Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-08 / 158. szám

2020. JÚLIUS 8., SZERDA 4 BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE A térség hatvannál több képződményének a harmada vé Földtani alapszelvényel beszélnek a Föld múltjáról A nagyvisnyói kőfejtőbe ki-kilátogatnak a helybeliek, akik örülnének egy nagyobb fejlesztésnek is az egykori bányában Fotó: Tóth Balázs w PMVnjniH L I HEOL.hu Újra látogatható a templom BELAPATFALVA A hétfői mú­zeumi szünnapok kivételével ezentúl ismét látogatható az apátsági templom a város­ban. Az imahelyen keddtől vasárnapig várják az egyéni és az előre bejelentkező cso­portos vendégeket, mégpe­dig idegenvezetéssel és kis­­film vetítésével. A templom­ban természetesen miséket is tartanak, többségében va­sárnaponként délelőtt fél tíz­től. A Hírlap azt is megtud­ta, hogy július 26-án, vasár­nap az apátsági templomban nem lesz istentisztelet, ha­nem a Gilitka-kápolna búcsú­ját tartják fél tizenkettőtől, augusztus 15-én és 16-án pedig az apátsági templom búcsúját rendezik a szomba­ton este hatórai, s a vasár­nap délelőtt 11 órai ünnepi misével. T. B. Máshol fogadják az ügyfeleket BEKÖLCE Megkezdődött a polgármesteri hivatalnak is otthont adó épület felújítá­sa a községben. Gálné Mát­rai Ágnes polgármester tájé­koztatása szerint júliustól a közeli Közösségi Színtérben várják átmentileg az ügyfele­ket a már megszokott foga­dási időben. T. B. Korszerűsítik a rendelőt EGERBt A Magyar Falu Programban különböző or­vosi eszközök beszerzésé­re nyert pénzt az egerbocsi önkormányzat, tájékoztatott a település honlapján Bar­­ta Ervin polgármester. Arról is beszámolt, hogy a község 2,778 millió forintot kapott, amely összeget elsősorban az alapellátásban tudják fel­használni. A tervek szerint az érkező eszközökkel a falu or­vosi rendelőjének a beren­dezését korszerűsítik majd szeptemberben. T. B. Az elmúlt években számos földtani alapszelvényt tet­tek rendbe a Bükkben. Ezek nagyon fontosak a kutatók számára. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu BÜKK Nemrég tizeneggyel bő­vült a védelem alatt álló föld­tani alapszelvények köre az országban - a Balaton-felvidé­­ki Nemzeti Park Igazgatóság tájain és egyes részek leha­tárolását is kiigazították. A Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóság működési terüle­tén hatvannál is több föld­tani alapszelvény található, de csak nagyjából egyhar­­maduk esik védett természe­ti helyen kívül. Ezek közül a legfontosabbak 2015-ben vé­delem alá kerültek. A mun­ka tovább folyik a védelemre érdemes többi földtani alap- Szelvény érdekében, tudtuk meg Hollós Sándortól, a Bük­ki Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztály­­vezetőjétől. Az ősmaradványok a laikus közönség érdeklődésére is számot tarthatnak Tájékoztatása szerint Ma­gyarország gazdag földtani képződményei, sokféle kőze­te közötti eligazodást, viszo­nyítási alapot jelentenek bi­zonyos, tudományosan jól fel­dolgozott és kutatott kőzetfel­tárások. Ezek lehetnek kisebb kőfejtők, nagyobb kőbányák, útrézsűk vagy természetes sziklakibúvások is. E földtani alapszelvényeket tudományos megfontolás és más szempon­tok - jó feltártság, megköze­líthetőség - alapján a Magyar Tudományos Akadémia Ré­­tegtani Bizottsága jelölte ki az 1970-es évektől. A felszí­ni alapszelvények fő funkció­ja, hogy etalonként - rétegta­ni egységek, földtani objektu­mok szerint - hivatkozási, vi­szonyítási alapot adjanak a szakembereknek az azonos fo­galmak, jelenségek megegye­ző értelmezéséhez. Az 1970-es években indult el a védetté nyilvánításuk, né­hány, nemzetközi szempont­ból is fontos helyszínt megyei védelem alá helyeztek. Ilyen volt a nagyvisnyói Mihalovics kőfejtő, melynek kőzetfala glo­bális jelentőségű permi (óidei) rétegsort tárt fel. A rendszer­­változás után a végrehajtott jogszabályi dereguláció során a megyei védettségű területek megszűntek és helyi, települé­si védelem alá kerültek. A 2000-es évek elején a ma­gyar földtani szakma és az ál­lami természetvédelem részé­ről ismét felmerült az igény az alapszelvények védetté nyilvánításának folytatására. Ezeket az ország legjobb geo­lógusainak bevonásával új­ra számba vették, s a nemze­­tipark-igazgatóságokon elkez­dődött a legfontosabb objektu­mok jogszabályoknak megfe­lelő védetté nyilvánítási előké­szítése. A több száz alapszel­vény közül szakmai szempon­tok szerint kiválasztottak ese­tében elkészültek a kezelési tervek, majd