­tos érzéket, míg a suták ese­tében az agresszíven udvarló bakok kötik le figyelmüket.- Ebből ered az emberrel a konfliktus: párzási idősza­kukban az őzek a nap bármely szakában és váratlanul kerül­nek a közútra, fokozva a vad­gépjármű összeütközés veszé­lyét - tudatta a kamarai titkár. Július közepétől augusz­tus végéig tart ez az időszak. Nappal is az útra kerülhetnek a vadak Illusztráció: Shutterstock Az őzek akár nappal is bár­mikor az útra juthatnak, és nem csak a vadveszéllyel jel­zett szakaszokon tűnhetnek fel. Erdőszéli, bokros, cserjés útszélről az útra rohanva vá­ratlanul mennek az úttestre. Éppen ezért mérsékelt sebes­séggel célszerű közlekedni. Nyílt, belátható szakaszon, ha észlejük az állatokat, fokozott figyelemmel és lassítással, megállással elkerülhető a vad­elütés. Ha elénk kerül a vad, akkor vészfékezni kell, a kike­rülő kormánymozdulat veszé­lyes manőver, hiszen nagyobb baj lehet belőle, mint egy 20- 25 kilós állat elütéséből. S. S. Teendők Ha mégis megtörténik a baj és elütjük az állatot, akkor az közúti balesetnek minősül. Kovács István János elmond­ta: értesíteni kell a rendőrha­tóságot, amely elvégzi a hely­színelést és értesíti a helyi va­dásztatra jogosultat. A tetem elszállítása a vadgazdálkodó feladata, azt egyébként haza­vinnie az autósnak nem sza­bad, mivel az lopásnak minő­sül. A vadütközés következté­ben a kárfelelősség kérdésé­ről külön szabályozás van ér­vényben.

Next

/
Thumbnails
Contents