Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-05 / 130. szám
2020. JÚNIUS 5., PÉNTEK SPORT 15 Pisont játékosként felszabadultabban ünnepelte a Magyar Kupát JEGYZET Kambert kárpótolta a sors Nyolcadszor is kupagyőztes a Budapest Honvéd, a következő idényben az Európa-liga selejtezőjében indulhat a klub Fotó: Török Attila Mezőkövesd először, vagy Bp. Honvéd nyolcadszor? - tettük fel a kérdést a labdarúgó Magyar Kupa döntője előtt. A válasz szerda este megszületett a Puskás Ferenc Arénában: a kispestiek 2-1-re legyőzték a fináléban először szereplő ellenfelüket, és nyolcadszor is kupagyőztesnek mondhatják magukat. Pajor-Gyulai László szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Akár úgy is nézhetjük, hogy a sors igazságot szolgáltatott. Nem a Bp. Honvédnak, hanem egy játékosnak, Djordje Kambernek. A bosnyák, szerb és magyar állampolgársággal is rendelkező 36 éves védő 2008 nyara óta futballozik Magyarországon, a Zalaegerszeggel, a Győrrel és a Bp. Honvéddal korábban négyszer jutott el a kupadöntőbe, és mind a négyszer vesztesen hagyta el a pályát. Legutóbb tavaly érte ilyen kudarc, amikor a Mól Vidi FC egy utolsó percekben esett góllal vitte el a serleget a kispestiek elől. Most azonban tényleg kegyes volt vele a sors, mert a Bp. Honvéd az ő góljával szerezte meg a győzelmet és ezzel a Magyar Kupát, története során nyolcadszor. Érthető, hogy Kamber a lefújás után boldogan nyilatkozott:- Nagyon bíztam benne, hogy az ötödik kupadöntőmet már nem veszítjük el. Ilyen szurkolók előtt, mint a Honvédéi, öröm futballozni, velük könnyebb volt elérni ezt a sikert. Igazi csapatmunkával rukkoltunk elő, és tudom, ilyen lesz az új Honvéd. Köszönjük az új stábnak a remek munkát, a fiataljaink tehetségesek, a kupagyőzelem őket is erősíti. Rengeteget jelent nekünk ez a diadal, mert megmutatja, hogy jó úton járunk, és ha mindig ekkora szívvel harcolunk, akkor a szurkolóinknak nem kell tartaniuk a csapat jövőjétől. A kispestiek legendája, Pisont István az idény végéig kapta meg edzőként a csapat irányítását, ez az első munkája az élvonalban, és máris ekkora sikerrel büszkélkedhet. Ráadásul a magyar futballban azon kevesek közé tartozik szerda este óta, akik játékosként és edzőként is kupagyőztesek lettek. Ő a lefújást követően így értékelt:- Lehet beszélni sok mindenről, így bátor támadójátékról is, de a csapatunk jelenlegi helyzetében az eredmény a legfontosabb. Most is ez a cél lebegett a szemünk előtt. A védekezésre összpontosítottunk, különösen a középpályára kellett nagy erőket mozgósítanunk, elöl pedig ott volt két csatár, Lanzafame és Ugrai, akik képesek a támadó harmadban hatékonyak és veszélyesek lenni. Ha megvan az eredmény, majd meglesz holnap és holnapután is, s akkor megjön a kellő önbizalom a bátrabb és látványosabb játékhoz is. Taktikailag rendben voltunk, és szerintem megérdemeltük ezt a sikert. Boldog vagyok, hogy játékosként és edzőként is kupagyőztesnek mondhatom magamat. Akkor, tizennyolc évesen futballistaként, most edzőként vagyok nagyon fiatal, és a kettő csak ebben hasonlít egymásra. A munka most a sűrű program miatt rendkívül intenzív, edzőként sokkal nagyobb a felelősség, játékosként jobban kiélvezhettem a siker érzését. A Mezőkövesd szintén fiatal vezetőedzője, Kuttor