megjelent az első jogszabály 2015-ben, amely­ben huszonöt földtani alap­szelvény kapott területi védel­met természetiemlék-kategó­­riában. Emellett tizennyolc orszá­gos jelentőségű védett termé­szeti területen elhelyezkedő földtani alapszelvény kijelölt területére hirdettek ki spe­ciális kezelési tervet. A Bük­ki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén hét alap­szelvény lett természeti em­lék, s két objektum tartozik a második kategóriába. Hollós Sándor szerint az alapszelvényekben tanulmá­nyozható kőzetek, földtani je­lenségek, ősmaradványok a laikus közönség érdeklődésé­re is számot tarthatnak. A nagyvisnyói „Bálvány észak” szelvényben tanulmá­nyozható a Föld legnagyobb ki­halási eseményének tengeri ré­tegsora. A csaknem 252 mil­lió éve történt katasztrófa so­rán a szárazföldi fajok hetven és a tengeri élővilág kilenc­venöt százaléka kipusztult. A szelvény talán kevésbé lát­ványos, de a világ minden tá­járól - Amerikától Kínáig - érkeznek kutatók a feltárás­hoz. A látogató számára is le­nyűgöző látványt jelenthetnek a Nógrád megyei béri hajlított andezitoszlopok, a nagyvisnyói Mihalovics kőfejtő 250 millió éves, ősmaradványokban gaz­dag fekete mészkőrétegei. Tizenhét helyszín hozzáférhető A földtani természeti értékek megőrzéséért, ismertségük emeléséért, bemutatásuk ér­dekében számos terepi be­mutatóhelyet, tanösvényt lé­tesített az igazgatóság, emel­te ki Hollós Sándor. Legutóbb egy európai uniós Széchenyi 2020-as pályázat segítségé­vel tizennégy földtani alapszel­vény, két értékes földtani fel­tárás, s egy bükki érckutató táró állapotának a rehabilitá­cióját végezték el. Ä180 mil­lió forintos program érintet­te Szilvásváradot (Rákmara, Gerennavár, Róna-bükk), Ne­­kézsenyt (Strázsa-hegy), Nosz­­vajt (Síkfőkút), Felsőtárkányt (Hereg-rét, Lök-völgy), Répás­hutát (Bánya-hegy), Cserépfa­lut (Hór-völgyi útbevágás, bá­nya), Miskolcot (Savós-völgy, Vadász-völgy, lillafüredi Y-táró), Mónosbélt (darázskőbánya), Nagyvisnyót (Mihalovics kőfej­tő, Bálvány-észak), Dédesta­­polcsányt (Nagy-hegy). A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tagjai igyekeztek megszólítani az embereket Komolyzenei koncert a Szalajka-völgyben SZILVÁSVÁRAD A hét végén Szilvásváradon és Egerszaló­­kon koncerteztek a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekará­nak tagjai a Zenélő Magyaror­szág című sorozatban.- Szilvásváradra hazajö­vök, hiszen majdnem ide szü­lettem, nagy megtiszteltetés, hogy itt, ebben a térben játsz­hattunk. Mendelssohn és Mo­zart műveit hoztuk el a helyi­eknek és a nyaralóknak. Óri­ási öröm volt látni az arcokon az élményt, hogy a gyerekek is itt maradtak, nem menekül­tek el, meghallván a komoly­zenét. Ez sok mindenért kár­pótol bennünket, hiszen hosz­szú idő kimaradt a legutób­bi hangverseny óta. Lelki fel­üdülés volt a közönségnek és a zenészeknek is, akik bezár­va töltötték napjaikat gyakor­lással, s most ezt a feszültsé­get megosztották a publikum­mal is - mondta el lapunknak Oláh Vilmos Liszt Ferenc-dí­­jas hegedűművész, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekará­nak koncertmestere. Megemlítette, hogy nagy­szülei itt éltek, édesapja itt nőtt föl, ő maga 16 éves korá­ig itt töltötte a nyarakat, ame­lyekre jó érzéssel gondol visz­­sza. Most örömmel látta, meny­nyit fejlődött a község, milyen A zenekar előadása a Szalajka utcában Fotó: Tóth Balázs fantasztikus az emberek kisu­gárzása.- A szabadtéri hangverse­nyeken meg kell küzdeni az elemekkel, sok dolog zavarja a játékot, s nincs akusztiká­ja a térnek. Ezeket a műveket nem szabadtérre tervezték, ahol kevésbé halljuk egymást. A szél, a nap, minden ellen­séggé tud változni, ám a han­gulatot jónak éreztem a hall­gatóság reakciói alapján, hi­szen két ráadást játszottunk, ez magáért beszél - említette Oláh Vilmos. A koncertmester közölte, ez a sorozat a zenekar saját kezdeményezése volt, s% olyan helyszíneket választottak, ahol tényleg meg tudják szólí­tani az embereket, nem csak felszínesen. Nem erőszakkal próbálják ledugni a torkukon a zenét, hanem olyan légkört teremtenek, amely hasonló a koncerttermekéhez. Számuk­ra ez most küldetés, a termek zárva vannak, de szeptember­től ott is nagy örömmel várják közönségüket. A nyár gyakorlással telik, a zenekar folytatja szent külde­tését, hogy a magyar kortárs zenét rögzítse. Vásáry Tamás­sal, Kovács Jánossal és Jósé Curával is fellépnek a követ­kező évadban. T. B. i

Next

/
Thumbnails
Contents