Attila játékosként négyszer is magasba emelhette a Magyar Kupát, edzőként még várnia kell erre. Érthetően csalódottan nyilatkozott a mérkőzésről:- Azt játszottuk, ami mindig is jellemez minket, szerintem nem futballoztunk rosszul. A-két, pontrúgásból kapott gól rossz hatással volt a játékosokra, innen is fel kell tudnunk állni. Az érési folyamat része, hogy ilyen helyzetből is képesek legyünk megnyerni egy ekkora jelentőségű mérkőzést. Voltak lehetőségeink a szervezetten védekező Honvéd ellen, de sajnos, azokkal nem éltünk. A kapu előtti élesség és az ilyenkor fontos egyéni villanások hiányoztak. Most fáj a vereség, és bár később talán tudjuk majd értékelni a második helyet, a kupadöntőben tényleg csak a győzelem számít. Nagy harc lesz a bajnokságban a dobogóért, hasznosíthatjuk a most szerzett tapasztalatokat, és továbbra is mindent megteszünk azért, hogy kijussunk a nemzetközi porondra. A mai győzelméért pedig természetesen gratulálunk a Honvédnak. Az Ormai-birodalom fél évszázaddal ezelőtt hódította el először a trófeát Micsoda Statisztika: 25 BEK-győzelem Az Ormai László vezette klub jövőre bezárhatja kapuit Fotó: MTI ASZTALITENISZ Ormai Lászlót ismerve kétség sem férhet ahhoz, hogy amikor 1954- ben nekilátott újjászervezni a Központi Statisztikai Hivatal amúgy már 1932 óta létező asztalitenisz-szakosztályát, nagyratörő tervei voltak. Az évtizedekkel később egyszerűen csak Ormai-birodalomnak hívott klub által elért sikerek azonban talán még az ő maximalizmusa alapján elvártakat is túlszárnyalták. A Statisztika újjászületésének első időszakát a hivatal épületében töltő pingpongosok 14 évvel később már magyar bajnoki címet ünnepeltek, így aztán 1968 hazai aranyérmeseként a nemzetközi porondra kilépve a Bajnokcsapatok Európa-kupája 1969-1970-es kiírásában szerepeltek. A csapat mellett akkoriban edzőként dolgozó Ormai a luhos Eszter, Kisházi Beatrix, Lotaller Henriette, Magos Judit, Papp Angéla, Rózsásné Faludi Júlia öszszetételű csapattal vágott neki Európának. Az első fordulóban a bolgár Pleven (5:1), a másodikban az angol TTC Gainsford (5:2), míg az elődöntőben az NSZK-beli DTC Kaiserberg (5:4) legyőzésével kvalifikálta magát az együttes a döntőbe, ahol a csehszlovák Start Praha várt rá. A finálé első mérkőzését 1970. május 16-án játszották Prágá-STÄTISZTIKA PSC A KLUB VEZETŐJE: Ormai László ALAPÍTÁSI ÉVE: 1932 (tömegsport), 1954 (élsport) KIEMELKEDŐ EREDMÉNYEI: 25« BEK-győzelem (1970- 2001), 40x magyar bajnok (1968-2008) A KLUB BEK-GYŐZELMET SZERZŐ JÁTÉKOSAI. 13: Magos Judit. 12: Kisházi Beatrix, Oláh Zsuzsa. 9: Szabó Gabriella. 6: Lotaller Henriette. 5: Éllő Vivien, Juhos Eszter, Papp Angéla, Tóth Krisztina, Wirth Gabriella. 4: Fazekas Mária, Nagy Krisztina. 3: Bogyó Katalin, Boros Tamará, Csen Jing, Fazekas Györgyi, Kuchár Györgyi, Irina Palina. 2: Benke Mariann, Wirth Veronika. 1: Böhm Gabriella, Gál Krisztina, Rózsásné Faludi Júlia ban, a találkozó a Statisztika 5:4-es sikerével zárult. A döntő második összecsapására éppen ötven éve a csapat Jurányi utcai termében került sor. S a Statisztika cseppnyi kétséget sem hagyva afelől, hogy jobb csapat, 5:l-el küldte haza a csehszlovákokat, azaz veretlenül menetelve, a fináléban kettős győzelemmel hódította el - története során először - a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. Azon az ötven évvel ezelőtti napon senki sem tudhatta, hogy ez az eredmény egy káprázatos sorozat első állomása volt: a Statisztika máig fennálló s vélhetően megismételhetetlen rekordként az 1968 és 2008 között megszerzett 40 magyar csapatbajnoki cím mellett 1970 és 2001 között 25 alkalommal szerezte meg a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. A birodalomban nevelkedő asztaliteniszezők felnőtt- és utánpótlásszinten megszámlálhatatlanul sok világ- és Európa-bajnoki érmet szereztek. Ötven év ide vagy oda, a legenda tovább él, még akkor is, ha a klub - miként azt Ormai László még februárban elmondta - jövőre valószínűleg bezárja a kapuit. MW Ringbe szállnak Petri k József jegyzet@mediaworks.hu A járvány miatt jócskán elharapództak az online derbik, amelyek időtöltésnek, szórakozásnak jó kezdeményezésnek bizonyultak. De úgy gondolom, ezeken az „eseményeken” azért leginkább a résztvevők izgultak, semmint a nézők. A hosszú vészhelyzet ideje alatt jó néhány sportágban - ahol a körülmények, illetve a sportág jellege lehetővé tette - szerveztek már öszszecsapást. Ezeknek a virtuális viadaloknak jó részét a tévé képernyőjén élvezhették (?) végig a kiéhezett szurkolók. Közben pedig olykor akkora feneket kerítettek nekik, hogy az enyhén szólva is túlzás. A bezártság heteiben például láthattuk, láthatjuk a darts nagyjainak online csatáját. Nekiveselkedtek az autóversenyzők. Sőt, joystickkai kezükben a labdarúgók is „megtalálták" egymást. Persze, akinek ez nem volt elég, az a múltidéző sportesemények regimentjei között válogathatott. Bevallom, ez utóbbi jóval közelebb állt a szívemhez, mivel többnyire a drámai vagy nagyon látványos mérkőzéseket vetítették újra. Ezek a közvetítések pedig azon túlmenően, hogy sokszor szívet melengetőek, a halványuló memória felfrissítését is segítették. Bizonyára csak számítógépes program kérdése az is, hogy online bokszmeccset „készítsenek”, hiszen a különféle harcos játékprogramok már amúgy is adottak. De azért azt mindenki sejti, hogy egy virtuális pofon és, mondjuk, egy Lennox Lewis-féle igazi bomba között óriási a különbség. Ezt bizonyára Mike Tyson, Evander Holyfield vagy Vitalij Klicsko is megerősítené... Talán éppen ezért, ez az „árnyékboksz” el is maradt. Ám, hogy újra éledezik a ring világa, bizonyítja, hogy az év vége felé Kínában megrendeznék a profi nehézsúlyú bokszvüágbajnok brit Tyson Fury és az általa detronizált világelső, amerikai Deontay Wilder újabb mérkőzését a WBC övéért. Egy mondatban talán érdemes feleleveníteni a két óriás kora tavaszi csatáját, amikor a brit gyakorlatilag szétverte a regnáló bajnokot. A WBC övét azóta is Fury őrzi. Az tény, hogy Fury meglehetősen „furi fiú”, de hogy bátortalan és kishitű lenne, az nehezen mondható el róla. A Wilder elleni harmadik meccsét még csak tervezgetik, de ő már most arra spekulál, hogy mind a négy nagy világszervezet - WBA, WBC, IBF, IBO - övét begyűjtse. Ehhez azonban Wilderen, majd a szintén brit, jelenleg „háromöves”, Anthony Joshuán át vezet az út. Igaz, ezzel a hőstettel Lennox Lewis óta először lehetne a profi boksz királykategóriájának ismét vitathatatlan világbajnoka. De az is igaz, hogy ez a koronázás még odébb van.